Út
a jövőbe II.
Divatos a városi zöldség, de egészséges is?
A
fővárosban folyamatosan nő a közösségi kertek száma, és egyre
több balkonon terem petrezselyem, bazsalikom, paradicsom. Kérdés,
hogy egy mosással el tudjuk-e tüntetni róluk a város szennyét,
ami néhol az erkélyeket is ragadós, fekete porral vonja be?
Domonyai András gasztrobotanikus és megrögzött városi kertész
oszlatja el az aggodalmakat és ad megszívlelendő tanácsokat.
A
leggyakrabban felmerülő aggodalom a
mostanában egyre rohamosabban terjedő városi kertészkedéssel
kapcsolatban ez:
mennyire szennyezett, mit szív magába a nagyvárosok köztudottan
szmogos levegőjéből a balkonról az asztalunkra kerülő zöld
élelmiszer?
Ott
kezdjük, hogy sok anyagot gondolnánk veszélyesnek és
félelmetesnek, amiket a növények, jellemzően ugyan kis
mennyiségben, de még igényelnek is. Lehet, hogy sokakat meglep, de
a növények többek között mangánt, rezet, magnéziumot,
molibdént, cinket, kobaltot is „fogyasztanak”. Ezek az
úgynevezett mikroelemek olyannyira fontosak, hogy hiányuk esetén a
növény nem fejlődik megfelelően, nem hoz termést. Ezek az elemek
a normál talajban is megtalálhatóak, a vásárolt földjeinkben is
benne vannak ideális arányban és párosításban.
A
talajjal nem lehet gond
A
városi talajokat balkonon vagy parkokban a levegőből – tegyük
hozzá, Magyarországon – biztosan nem éri olyan erős szennyezési
stressz, hogy bármilyen káros anyag bennük feldúsuljon. Ezt a
kérdést tehát rövidre is zárhatjuk, hacsak nem egy
ólomfeldolgozó tárolójából vételezünk ravaszul földet a
balkonládánkba, és nem egy vulkáni tó nehézfémben gazdag
vizével öntözünk, a
talajunk és a vizünk semmilyen problémát nem fog okozni
városi salátáinknak
és paradicsomainknak.
Mégis
honnan származik a valahol mégis csak jogos aggodalmunk?
Mi
van a levegővel?
Rengeteg
kutatás vizsgálta már a közlekedési útvonalak mentén
termesztett gabona-, zöldség- és gyümölcsfélék, a talajok
szennyezettségét, a magocskák, a levelesek és termések
szennyezőanyag-tartalmát, és az eredmények megoszlottak az
„aggódni kell, de elfogadható” és az „elhanyagolható”
mérték között. Az utak melletti és a nagyvárosi levegő
szennyezettsége hasonló, ezért az eredmények értelmezhetőek
számunkra is.
Az extrém esetek – mint például a súlyosan szennyezett talajokban történő termesztés – természetesen minket most nem érintenek, de annyit érdemes tudnunk, hogy egyes páfrányfák, gombafélék, gumós és raktározószövetes növények telepítésével még egészen súlyosan nehézfémes talajok is megtisztíthatóak, de ilyen helyen étkezésre szánt növényeket termeszteni természetesen tilos.
Az extrém esetek – mint például a súlyosan szennyezett talajokban történő termesztés – természetesen minket most nem érintenek, de annyit érdemes tudnunk, hogy egyes páfrányfák, gombafélék, gumós és raktározószövetes növények telepítésével még egészen súlyosan nehézfémes talajok is megtisztíthatóak, de ilyen helyen étkezésre szánt növényeket termeszteni természetesen tilos.
A
városi termesztés hatalmas előnye, hogy növényvédő
szert nem használunk, tehát gyakorlatilag biotermésünk lesz,
és ezzel azonnal kiküszöböltünk rengeteg kockázati tényezőt.
A
por az száll
Az
általános megállapítások szerint európai
viszonylatban, normál körülmények között a növényi
élelmiszereknél szinte kizárólag csak a felületi
szennyeződéstől kell tartani.
Az ólommentes üzemanyagok és a földgázalapú fűtés elterjedése
óta a felületi szennyezettség is radikálisan csökkent. A kén-
és ólomtartalom az egykor ismert értékekhez képest a levegőben
alig kimutatható.
Ami
szennyez manapság, az a szálló por és a dízelautók által
kibocsátott mikronos szemcsenagyságú korom.
Az
alapos mosás elkél
Érdekes
mellékszál, hogy az út menti zöldségeseknél akkor mi a helyzet?
A javaslatunk ott is ugyanaz, mint a balkonon termelt zöldségeinknél:
alapos, rendkívül alapos folyóvizes lemosást kell
alkalmaznunk. A
víz minden kicsit is káros felületi szennyeződést, port,
koromszemcsét tökéletesen le tud mosni.
Ezt
a tanácsot zöld élelmiszerekre szigorúan tartsuk be, bárhol
vásároltunk, ugyanis a kéz a legkülönbözőbb kórokozók
melegágya, és az összetapogatott zöldségen egész kis –
szemmel nem látható – állatkert randalírozhat. A folyóvizes
lemosás azonban nemcsak a szemcsés, hanem az élő szervezeteket is
a lefolyó mélyére küldi.
Összefoglalva:
– A
nagyvárosi termesztés nem tekinthető veszélyesnek, Berlin,
Chicago vagy Havanna lakosságát célzottan vagy közösségi
kertekből évtizedek óta látják el városi élelmiszerrel.
–
Kiváló,
ellenőrzött talajt használjunk, csapvízzel öntözzünk!
–
Minden
termesztett és vásárolt növényt nagyon alaposan mossunk meg!
–
Fűszernövényeinket
felhasználás előtt bőségesen öblítsük le!
– Föld
alatt termő, gumós, hámozott növénykéink terméseitől még
kevésbé tartsunk, de a lemosás itt sem maradhat el.
–
Levélnek
termesztett saláták, rukkolák, mángoldok leveleit felhasználás
előtt mossuk, majd áztassuk, hogy minden szennyeződést
maradéktalanul eltávolítsunk!
Maguknak vetik a vályogot a gilvánfalviak
Vályogházakat
építenek közfoglalkoztatottak a baranyai Gilvánfán, az év
végére elkészülő nyolc épület mintegy 69 millió forintba
kerül.
A
Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja szerint a
szociális célú, 42 négyzetméteres családi házak 20 ember napi
8 órás munkájával, helyben készített vályogtéglákból, a
helyi lakosság számára épülnek.
A
pecsma.hu emlékeztet:
a sellyei kistérséghez tartozó Gilvánfa 380 fős lakosságának
99 százaléka roma. A településen az önkormányzat az egyetlen
foglalkoztató, az álláskeresők száma 48, közülük 14 tartós
munkanélküli, foglalkoztatást helyettesítő támogatást 16-an
kapnak, a közfoglalkoztatásban 104-en vesznek részt.
Az
önkormányzat és a munkaügyi központ úgy véli, a vályogvető
projekt keretében a közfoglalkoztatottak hasznos munkát végeznek,
a várhatóan december közepére elkészülő házak pedig további
hasonló ingatlanok építését, felújítását indíthatják el
Gilvánfán és más településeken.
Czomba
Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, aki a
napokban látogatást tett Gilvánfán, elmondta: „Bízom
abban, hogy Magyarországon három-öt év múlva nem arról kell
beszélni, hogy a közfoglalkoztatásban hogyan kell 300 ezer
embernek munkalehetőséget biztosítani, hanem arról, hogy a
versenyszférában egyre többen dolgoznak, és a most létrejövő
szociális szövetkezetek, gazdaságok képesek lesznek önfenntartóvá
válni″ – tette hozzá az államtitkár.
Kép
forrása: http://orientpress.hu/115921
Kipróbálta már a paradicsomlekvárt?
A
paradicsomot, ha szitán áttörtük, czukorral addig főzzük, mig
elég sűrü lesz, ha kihült, üvegbe rakjuk. Mindösszesen ennyi az
utasítás – egy régi szakácskönyvből - a paradicsomlekvárt
illetően.
Szó
sincs a magokról, a héjról, cukor-gyümölcs arányról. Így hát
mindez rám van bízva. A magam részéről nem szerettem volna bele
magokat és héj darabokat, ezért először megpucoltam a
paradicsomokat, majd kimagoztam őket. Az ebből lecsöpögő lé is
belekerült a lekvárba. A legpepecsebb része a dolognak így a
hámozás-magozás procedúra, de az is viszonylag gyorsan megvan.
Hozzávalók:
- 1 rész paradicsom
- 1/4 rész cukor
Elkészítés:
A
paradicsomokat egy hőálló edénybe tesszük, és forró vizet
öntünk rá, pár másodpercig állni hagyjuk, majd leöntjük, és
hideg vízzel átöblítjük. A héjakat immár könnyűszerrel
lehúzhatjuk. A héjtalan paradicsomokat félbevágjuk, és egy
élesebb kanállal kikanalazzuk a magokat egy edénybe. Ezt
botmixerel egész picit összezúzzuk, de nem turmixoljuk szét, majd
leszűrjük.
A
paradicsomokat egy nagy lábosba tesszük, és ráöntjük a magokból
leszűrt levet. Alágyújtunk, és hozzáadjuk a cukrot. Ha kell,
vízzel pótoljuk a folyadékot, hogy ellepje a paradicsomokat. Addig
főzzük, amíg kissé besűrűsödik, és karamellizálódik.
Vigyázat, mert ha leég, könnyen keserűvé válhat.
Tehetünk
bele fűszereket vagy hagyhatjuk natúran is.
Kedves bankok, ez most eléggé fájni fog
Újabb
fájó csapást mérhet a kormány a bankokra: a tervek szerint
szétosztanák a devizahitelesek árfolyamveszteségét a bankok, a
hitelesek és a költségvetés között, ami több százmilliárd
forintos újabb veszteséget okozhat az eddig sem kímélt
szektornak. De máshol is vannak gondok az adósságokkal: több mint
200 milliárddal tartoznak az államnak a cégek, és Portugáliának
és Görögországnak is mindent meg kell tennie, hogy elkerülje az
államcsődöt. Ez már nem sikerülhetett Detroitnak, ami az eddigi
legnagyobb amerikai városként a héten kénytelen volt csődöt
jelenteni.
Nem
volt sok okuk az örömre a bankoknak ezen a héten: miután a Kúria
két héttel ezelőtti döntése
alapján nem
valószínű, hogy a devizahitelesek tömegesen mondathatnák ki a
szerződéseik érvénytelenségét, a héten kiderült, hogy a
kormány egy újabb törvénymódosítással próbálja meg rendezni
a helyzetet.
A
lépéssel a közigazgatási minisztérium tervezete újabb
mentőcsomagot dobna a devizahiteleseknek,
ami csökkentené, vagy teljesen elengedné a hitelesek összesen 1075
milliárd forintra rugó árfolyamveszteségét.
A veszteség összegét elosztanák a bankok, az adósok és a
költségvetés között, az azonban egyelőre nem tisztázott, hogy
kinek milyen arányban kellene a zsebébe nyúlnia.
Azt,
hogy készülnek a tervek, a kormány ismegerősítette,
és nyitva is áll előtte az út: simán
átírhatják a devizás szerződéseket egy
gumiszabály miatt, így már csak az AB véleménye lehet akadály a
törvény elfogadásakor. A bankoknak mindenesetre már most fájhat
a fejük: még ha harmadolják is a költségeket, akkor is több
mint 300 milliárdot buknak, amit bár szakértők szerint még kibír
a bankrendszer, ez viszonylag rövid idő alatt már a sokadik
váratlan teher lenne a szektorban.
Kérdés
persze, hogy hogyan reagálnak, miután egyre inkább úgy tűnik,
hogy a tranzakciós illeték sok banknál hajmeresztő
díjnövekedést okozott,
bár az emelések mértéke nagyon eltérő. Az mindenesetre sokakat
megijeszthetett, hogy Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója
a hét második felében szinte teljesen kiszállt
a bankból,
eladta a részvényei nagy részét, ezzel óriási mínuszba küldve
a már egyébként is mélyrepülésben lévő papírok árfolyamát.
Pénteken,
miután a hír megjelent, hogy Csányi 7,8 milliárdért 1,6 millió
részvényt értékesített előző nap, a bankpapír kereskedésért
egy időre fel is kellett függeszteni, 14 százalékos esésben,
4000 forint alatt is volt az árfolyama. Csányinak saját
tulajdonában már csak 10 000 részvénye maradt, bár egy cégén
keresztül megőrzött még 1,15 milliót darabot belőle, de ez így
is kevesebb, mint a fele az eddigi tulajdonrészének. A Magyar
Nemzet vasárnap arról írt, hogy Csányi részvényeladása mögött
valójában egészségügyi
okok állnak,
és a bankvezér visszavonul, ezt azonban az OTP határozottan
cáfolta.
|
28.
heti záró
|
29.
heti záró
|
BUX
|
19
531
|
18
247
|
OTP
|
5
045
|
4
200
|
Mol
|
16
725
|
16
270
|
Richter
|
33
686
|
3
700
|
Magyar
Telekom
|
327
|
314
|
A
többi papír ára sem szárnyalt a budapesti tőzsdén, a Mol és a
Magyar Telekom is veszített az értékéből, a BUX index pedig több
mint ezer ponttal zárta gyengébben ezt a hetet, mint az előzőt. A
részvényindex így összességében 7 százalékkal, míg az OTP
árfolyama 17 százalékkal esett egy hét alatt - vagyis a bank
értékének majdnem egyötöde elveszett a héten. A Richter bár
első ránézésre hatalmasat zuhant, valójában csak szétdarabolták
a részvényeket, amik most egyenként tizedannyit érnek, mint
korábban, ráadásul kicsit még erősödni is tudott az árfolyam.
Fizetéskényszer
De
nem csak a devizahitelesek szenvednek a tartozásoktól: a
héten csődöt
jelentett Detroit,
ami az eddigi legnagyobb amerikai város, ami képtelen rendezni az
adósságát. Igaz, ehhez valóban sok pénzre lenne szükség: a
teljes tartozás összege eléri a 15 milliárd dollárt. Itthon a
vállalkozások is egyre gyűlnek az adóhatóság adóslistáján,
amiről most térkép
is készült,
amiből kiderül, hogy hol fizet legkevésbé adót az a közel
hatezer cég, ami összesen 221 milliárd forintnyi adóval tartozik
az államnak.
Persze
rajtuk még talán segíthet egy új rendelet, amivel könnyebb
lesz befizetni az adót a cégeknek,
de úgy tűnik nem könnyíti semmi a dolgát a portugáloknak, akik
már államcsődöt
fontolgatnak.
A görögöknél sem jobb a helyzet, már nagy ütemben építik
le az államot:
a mentőcsomagokért cserébe most újabb megszorításokat fogadtak
el, aminek a keretében 15 ezer embert bocsáthatnak el a
közszférából.
A
hitelezők dolga sem mindig egyszerű: az IMF-et éppen Matolcsy
György szólította fel egy levélben arra, hogy zárja
be a pesti irodáját,
mivel már lezárult az előző program, így szerinte nem indokolt,
hogy innen ellenőrizzenek. Ezt úgy tűnik a Valutaalap is így
láthatja, legalábbis kiderült, hogy ősszel
valóban bezárják az irodát,
és nem keresnek a mostani képviseletvezető helyére új embert.
Miből
élünk
De
visszatérve a hitelekhez: a törlesztéshez jövedelemre lenne
szükség, az viszont nem nagyon nőtt. Idén január-májusban 227
800 forint volt a bruttó átlagkereset,
ami mindössze 3,3 százalékkal haladja meg a tavalyit, vagyis az
áremelkedést kiszűrve sokaknál szinte semmivel nem marad több,
mint egy éve.
Az
is kiderült, hogy választási osztogatásban sem bízhatnak sokan:
néhány morzsa alapján a jövőévi költségvetésből úgy tűnik,
hogy osztogatás
és megszorítás sem lesz,
vagyis a pedagógusok mellett mások nem várhatnak nagyobb ütemű
béremelést a közszférában. Ugyanakkor nyugdíjemelés lesz, de
egyelőre szinte mindenről hallgat a kormány.
Ráadásul
még az alig növekvő fizetésekből is egyre
többet visz el a helyi ingatlanadó,
az elmaradó adóbevételeket ugyanis adóemelésekkel pótolják az
önkormányzatok. Drágult
a héten a benzin is,
négy forinttal nőtt egy liter ára, ami azt jelenti, hogy két hét
alatt már 14 forinttal lett drágább egy liter. A pékek külön is
aggódhatnak, csökkenhet
ugyanis a bérük,
miután visszavonták az ágazati kollektív szerződést. Ezzel
pedig havi 30 ezret is veszíthetnek a sütödei dolgozók.
Olcsón
a távolba
Persze
ha mégis lenne pénzünk, jó híreket is kaphattunk a héten: több
helyre is indulnak új vagy olcsó repülőjáratok
Budapestről, moszkvai
járatot indít a Wizz Air,
a Jet2 pedig megint beindítja aLeeds-Budapest
járatot. Bár
vélemények szerint még mindig bizonytalan, hogy a tervezett időben
el tud-e indulni, de a héten bejelentette, hogy hat
gépet lízingelt a Sólyom Airways,
amik közül az első már augusztus 20-a előtt megérkezik, 2017-re
pedig már 50 gépet szeretne az új magyar légitársaság.
Összességében
úgy tűnik, a válság alatt olcsóbban
nyaralunk, de többet,
és inkább választjuk az előszezont. Még mindig a Balaton a
legnépszerűbb, azon belül pedig Siófok, bár a budapesti
strandokról valószínűleg nem a Balaton szipkázta el az
embereket: itt egyelőre kevesebbet
járunk a strandra,
mint tavaly, pedig néha jól jöhet egy kis válságfelejtés.
Szezonális zöldségekkel és leveikkel az örök fiatalságért!
Az
emberek évszázadok, sőt évezredek óta a nagy igazságot keresik:
melyik az igazi vallás? Isten van mindenek felett, vagy inkább
Buddha, esetleg Mohamed? A számok vagy inkább kártyák rejtik a
jövőt? Modernebb időkben: Macintosh vagy Microsoft? iPhone vagy
Samsung? Zöldség vagy hús?…Lehet, hogy bizonyos területeken ott
a nagy igazság, de más területeken több igazság van, és egyik
sem igazabb a másiknál. Valahogy így van ez az étkezésben is.
Elkezdtem
gondolkodni, hogy van-e olyan élelmiszer, amivel nagyjából minden
táplálkozási irányzat egyetért.
És
van: a zöldségek. Mindenki azt mondja, hogy márpedig zöldséget
enni KELL, sőt vannak olyan irányvonalak, melyek szinte szent
grálként tekintenek ezekre az élelmiszerekre. De vajon mi a dörgés
a zöldségekkel, vajon tényleg annyira ártalmatlanok és
szuperegészségesek amilyennek tűnnek, vagy bebuktuk őket, mint
Lancelot a Szent Grált?
A
“nagy” öregek mondták mindig, hogy “fiam, ne feledd, kis
mértékben gyógyszer, nagy mértékben méreg”. Na kissé/nagyon
sarkítva, valahogy így van ez a zöldségekkel is.
A
zöldségek rendkívül fontosak és nélkülözhetetlenek.
Egyértelműen nekik kell betölteni a köret szerepét a rengeteg
élelmiszeripari szemét helyett. De nem véletlen, hogy azt írtam
“köret”, hiszen a zöldségek is megfelelő állati zsír és
fehérje mellett tudják kifejteni áldásos hatásukat.
Az
emberek valahogy mindig hajlamosak a ló túlsó oldalára esni,
egyik végletből a másikba átcsapni. Valaki fogja magát és egyik
pillanatról a másikra vegetáriánus lesz, vagy éppen őrült
léböjt kúrába kezd, bőszen használja a zöldség és
gyümölcsfacsarót, és issza ezeket a fruktóz leveket, mintha a
mennyei mannát kapta volna készhez, ami garancia a hosszú-, vagy
éppen az örök élethez. Igazából sosem merül fel a kérdés,
hogy a szervezet hogyan éli meg ezeket a sokkhatásokat, és az sem,
hogy ha valóban a zöldségek a szent grál, akkor miért kapta az
emberi szervezet a húsevő dizájnt. Kicsit józan paraszti ésszel
menő okfejtés tudom, de mégis igen vicces, hogy a húst, amit
alapvetően amióta “jegyezzük” az emberi fejlődést eszünk,
el akarjuk utasítani, károsnak akarjuk titulálni, míg a tejet,
amit a felnőtt szervezet igen rosszul tolerál, mert nem tud
megemészteni, mégis éltető
csodaitalnak
állítunk be.
Persze
vannak olyan dolgok a háttérben, hogy környezetvédelem meg ott az
állatkínzás ami igen csúnya dolog,…. mégis érdemes szem előtt
tartani, hogy a paleo ezt nem csupán elítéli, de azzal, hogy a
szabad tartásban, bio gazdaságokban nevelkedett állatok húsát
tartja egyedül egészségesnek, ki is húzta a ezt a méregfogat.
Mert szemben jó néhány táplálkozási irányzattal, paleo
szempontból az egészség van mindenek előtt, és ugye a mindenféle
modern élelmiszeripari technológia és találmány sokkal inkább
szolgálja a kényelmet és lustaságot, mintsem az egészséget.
De
ha már a hús ellen ilyen bőszen kampányolnak az állatvédők,
akkor kérdem én, a növények mellett miért nem áll ki senki?
Elvégre azok is élnek. Ja, hogy azokat nem kínozzák? És a GMO
(génmódosítás) mégis mi? És a permetezés? És a műtrágya?
Vajon a zöldségek nem üvöltenének hangosan ha tudnának, amikor
műtrágyázott talajba ültetik őket és nem kapnak megfelelő
tápanyagot…ezért aztán jól meg is kell permetezni őket?
Szóval
érdemes lenne a teljes képet látni: a tápláléklánc csúcsa az
ember, aki jól leigázta a természetet, amivel sokkal inkább
szimbiózisban kellene élnie.
Nem
véletlen, hogy régebben (és nem kell visszamenni az őskorig) az
önfenntartás arról szólt, hogy a kertben termesztették a
zöldségeket-gyümölcsöket, az udvarban voltak az állatok, amik
füvet legeltek és természetes trágyát biztosítottak a talajnak.
A természetes körforgás megvolt. Ezzel szemben ma ablak nélküli
túlzsúfolt állattelepek és fóliák vannak egymástól jó távol,
csoda hát, hogy semmi sem természetes?
Na
de visszatérve a zöldségekre: néhány pont, amit érdemes tudni,
és ezek tudatában cselekedni:
- A túlzott zöldségfogyasztás megfelelő állati zsiradék hiányában kimeríti a szervezetet és számos olyan vitamintól és ásványi anyagtól fosztja meg, amire egy egészséges testnek szüksége van/lenne.
- A savasodás-lúgosítás hiszti ha valóban létezne, mármint a szervezet valóban folyton egyik-másik irányba billenne ki, akkor bizonyára már nem élne az illető, akinek ilyen problémái vannak. A szervezet sokkal bonyolultabb annál, mintsem ilyen egyszerűen borulgatna egyik állapotból a másikba. (ez legalább akkora marhaság, mint a 20 perc futás után beindul a zsírégetés….ja, mert a szervezet stopperol )
- A tisztító kúrák teljesen feleslegesek megfelelően tiszta és egészséges táplálkozás mellett. A szervezet ezt is megoldja.
- A facsart zöldség- és gyümölcslevek a rostok hiányában szimpla, gyorsan felszívódó szénhidrát löttyökké válnak, amik kellően rossz hatással vannak a vércukorszintre.
- A B12 vitamin, kulcsfontosságú a központi idegrendszer működésében. KIZÁRÓLAG ÁLLATI eredetű élelmiszerekben található meg.
- A vas számos növényben megtalálható. De ez a vas nem ugyanaz, ami a vörös húsokban is megtalálható. A növényekben nem-hem vas, a húsokban hem vas található. A nem-hem vas pusztán 3-5%-ban hasznosul a növényekben levő oxálsav miatt. Hem-vas társaságában (hús mellett) viszont 15%-ban hasznosul.
- Az A vitamin a növényekben béta karotin formájában, az állati eredetű lelmiszerekben pedig retinol formájában van jelen. A béta karotin pusztán 1/6-a konvertálódik retinollá a szervezetben, szemben az “állati” retinollal, ami majdnem teljesen felszívódik. Retinol tartalmú ételek: tojás, vaj, húsok, húskészítmények, máj, vese, szív, halak.
- A cink bevitelhez rendszeresen fogyasztanunk kellene kagylót, de a tojássárgája, a marhahús, a borjúmáj is tartalmaz cinket. Mellettük a tökmag és napraforgómag cinktartalma is említésre kerül, de ne feledkezzünk meg róla, hogy a magvakat a magas omega6 tartalom miatt csak mértékkel fogyasszuk.
- A D vitamin szinte semmilyen élelmiszerben nem fordul elő, de kis mennyiségben szintén állati eredetű ételekben van jelen, úgy, mint a tojássárgája, tőkehalmáj, lazac.
- A növényekben jelen lévő zsírban oldódó vitaminok nem szívódnak fel zsír hiányában, hiába falja az ember tonna szám a karfiolt vagy a répát.
- A tárolás, sok száz kilométeren át való szállítás során a zöldségek, gyümölcsök vitamintartalmuk akár 70-80%-át is elvesztik.
- A zöldség túladagolás felborítja a szervezet kálium- és nátrium szintjét. A testnek mindkettőre szüksége van, de a zöldségeknek pusztán a kálium tartalma magas. A léböjt kúrák pont ezt a túladagolást segítik, hiszen lé formájában több kilónyi zöldséget fogyaszthat az ember naponta (arról nem is beszélve, hogy a fruktóz adagolás is roppant magassá válik ezáltal). Igen tudom, sokan mondják, hogy fantasztikusan érzik magukat egy-egy ilyen detox után, na de kérdem én, hogyan táplálkoztak előtte?
- A zöldségek saját védekező mechanizmusa (lévén, hogy nem tudnak elmenekülni a támadók elől) szintén figyelemre méltó. Egy egészséges szervezetben a megfelelő bevitel nem ártalmas, a túlzott viszont lehet az, arról nem is beszélve, hogy betegség esetén igencsak figyelni kell a mennyiségekre. Ilyen védekező mechanizmusok például a goitrogének (kelkáposzta, karfiol, kelbimbó), amik egészséges szervezet esetén nem ártalmasak, de nagyobb mennyiségben pajzsmirigy megnagyobbodáshoz vezethetnek. Hőkezeléssel már javul a helyzet, de egyértelmű, hogy egy pajzsmirigy problémákkal küszködőnek extrán figyelni kell erre, nem pedig káposztaleves diétát tartani. Az IBS-ben szenvedők (irritábilis bélszindróma) kerülniük kell a FODMAP (Fermentable Oligo, Di- and Monosaccharides and Polyols) zöldségeket, melyek bélgázt, hasi puffadást és fájdalmakat okoznak. Ott vannak még a lektinek, amik miatt nem eszünk burgonyát, hüvelyeseket, és amik miatt a burgonyafélékkel (paradicsom, paprika, padlizsán) az autoimmun betegségben szenvedőknek figyelniük kell. Ezek a lektinek felelősek az elvékonyodó bélfalért, ami egy idő után áteresztővé válik (apró lyukak keletkeznek rajta), minek következtében az ürülékből visszaszivárognak baktériumok a szervezetünkbe, és autoimmun betegségeket váltanak ki.
- Attól, hogy valaki rengeteg zöldséget fogyaszt, még nem feltétlenül egészséges is. És ha teljes mértékben eltekintünk a növényekben lévő antinutriensektől (védekező rendszerük), még mindig ott van az a rengeteg permetszer, amit meggondolatlanul és boldogan szórunk rájuk, hogy nagyobb, szebb, gazdagabb legyen a termés.
- A kizárólag növényi táplálékokat fogyasztóknál rendszeres a fehérje-, vitamin- és ásványianyag hiány.
- Ha a húsevők ellen nagy érv az állatkínzás, akkor ne feledkezzünk meg az “emberkínzásról” ami a zöldségültetvényeken igencsak jelen van, hiszen a gyermekek etikátlan dolgoztatása sem újdonság, arról nem is beszélve, hogy alulfizetettek és bár a túlóra alap, nincs megfizetve.
15
ok, hogy elgondolkodjunk és ne higgyük, hogy a zöldség maga a
mennyei manna, a húspedig
az ördögtől való. Ez a cikk nem a zöldségek ellen szól, és a
megoldás semmiképpen sem a bojkott. A cél pusztán annyi, hogy ha
már savazunk valamit, akkor a másik oldallal is képben legyünk….és
ami a legfontosabb: MEGÉRTSÜK VÉGRE, HOGY A KIEGYENSÚLYOZOTT
TÁPLÁLKOZÁS NEM EGYOLDALÚ! Ugyanúgy szükségünk van
zöldségekre és gyümölcsökre, ahogyan húsokra, zsírokra,
halakra. A természet egy valódi csoda a maga nemében, amit kár
lenne tönkretenni azért, mert valakik érdeke éppen azt szolgálja.
Irodalom:
Néma gyilkossá válnak a német szénerőművek
Európában
olcsóbb a szén, mint a földgáz, és mindig hozzáférhető,
ellentétben az ingadozó kapacitású zöldenergiával.
Németországnak nagyon kellenek a szénerőművek az atomenergia
kiváltására. A légszennyezés azonban nem ismer határokat, és
egész Európát sújtja.
Európában
évente 22 300
idő előtti halálesetet okoz a kontinens háromszáz legnagyobb
szénerőműve a légszennyezéssel. A különféle légzőszervi
betegségek miatt kiesett munkaerő eurómilliárdokkal károsítja
meg a vállalatokat és kormányokat – olvasható a Stuttgarti
Egyetem tanulmányában.
A halálozások száma még 2700-zal nőhet, amennyiben megépül
legalább ötven (de akár hetven) európai szénerőmű, mint ahogy
a beruházási tervekben szerepel, teszik hozzá a német kutatók.
Ez
a háromszáz erőmű az Európai Unió áramtermelésének
egynegyedét szolgáltatja, ugyanakkor a kén-dioxid keltette
légszennyezés 70 százalékáért, illetve a kibocsátott
nitrogén-oxid 40 százalékáért felelős az unió területén. A
német kutatás szerint 2009 óta minden évben egyre több szenet
égetnek el az erőművek.
Pedig
a Világbank továbbra is a földgáz alkalmazását ajánlja, mert
annak feleakkora a szén-dioxid-lábnyoma, mint a kőszéné. Továbbá
bejelentette, hogy mérlegelni
fogja a
szénerőmű-építésre beadott kérelmeket, és csakis abban az
esetben ad ilyenre hitelt, ha más forrásból nem megoldható az
energiaellátás.
De
ezt az ajánlást mintha senki sem hallaná meg: a Nemzetközi
Energiaügynökség (IEA) szerint 2017-re megfordulhat az eddigi
arány, és a világ inkább szénből fogja fedezni az
energiaigényét, mintsem kőolajból. Négy év múlva 1,2 milliárd
tonnával több szenet fogunk elégetni, mint ma – mondja Maria van
der Hoeven IEA-igazgató. Ez
a mennyiség megegyezik
azzal, mint amennyit évente használ fel Oroszország és az
Egyesült Államok együtt.
A
pénzügyi szempontok legyőzik az egészségügyieket
A
szénből gyorsan és olcsón kinyerhető energia óriási hajtóerőt
jelent: a világ 59 országában 1199 új szénerőmű építése van
tervben a World Resources Institute kutatóintézet jelentése szerint.
És a légszennyezés nem áll meg az országhatároknál.
Magyarország
hiába tervez csupán egy új szénerőművet, a közelében egymás
után épülnek majd fel hasonló létesítmények: Ukrajna 14
szénerőművet szeretne, Románia nyolcat, Bosznia-Hercegovina
szintén nyolcat, Horvátország egyet, Szerbia négyet,
Lengyelország tizenhármat, a Cseh Köztársaság négyet, míg
Németország tízet. (A szénerőművek egészségügyi
hatásairól itt
talál interaktív
térképet.)
A
zöldenergia nem képes pótolni az atomot,
legalábbis így nem
legalábbis így nem
Németországban
már az áramigény szinte egynegyedét fedezik napelemekkel és
szélturbinákkal, a zöldenergia aránya 2012-ben elérte a 23
százalékot. Az ország az utóbbi öt évben
óriási energiaexportőrré
vált,
dacára annak, hogy nyolc atomerőművet is bezárt a fukusimai
atomerőmű katasztrófája után.
2012-ben
a németek 43,8 terawattóra elektromos energiát importáltak, ezzel
szemben a főleg Hollandiába, Ausztriába és Svájcba irányuló
áramexportjuk elérte a 66,6 terawattórát. A különbözet 1,4
milliárd eurót hozott Németországnak. (Egy terawattóra egyenlő
egymilliárd kilowattórával.)
Igen
ám, de ennek zöme kényszerexport: nyári napokon délidőben
óriási fölösleg keletkezik napenergiából, és olykor
szélenergiából is, amit a németek szó szerint átnyomnak a
határon, hogy az adott pillanatban ne terheljék túl a hazai
hálózatot. A szén- és gázerőművek ennél kevésbé rugalmasak,
nem lehet őket naponta be- és kikapcsolni, a téli hónapokban
ráadásul elengedhetetlenek az energiaigény egyenletes fedezéséhez.
Vagyis
az atomenergiát csakis úgy lehet kiváltani, ha mind a zöld, mind
a fosszilis eredetű termeléstfelpörgetik.
Ez utóbbinak viszont az az ára, hogy több üvegházgázt
bocsátanak ki, és szennyezik a levegőt.
A
német kormány úgy ösztönzi a zöldenergia elterjesztését, hogy
húsz évre fix felvásárlási árat hirdetett a megújuló
forrásból származó, a hálózatra visszatáplált energiára.
Csakhogy ez a fix ár nincs tekintettel az ingadozó termelésre,
vagyis arra, hogy a zöldenergiában szegény hónapokban a fosszilis
erőművek veszik át a termelést, amelyek közül a földgázas
költségesebben üzemel, mint a szénerőmű, mert a gáz drágább,
mint a szén.
A
német fogyasztóvédők szerint a beszerzési árak közötti
különbözetet az áramszolgáltatók tovább fogják hárítani a
lakosságra. A folyamat szintén a „gazdaságos”
szénerőművek felértékelődése irányába mutat.
A
Nemzetközi Energiaügynökség korábban még aggodalmát fejezte ki
amiatt, hogy Németország a nyolc atomerőmű bezárása után
bejelentette, a többi kilencet is leállítja 2022-ig. Az IEA úgy
vélte, hogy ezzel a lépéssel a németek egész Európában
felhajtják az áram árát. Az ügynökségnél azonban teljes
pálfordulás tapasztalható, most már biztosítottnak látja a
német energiaellátást legalább 2015-ig, írta a
Spiegel Online magazin május végén. Az álláspont változásában
közrejátszhat az új szénerőművek terve.
Veszélyesebbek
a szénerőművek, mint a közutak
A
fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) elégetésével
okozott légszennyezés 2010-ben világszerte 1,4 millió életet
követelt. Ha folytatódik a jelenlegi trend, 2030-ra már 2,1 millió
haláleset róható föl a terhére, olvasható a
spanyol DARA független humanitárius szervezet klímakockázati
tanulmányában. 2050-re a légszennyezés lesz a vezető
halálok a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet,
az OECD 2012-es jelentése
szerint.
Lengyelországban,
Romániában, Bulgáriában és a Cseh Köztársaságban már ma
többen halnak meg szénerőművek légszennyezése miatt, mint
közúti balesetben, állapították meg a Stuttgarti Egyetem
kutatói.
Németországban
és az Egyesült Királyságban az arány még nem fordult át. De
tartani lehet a bekövetkezésétől, mivel az európai statisztikai
hivatal, az Eurostat adatai szerint, Litvánia és Málta mellett épp
az előbbi két országban emelkedett a
szén-dioxid-kibocsátás 2012-ben. Az unió teljes
kibocsátásának hetven százaléka alig hat országból ered:
Németországból (728 millió tonna), az Egyesült Királyságból
(472 millió tonna), Olaszországból (366 millió tonna),
Franciaországból (332 millió tonna), Lengyelországból (297
millió tonna) és Spanyolországból (258 millió tonna).
(Köszönet
Thomas Hoffmannak a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségéért.)
Kép
forrása: A Vattenfall Europe AG szénerőműve Jaenschwaldéban,
AFP/Patrick Pleul
A vaskorba költözött és megalapította Újszkítiát
Több
mint 25 év alatt hozta létre Cziráki Viktor a Regöly melletti
Újszkítiát. Jurtákat, rúdsátrakat, földkunyhókat épített,
közüzemi szolgáltatások igénybevétele nélkül él párjával a
skanzenben.
(A
cikk 2009. szeptember 1-én jelent meg, aktualitásából azonban mit
sem vesztett.)
Mostanában
sok időt tölt a kovácsüllő mellett Cziráki Viktor. Régészeti
reprodukciókat készít, főleg szkíta, hun és avar tárgyakat:
harci csákányokat, késeket, nyílhegyelet és fibulákat, amelyek
a ruhák összetűzésére szolgáltak.
Gyermekkorától
fogva érdekli a földbe süllyedt múlt, Regölynek azon a részén
nőtt fel – a Sáncban –, ahol valaha
egy kelta földvár állt.
Ahol, ha egy kicsit megkapirgálták a talajt,
cserépedény-töredékekre bukkantak.
A 41 éves férfinek ugyan van bejelentett lakása a faluban, de télen-nyáron kinn él, egy felhagyott homokbánya mellett párjával – a szövő és fazekas végzettségű Somos Judittal –, egy rekonstruált vaskori házban.
A 41 éves férfinek ugyan van bejelentett lakása a faluban, de télen-nyáron kinn él, egy felhagyott homokbánya mellett párjával – a szövő és fazekas végzettségű Somos Judittal –, egy rekonstruált vaskori házban.
–
Hogyan
indult ez a "vállalkozás"?
– Az elhagyott homokbánya környékére 1982-től jártam ki több-kevesebb rendszerességgel. Aztán, 1993-ban megvettem a területet. A kilenc hektár nagy része állattartásra szolgál, kisebb részén skanzent alakítottam ki.
Van itt körülbelül 15 korhű építmény, az utolsó jégkorszaktól az államalapításig, a 15-20 ezer éves paleoszibériai jurtától, az Árpád-kori földházig. Vannak félig-meddig vadon tartott lovak, racka juhok, kecskék.
Fokozatosan alakult ki a mai arculat. Eleinte, 1991-ig még volt munkahelyem Szekszárdon, az önkiszolgáló étteremben, s csak szabadidőmben foglalkoztam földkunyhók, rúdsátrak készítésével, berendezésével. De mikor az állásom megszűnt, teljesen a kísérleti régészet felé fordultam. Az érdekelt, mit, hogyan tudtak megcsinálni a Kárpát-medencébe érkező népek, a szkíták, avarok, kelták, magyarok, az akkori anyagok és technikai ismeretek felhasználásával.
– Az elhagyott homokbánya környékére 1982-től jártam ki több-kevesebb rendszerességgel. Aztán, 1993-ban megvettem a területet. A kilenc hektár nagy része állattartásra szolgál, kisebb részén skanzent alakítottam ki.
Van itt körülbelül 15 korhű építmény, az utolsó jégkorszaktól az államalapításig, a 15-20 ezer éves paleoszibériai jurtától, az Árpád-kori földházig. Vannak félig-meddig vadon tartott lovak, racka juhok, kecskék.
Fokozatosan alakult ki a mai arculat. Eleinte, 1991-ig még volt munkahelyem Szekszárdon, az önkiszolgáló étteremben, s csak szabadidőmben foglalkoztam földkunyhók, rúdsátrak készítésével, berendezésével. De mikor az állásom megszűnt, teljesen a kísérleti régészet felé fordultam. Az érdekelt, mit, hogyan tudtak megcsinálni a Kárpát-medencébe érkező népek, a szkíták, avarok, kelták, magyarok, az akkori anyagok és technikai ismeretek felhasználásával.
–
Itt
semmi modern dolog nincs?
– Néhány akkumulátort használok, elsősorban a villanypásztorhoz, de a víznyeréstől a fűtésig, világításig mindent igyekszem hagyományos módon megoldani. Sok gyertyát fogyasztunk. A legnagyobb építményben, a vaskori házban lakunk. Pár éve még a jurtákba is átköltöztünk egy-egy évszakra, de most már azok inkább a korabeli körülmények bemutatására, illetve a vendégek elszállásolására szolgálnak. Jártak már itt Japántól az USÁ-ig mindenhonnan, turisták.
– Hány hasonló létesítmény lehet az országban?
– A skanzenek gomba mód szaporodnak. De ismereteim szerint olyan hely nincs, ahol valaki ott is él. Van, ahol állatokat tartanak nomád módon, máshol korabeli technikával készítenek szerszámokat, dísztárgyakat, vagy mész helyett fehér földfestékkel pingálják ki a falat, és tüzet csiholva gyújtják meg a cseréppipát. Én ezt mind csinálom, életvitelszerűen. Bár lehet, hogy nem olyan profi módon, mint ott, ahol fizetett, képzett személyzet végzi és állami pénz is támogatja a múltidézést.
– Miért fontos ez a múltidéző életvitel?
– Hagyománytiszteletből és szabadságvágyból. Régebben nagy társaság gyűlt itt össze. Lovagoltunk, íjászkodtunk, lovas íjászversenyeket rendeztünk. Blues kocsmákban is megfordult a baráti kör, ám egy idő után a kocsmázásra tevődött a hangsúly, s akkor kiszálltam. Lakhelyünk, az Újszkítia nevű skanzen főépülete, eredetileg közösségi háznak készült. De a közösség szétesett. Mostanában, ha összejövünk, kortörténeti ismertetőket kézműves találkozókat tartunk. Volt már, hogy 250 személynek főztünk a százliteres bográcsban.
– A hagyományápolás nem egy jövedelmező tevékenység. Miből tud megélni?
– Isten kegyelméből.
– És meddig, hány éves korig lehet ezt csinálni?
– Már sokan kérdezték. Nem tudom. Létre hoztam valamit 25 év alatt, nem szeretném feladni.
– Gyereke van?
– Nem az én küldetésem a gyereknevelés. Elvégzik azt mások. Én másra születtem.
– Mire?– Arra, hogy életben tartsak és megtekinthetővé tegyek egy olyan világot, ami nélkülem feledésbe merülne. Ha mindenki beszáll a mókuskerékbe, nem marad olyan ember, aki feltámassza a múltat.
– Támogatja ezt a tevékenységet a falu, a megye, az állam vagy valaki?– Soha nem kértem semmit, csak azt, hogy hagyjanak békén. Eleinte űzött vadként éltem, aztán, a rendszerváltás után, mikor már nem lehetett a másként gondolkodó és élő embereket büntetlenül piszkálni, beérték azzal, hogy csodabogárnak tekintsenek. Egyesek vadul nyerészkednek, mások hosszú sorokban állnak a segélyért; nem érdekel. Én megteremtettem a magam világát, s előteremtem a működtetéséhez szükséges anyagiakat is. Remélem, hogy akik nem tettek hozzá, elvenni sem akarnak belőle.
– Néhány akkumulátort használok, elsősorban a villanypásztorhoz, de a víznyeréstől a fűtésig, világításig mindent igyekszem hagyományos módon megoldani. Sok gyertyát fogyasztunk. A legnagyobb építményben, a vaskori házban lakunk. Pár éve még a jurtákba is átköltöztünk egy-egy évszakra, de most már azok inkább a korabeli körülmények bemutatására, illetve a vendégek elszállásolására szolgálnak. Jártak már itt Japántól az USÁ-ig mindenhonnan, turisták.
– Hány hasonló létesítmény lehet az országban?
– A skanzenek gomba mód szaporodnak. De ismereteim szerint olyan hely nincs, ahol valaki ott is él. Van, ahol állatokat tartanak nomád módon, máshol korabeli technikával készítenek szerszámokat, dísztárgyakat, vagy mész helyett fehér földfestékkel pingálják ki a falat, és tüzet csiholva gyújtják meg a cseréppipát. Én ezt mind csinálom, életvitelszerűen. Bár lehet, hogy nem olyan profi módon, mint ott, ahol fizetett, képzett személyzet végzi és állami pénz is támogatja a múltidézést.
– Miért fontos ez a múltidéző életvitel?
– Hagyománytiszteletből és szabadságvágyból. Régebben nagy társaság gyűlt itt össze. Lovagoltunk, íjászkodtunk, lovas íjászversenyeket rendeztünk. Blues kocsmákban is megfordult a baráti kör, ám egy idő után a kocsmázásra tevődött a hangsúly, s akkor kiszálltam. Lakhelyünk, az Újszkítia nevű skanzen főépülete, eredetileg közösségi háznak készült. De a közösség szétesett. Mostanában, ha összejövünk, kortörténeti ismertetőket kézműves találkozókat tartunk. Volt már, hogy 250 személynek főztünk a százliteres bográcsban.
– A hagyományápolás nem egy jövedelmező tevékenység. Miből tud megélni?
– Isten kegyelméből.
– És meddig, hány éves korig lehet ezt csinálni?
– Már sokan kérdezték. Nem tudom. Létre hoztam valamit 25 év alatt, nem szeretném feladni.
– Gyereke van?
– Nem az én küldetésem a gyereknevelés. Elvégzik azt mások. Én másra születtem.
– Mire?– Arra, hogy életben tartsak és megtekinthetővé tegyek egy olyan világot, ami nélkülem feledésbe merülne. Ha mindenki beszáll a mókuskerékbe, nem marad olyan ember, aki feltámassza a múltat.
– Támogatja ezt a tevékenységet a falu, a megye, az állam vagy valaki?– Soha nem kértem semmit, csak azt, hogy hagyjanak békén. Eleinte űzött vadként éltem, aztán, a rendszerváltás után, mikor már nem lehetett a másként gondolkodó és élő embereket büntetlenül piszkálni, beérték azzal, hogy csodabogárnak tekintsenek. Egyesek vadul nyerészkednek, mások hosszú sorokban állnak a segélyért; nem érdekel. Én megteremtettem a magam világát, s előteremtem a működtetéséhez szükséges anyagiakat is. Remélem, hogy akik nem tettek hozzá, elvenni sem akarnak belőle.
Cziráki
Viktor a Skanzenben Fotó: Lehőcz Péter
Hobbitfalva és mások
Földházak
már a vaskorban léteztek. Ha valamennyire át szeretnénk élni,
hogy mit érzett a vaskori ember, amikor belépett barlangszerű
házába, amely védelmet nyújtott a hideg, a szél ellen, akkor
lépjük át egy földház küszöbét.
Vagy
Zsákos Frodó helyébe képzelhetjük magunkat a barátságos
Hobbitfalván.
A
földház definíciója.
A
földház eszméje illeszkedik az ökológiai túlélés, az
önellátásra való törekvés ma már aktuális trendjéhez.A
földház agyagból, sárból, vályogból épül, de földház az
is, amikor a házat földréteg védi. Ennek fő előnye, hogy a ház
összekapcsolódik a föld 12-14 fokos klímájával.
Energiatakarékos,
jó szigetelő
Míg
a levegőbe magasodó házakból kiszökik a páratartalom, a hő, a
földház a maga szigetelő talajköpenyével védi a bennlakókat a
csapadéktól, a fagytól és a széltől. Ezzel a módszerrel
sikerrel hasznosul a föld, a növényzet hő és hangszigetelő
hatása, télen a lakótérben marad a föld hője, nyáron pedig
kívül reked a hőség, légkondicionálóra nincs szükség.
Vagyis
energiafelhasználásuk jóval alacsonyabb, mint a hagyományos
épületeké. Az energiatakarékosság tovább fokozható
napkollektoros és hőszivattyús kombinált rendszer alkalmazásával.
Belesimul
a környezetbe
A
földház a lakók igényei szerint, a terephez illeszkedve
alakítható ki, mint környezetbarát és energiamegtartó
létesítmény. A bejárás a tetőn át is megoldható. Máskor
hőszigetelt üvegezésű télikertben majd az előtetővel fedett
lugasban és onnan a kertben folytatódik a lakótér, mintegy
folyamatos átmenettel illeszkedve a természetes környezetbe.
A
gyakran fűvel borított házból csak a garázs, esetleg a
bejárathoz vezető lépcső látszik kívülről, ám a ház így is
elegendő természetes fényt kap az előszeretettel alkalmazott pl.
átriumos megoldások révén, és a helyiségek a tetőn elhelyezett
ablakokon, üvegkupolákon keresztül kapnak természetes fényt.
Domb
Dombházról
beszélünk, ha nincs hagyományos tető, lényegében az épület
boltívekből, kupolákból áll, amely vízszigetelést és
vízelvezető rendszert kap. Minden helyiség a kertre, a természetre
néz.
Zöldtető
Ha
a tetőszerkezetre geotextilia, kavics, majd 60-70 cm vastagon föld
kerül, máris kezdődhet a tetőkert kialakítása, ahol olyan
növényeket alkalmazunk, amelyek jól tűrik a szárazságot, és
minimális az ápolási igényük. Néhány példa: Varjúháj,
kövirózsa, deres csenkesz. Mindez öntözést nem igényel.
Peter
Vetsch
A
nemzetközi ismertségnek örvendő, eredetileg mezőgazdasági
szakiskolát végzett Peter Vetsch, svájci építész, az ökológiai
építészet legismertebb szakembere 1974 óta úttörő szerepet
játszik a földházak tervezésében.
Az
általa tervezett otthonok földrengés és tornádómentesek.
Jellegzetes, barlangot idéző házaiból hiányzanak a négyszögletes
szobák és az éles szegletek. A mellékelt fotón láthatók a
Lättenstrasse házai, Deitekonban, Svájcban.
Deca
Architecture
Egy
másik modern irányvonalat képvisel a kősivatag ház Ezt a
négyszögletes szerkezet Deca
Architexcture (nemzetközi
fiatal építészek fóruma, athéni központtal) tervezte,
természetes fényt, hőt használ, és hűtésre a kereszthuzatot
alkalmazza. Két szomszédos hegy találkozásánál épült.
Alkalmazza a tradicionális görög elemeket. Csak középről
látható a ház maga, és akkor is inkább eltemetett romokra
emlékeztet.
VOLT EGY RÁKJA, MEGGYÓGYÍTOTTA MAGÁT: GYURI BÁCSI, A BÜKKI FÜVESEMBER
Napjaink
modern kori emberének is tud újat mutatni a bükki füvesember. A
nyolcvanöt éves, energikus Szabó Gyuri bácsi a sámánok,
gyógyítók mai utóda.
Korábbi
írásunk: Ötszáz
év tudását őrzi a bükkszentkereszti füvesember, akit
hatéves korában szemelt ki utódjául javasasszony nagymamája.
A
bükkszentkereszti füvesember ősi gyógyító család sarja,
huszonegyedik a generációk sorában. Több száz év tudását,
hagyományait folytatja. Nagymamájától, a javasasszonytól örökölt
ismereteit ma is eredményesen kamatoztatja. A bükki környezet
által kínált természetes élővilágból 150 féle gyógynövényt
ismer és használ.Leghíresebb
felfedezése a cukorbetegség elleni tea,
emellett számos komoly betegséget megelőző és gyógyító
készítménye van.
Minden
bajra van orvosság
Gyuri
bácsi vallja, hogy szinte mindent meg lehet gyógyítani.
„Gyógyszeripar csak kétszáz éve van, előtte növényeket
használtak” – hangoztatta. A füvesember szerint a növények
rengeteg mindenre jók, hatóanyaguk többféle gyógyhatással
bírhat. Követendő példákat az állatvilágból említ. A
csimpánz 40 féle gyógynövényt ismer a gyomorpanaszokra, az
elefánt a szülés megkönnyítéséhez szintén gyógyító
leveleket fogyaszt.
Gyuri
bácsi zsákjában minden problémára akad valami, szinte beleszédül
az ember a kínálatba és beleborzong a rengeteg nyavalyába, amikor
rájön, hogy ez is, az is gyötri.
A
népi gyógyító nem ellensége az orvostudománynak, sokszor
hivatalos nemzetközi klinikai eredményekre, statisztikákra
hivatkozik, amelyek alátámasztják a hagyományos megfigyeléseket.
Példaként hozta fel, hogy a székely nők szilvalekvárral
gyógyítják a mellrákot. A szilvában lévő 5741 antioxidáns
képes erre is.
A
fiatalos Gyuri bácsi tökéletesen egészséges, bevallása szerint
tesz is érte. A
gyógynövények használatával tudatosan működteti
szervezetét. Volt
egy rákja, meggyógyította magát..
Sok
komoly betegség oka lehet a magas vérnyomás, megelőzésére a
galagonya tea, míg idegrendszeri problémákra a pásztortáska
alkalmazható. Az egészséghez, a fiatalos szervezethez
elengedhetetlen a méregtelenítés, a máj és vese tudatos
működtetése. Sok folyadékot, diólevél-, bodza-, nyírfalevél,
csalán-, mezei zsurló és galaj teákat javasol a nagy gyógyító.
A nyírfalevél eredményesen alkalmazható vesekő ellen is. Van
megoldás hepatitis ellen is, 6-8 hétig diólevél teával érdemes
kezelni.
Ödéma
ellen a tejoltó galaj tea valamint a fehérkáposzta ráhelyezése
ajánlott. A citromfű teája idegnyugtató hatású, egy ötven éves
kora óta ezt fogyasztó illető száznégy évig élt.
Az
elektroszmogtól szenvedő emberiséget kínozzák a szervezet belső
rezgései is, amelyeket a természetben, akár egy fa érintésével
érdemes levezetni.
Még
akár a rák is gyógyítható
Gyuri
bácsi azt is vallja, hogy minden betegséget meg kell beszélni az
orvossal, ám szerinte a gyógyszerek ötven százaléka kifejezetten
káros, negyven százaléka pedig nem ér semmit. Az élelmiszer- és
a vegyipar még veszélyesebb számunkra.
A
rák mindig is gyógyítható volt, de jobb, ha megelőzzük, vallja
a füvesember. A rengeteg emésztési zavar oka a savasodás, ami
annak köszönhető, hogy sok szemetet eszünk. A rák nem tudja
megtámadni a lúgos szervezetet. A savak ellen jó fegyver például
a szódabikarbóna. A szervezet lúgosan tartásához a közönséges
galaj is jó gyógyszer, gyomorrákra, agydaganatra pedig a petróleum
fogyasztása lehet a megoldás, ahogyan ezt gyógyulások igazolják.
Gyuri
bácsi szerint a betegségek egyik oka a rossz étkezés. Amellett,
hogy nem rágjuk meg rendesen az ételt, ami emésztési problémákhoz
vezethet, az ember szájában több baktérium található, mint a
végbelében. Ha az ember rendesen rág, nem tudja túlenni magát,
nem hízik el.
Megelőzhető
a cukorbetegség is?
A
cukorbetegséget nagy problémának tartja, amit meg lehet előzni.
Gyuri bácsi szerint az emberek évente 35 kiló cukrot esznek, nem
csoda, hogy a szervezet nem tudja termelni az inzulint. A rákos
sejtek cukorral táplálkoznak, a gyógynövények, az áfonyalevél,
a szederlevél, a málnalevél, a csicsóka viszont segítenek a
cukorháztartás egyensúlyának biztosításában. Lassítják a
felszívódást, pótolják az inzulint.
Bélproblémákra,
krónbetegségre a diólevél tea lehet megoldás, aranyérre az
öngyógyító képességgel rendelkező friss útifű levelét
ajánlja. Gyomorideg ellen az orbáncfű a legjobb.
Babaváró-program
Gyuri
bácsi szerint a népességszaporodás nehézségeit a rossz
táplálkozás is okozhatja, ő maga az általa kifejlesztett
babaváró-programmal igyekszik segíteni a helyzeten. A
programot néhány éve Orbán Viktornak átadta. Kicsit személyes
sikernek is érzi, hogy az elmúlt évben 3,1 %-kal nőtt a
születések száma.
A
program három lépcsőben tisztítja meg a leendő szülők lelkét
és szervezetét, felkészíti őket a nagy feladatra. Az anya
szervezetét, pajzsmirigyműködését teákkal, szurokfűvel,
cickafarkfűvel, diófalevéllel tisztítja és erősíti. Az apáknál
a spermium termelését fürj tojás sárgájával és barna sörrel
lehet növelni. A harmadik lépcsőben a nemi hormonok termelését
serkentik növényi ösztrogén alkalmazásával.
A
program sikerét mutatja a nagy nemzetközi érdeklődés is.
Magyarországon a meddőnek mondott házasságok 30 százalékában
már sikert értek el a módszerrel.
Forrás: egriugyek.hu
Forrás: http://www.pozitivnap.hu/eletmod/volt-egy-rakja-meggyogyitotta-magat-gyuri-bacsi-a-bukki-fuvesember
Hamar elkészül az ügyes háziasszony vegetája
A
mai harmincas generáció jól eltanulta szüleitől az eszement
vegetázást, ezért nem tud nagy részük egy jó levest, vagy egy
még jobb rizst főzni, mert szórja bele az egyenízt. Élet a
vegeta után és egy vegetapótlék, ha már muszáj.
Nehéz
leszakadni a megszokásról, pláne ha anya is úgy csinálta, ezért
a nyelvünk hívja és minden ételben lélekszakadva keresi a vegeta
és a leveskockák intenzív ízét. Nagyon nehéz leszokni, sokaknak
nem is sikerül.
Levesek,
raguk és pörköltek, burgonyafőzelék, paprikás krumpli, rizottó,
eddig ezekbe láttuk barátnőinket vegetát szórni, és ezeket
jelölték meg ismerőseink is, mint az ízesítőkockák és a
vegeta elsődleges célételeit, pedig mindegyiknek, sőt akár a jó
minőségű főtt rizs fűszerei is legfeljebb a bors, esetleg más
fűszernövény, fűszerpaprika és a bouquet
garni,
vagy még ennyi se. Vagy egy pohár kiváló bor. Slussz. Azok
valók bele. Azoktól lesz az étel harmonikus, az alapanyagot is
érvényesülni hagyó szép étel, nem pedig egyenízű valami.
Egy
mindig ugyanolyan, de igazán sehova sem illő zöldségkatyvasszal
jó eséllyel elnyomjuk, összezavarjuk, nem pedig kiemeljük az
ízeket. Persze aki ezt az egyenízt szokta meg, az azt hiszi neki az
kell, de az élet túl rövid ahhoz, hogy megszokásaink szűk kis
komfortzónájában toporogjunk körbe-körbe és ugyanazt az ízt
érezzük abban a kis időben, amit már nem anyu tesz elénk, hanem
van választásunk.
A
zöldségekből és fűszerekből készített fűszerkeverék attól
még biztos nem hülyeség, sőt, jól elkészítve és jó helyen
használva képviselhet hozzáadott értéket. Azt pontosan nem
tudjuk hol, legfeljebb a fűszerkeverékbe használt zöldségeket
eleve tartalmazó ételbe -zöldségleves- tudjuk elképzelni, de ha
már rászoktak, és életük része, akkor inkább az alábbi
receptet kövessék és használják, amikor úgy érzik, használni
kell. Vagy vigyenek ajándékba egy üveggel anyukájuknak, ő már
úgyse fog megváltozni, de ennek örülni fog.
De
inkább jöjjenek le róla. Pár hónapig fura lesz, utána pedig
előjönnek, és értelmet nyernek olyan varázslatok, mint a friss
kakukkfű, a babérlevél, vagy a zöld rozmaring tiszta ízei, amik
olyan egyértelműek és karakteresek, hogy képesek harmonizálni és
kapcsolatba lépni más alapanyagok ízével, aminek alakítása
remek móka. Sokkal remekebb, mint mindent meghinteni egy kis
répával, zellerrel és kelkáposztával.
A
házi vegetaszerűség, a kisebbik rossz
Nem
kell szárítani, darálni, 15 perc alatt készen van és a pirítás
alatt keletkező pörzsanyag még extrán finommá teszi.
Ha sózzák, azt később vegyék figyelembe a használatkor, ahogy a
receptben található olajat is.
- 1 szál sárgarépa megtisztítva, lereszelve
- 1 póréhagyma hosszában negyedelve, majd finomra szeletelve
- 5 db zellerszár finomra szeletelve
- 5 szál friss kakukkfű
- 2 db babérlevél
- étolaj
Nagy
serpenyőbe egy kevés olajat öntök, azon magas lángon átforgatom
a zöldségeket a fűszerekkel együtt. 5-6 percnél tovább nem
sütöm, forrón sterilizált üvegbe töltöm és rögtön lezárom.
A sok ülés a rövid élet titka
Napi
átlag hat óra folyamatos ülés öt évvel rövidíti meg még az
egyébként aktív és látszólag fitt emberek életét is, írja új
kutatások alapján a New Scientist. Az ülés káros hatása csak
gyakori felállással és testmozgással védhető ki.
A
rendszeres mozgás fontosságát az egészség megőrzésében régóta
hangsúlyozzák az egészségügyi szakemberek. A legújabb
kutatásokból azonban kiderült, hogy napi egyszeri kocogás vagy
edzőtermi munka nem semlegesíti az egész napos hosszú üldögélés
káros hatásait. Természetesen nem szabad lebecsülni az alkalmi
mozgás előnyös hatásait sem, de igazán azzal teszünk jót
magunknak, ha óránként többször fölállunk, és akár csak pár
perc járkálással megmozgatjuk tagjainkat.
A
gyakori mozgás jelentőségére először Michael Jensen, az
amerikai Mayo
Klinika kutatója
és munkatársai figyeltek fel. Az elhízást vizsgálva azt vették
észre, hogy azok az emberek, akik időnként spontán felugrálnak
és járkálnak egy kicsit, akkor sem híznak el, ha néha a
kelleténél többet esznek. A vizsgálati alanyok nem jártak
edzőtermbe, csupán többet voltak talpon, mint a társaik. "Ez
a mozgáskényszer elgondolkodtatott bennünket, és elkezdtük
kutatni, mi a jelentősége a jó egészség fenntartásában" -
nyilatkozta Jensen a New
Scientist-nek.
Az
inaktivitás káros hatásai
Így
jött létre egy új kutatási terület, az úgynevezett
inaktivitáskutatás, amely feltárta, hogy az inaktivitás,
különösen az ülés nagyon rosszat tesz az egészségnek. Ez első
pillantásra talán felesleges kijelentésnek tűnik, annyira
nyilvánvaló. Itt jön azonban a váratlan csavar. Az inaktivitás
még akkor is káros, ha egyébként rendszeres testgyakorlást is
végez valaki. Az edzőterembe járás nem jogosít fel minket arra,
hogy a nap többi részében nyugodtan üldögéljünk a fenekünkön.
2010-ben
az Amerikai
Ráktársaság egyik
kutatócsoportja 123 000 középkorú felnőtt 14 éves követési
adatait dolgozta fel Alpa Patel vezetésével. Amikor a kutatók
összehasonlították azoknak a halálozási arányát, akik napi hat
órát vagy többet ültek, azokéval akik három óránál
kevesebbet töltöttek ülő helyzetben, valamint figyelembe vették
az egyéb körülményeket, például az étrendet is, meglepő
erdeményt kaptak. A fotelban töltött plusz idő 37 százalékkal
növelte a nők és 17 százalékkal a férfiak mortalitását. A két
nem halálozási aránya közötti nagy eltérésre nem találtak
magyarázatot.
Egy
másik tanulmányban a Queenslandi Egyetem kutatói 8800 ausztrál
tévénézési szokásait elemezték. Számításaik szerint azok a
25 éven felüliek, akik napi hat órát ülnek a tévé előtt,
átlagosan nagyjából öt évvel rövidítik meg az életüket
azokhoz képest, akik egyáltalán nem néznek tévét.
Sok
más tanulmány is hasonló következtetésre jutott. E bionyítékok
elemzése során David Dunstan, a melbourne-i Baker
IDI Szív és Diabétesz Intézet kutatója
és munkatársai úgy vélik, hogy a túlzott ülést a fizikai
aktivitástól és az egészségi állapottól függetlenül ható
tényezőként kell kezelni. Az üzenet egyértelmű. Az órákon át
tartó folyamatos és mozdulatlan ülés egészségügyi kockázatot
jelent függetlenül attól, hogy mit csinál valaki a nap többi
részében. Ugyanúgy, ahogy nem lehet semlegesíteni napi 20 szál
cigaretta elszívását egy több kilométeres hétvégi futással,
az alkalmi nagy intenzitású edzés sem törli el az órákon át
való tévézés hatását.
Az
Amerikai Ráktársaság korábban már említett tanulmányából az
is kiderült, azoknak a sokat ülő embereknek is magasabb a
halálozási arányuk, akik napi 45-60 percet töltenek edzéssel.
Úgy tűnik tehát, hogy a káros hatás önmagából a hosszú
inaktivitásból ered. Ha ez igaz, akkor messzemenő következményei
vannak. Az alvást leszámítva - amelynek jótékony hatása
vitathatatlan - az összes inaktívitás, például az olvasás vagy
az ülőmunka, ugyanolyan káros, mint a tévézés.
Annak
megállapítására, hogy mennyire ülő típusú valaki, ausztrál
kutatók több száz önkéntesre szereltek akcelerométert és
inklinométert, hogy rögzítsék a napi aktivitásukat. Az
akcelerométer azt méri, mennyire energikusak a mozgások, az
inklinométer pedig azt, mennyi időt tölt valaki ülő helyzetben.
Az eredmények lehangolóak. A napi 15-17 óra ébrenlét 55-75
százalékát töltjük ülő helyzetben. A mérsékelt vagy élénkebb
aktivitás - amelyet az emberek előszeretettel neveznek "edzésnek"
- mindössze az idő 5 százalékát teszi ki.
A
kevés mozgással összefüggő anyagcsere-változások
"Evolúciós
szempontból felépítésünk az aktivitáshoz alkalmazkodott" -
véli Audrey Bergouignan, a denveri Colorado
Egyetem emberélettannal
foglalkozó munkatársa. A kutatónő ágynyugalommal kapcsolatos
kutatásokat folytat az űrkutatási ügynökségek megbízásából.
A csoport elsősorban a súlytalanság űrhajósokra gyakorolt
hatásával foglalkozik, de az eredmények alkalmazhatók a földi
inaktivitásra is.
Egy
jellemző tanulmányban egészséges és korábban aktív
önkénteseknek kellett ágyban feküdniük egy naptól három
hónapig terjedő ideig. "Olyan anyagcsere-sajátosságok
alakultak ki bennük, amelyek az elhízott emberekre és a 2-es
típusú cukorbetegségben szenvedőkre
jellemző" - mondja Bergouignan. A vizsgálat feltárta, hogy az
inaktivitás összetett anyagcsere-változások egész sorát idézi
elő. A nem használt izmok például nem csak visszafejlődnek,
hanem az izomrostok aránya eltolódik a lassú típusú (zsírt
égető) rostok felől a gyors típusú izomrostok felé, amelyek
inkább glükózt használnak energiaforrásként.
Az
inaktív izmokban csökken a mitokondriumok száma is, amelyek
szintén a zsírégetést segítik elő. A kevés munkához
szénhidrátokat felhasználó izomzatban így felhalmozódnak az
elégetetlen lipidek. "A vér nagyon zsírossá válik" -
mondja Bergouignan. Ez magyarázza azt, hogy miért jár együtt az
ülő életmód a szívbetegségekkel.
Másik
változás az inzulinrezisztencia, egy diabéteszhez hasonló állapot
kialakulása, amelynél a vérben glükóz halmozódik fel annak
ellenére, hogy a szervezet termeli a cukor lebontásához szükséges
inzulint. Mindez ijesztően gyorsan - akár három napon belül -
kialakulhat.
Hogyan
védhetők ki a sok ülés ártalmas hatásai?
A
legtöbb ember a munkája miatt rá van kényszerítve a hosszas
üldögélésre. Nekik sem kell azonban új állás után nézniük.
Először is fontos leszögezni, hogy a testedzést változatlanul
előnyösnek tartják a szakemberek, még akkor is, ha egy óra
testmozgás nem törli el a több órás ülés okozta káros
hatásokat, de így is jó hatással van az egészségre.
A
leghasznosabb azonban az, ha minél gyakrabban - lehetőleg 20
percenként, de óránként legalább egyszer 5 percre - megszakítjuk
az ülést és megmozgatjuk tagjainkat. Már egész csekély
aktivitásnövelés - amilyen pár perces járkálás - is
bámulatosan hatásos. "Minden aktivitás, ami a nyugalmi
anyagcsere-rátát 1,5-szeresére emeli, jelentősen csökkenti az
ülés okozta kockázatot" - mondja Marc Hamilton, a Louisianai
Állami Egyetem inaktivitáskutatója.
Üldögélve az ember 1-2 kalória energiát használ fel percenként.
Sétáláskor ez az érték 3-5 kalóriára emelkedik, tehát már ez
is elegendő az ülés káros hatásainak csökkentéséhez. A
kutatók a megrögzött tévénézőknek is azt javasolják, hogy a
reklámszünetekben álljanak fel és járkáljanak kicsit. Aki
biztosra akar menni, annak célszerű beszereznie egy futópadot, és
azon kocogni óránként pár percet. Ezzel évekkel
meghosszabbíthatja az életét.
Forrás:
AFP/SPL
Olcsóbban adunk mindent, mint a nagy bevásárlóközpontok
Aki
a békésszentandrási iskolakert környékén jár, virágzó
kertészetet láthat ott. Igaz, ma már nem apró gyermekkezek
tanulják a földművelés alapjait, hanem közmunkások fogják a
kapanyelet.
A
0,9 hektáros iskolakertben Kovács Ferenc munkavezető kalauzolt
bennünket. A terület egy részébe gyümölcsfákat telepítettek,
a fennmaradó (nagyobb) részen zöldségeket termesztenek. Az
uborkától a paradicsomon át a patisszonig és a káposztáig
szinte minden megtalálható itt, amire egy konyhában szükség
lehet. Paprikát és paradicsomot fóliában is termesztenek, de a
szabadföldi is szépen fejlődik már. Kovács Ferenc büszkén
mutatta a magasra felfuttatott uborkákat, amelyek így sokkal több
és szebb termést hoznak, mint ha a földön futnának.
Azt
már Sinka Imre polgármestertől tudtuk meg, hogy a csaknem
egyhektáros kertben megtermelt zöldségeket a szentandrási
lakosság részére értékesítik.
– Olcsóbban
adunk mindent, mint a nagy bevásárlóközpontok.
Egyre többen vásárolnak az önkormányzattól, mert itt mindig
friss a paradicsom, a patisszon és a többi zöldség. Nem
panaszkodhatunk, el is fogy minden. Célunk,
hogy a település egyre inkább önellátó legyen –
mondta a polgármester. Hozzátette: az iskolakertet a Start
közmunkaprogram mezőgazdasági alprogramjának keretében művelik.
Az értékesítésből származó bevételt teljes mértékben
visszaforgatják a termelésbe.
Virág
Sándortól, a polgármesteri hivatal településüzemeltetési
előadójától megtudtuk, hogy a mezőgazdasági alprogram keretében
30 embernek tudnak munkát adni. Az iskolakerten kívül 1,9 hektáron
burgonyát, 2,7 hektáron paradicsomot, 1,9 hektáron céklát és
szintén 1,9 hektáron babot is termesztenek a szentandrási
határban. Emellett 5,6 hektáron búzát, 2 hektáron pedig
napraforgót vetettek.
További
fotók itt érhetők
el: http://www.newjsag.hu/2013/07/10/zoldsegmustra-a-bekesszentandrasi-iskolakertben/
Meghátrál Európában a Monsanto
Újabb
győzelemként, a géntechnológiai ipar európai kudarcának
beismeréseként értékeli a Magyar Természetvédők Szövetsége a
Monsanto bejelentését, hogy a cég vissza kívánja vonni az új
génmódosított fajtákra vonatkozó engedélykérelmeit.
Nemzetközi
hírügynökségek tették közzé szerdán a hírt, amely szerint a
Monsanto európai elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy a cég
vissza fogja vonni az új génmódosított fajtákra vonatkozó
európai termesztési engedélykérelmeit. [1,2] A Reuters arról is
beszámol, hogy az Európai Bizottság szóvivője megerősítette:
hozzájuk is érkezett jelzés a Monsanto ilyen szándékáról. A
hírek szerint a cég bejelentése öt génmódosított kukorica
fajtacsoport, valamint egy-egy génmódosított szója ill. cukorrépa
fajtacsoport termesztési engedélykérelmének visszavonására
vonatkozik.
Az
amerikai óriáscég bejelentése mögött az áll, hogy Európa
lényegében bezárkózott a génmódosított növények előtt, a
lakosság túlnyomó része nem kér a génmódosít élelmiszerekből,
számos tagállam (köztük Franciaország, Németország,
Magyarország ill. legutóbb Olaszország is) betiltotta a MON810-es
génmódosított kukorica termesztését. Ezért Európában a
génmódosított növények termőterülete nem éri el a
mezőgazdasági területek 0,1 százalékát sem. Ennek köszönhetően
a BASF már tavaly közölte, hogy génmódosított termékeivel
kivonul az európai piacról. [3]
A
Monsanto tegnapi bejelentése géntechnológiai ipar európai
kudarcának beismerése. A génmódosított termékeknek nincs piaca
Európában: sem a fogyasztók, sem a gazdák nem kérnek belőlük.
Most, hogy a géntechnológiai cégek egymás után kihátrálnak
Európából, ideje lenne végre minden erőforrásunkat egy
környezetbarát, tisztességesebb mezőgazdaság szolgálatába
állítani, amely a fogyasztók igényeit szolgálja, miközben védi
a természeti környezetünket és megerősíti a helyi közösségeket
– reagált a hírre Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők
Szövetségének programvezetője.
Jóllehet,
az óriáscég döntése jelentős győzelem a génmódosított
növények térnyerése elleni küzdelemben, nem szabad hátradőlni. A
Monsanto ugyanis továbbra termeszteni kívánja Európában a
MON810-es génmódosított kukoricát, még inkább ki akarja
terjeszteni a vetőmagok feletti ellenőrzését, és növelni akarja
a földjeinket, vizeinket és testünket is elszennyező [4]
mezőgazdasági vegyszerek eladását – tette hozzá Fidrich
Róbert.
Mivel
Dél-Amerikából és az Egyesült Államokból több millió tonna
génmódosított szója érkezik Európába, köztük hazánkba is,
amelyet elsősorban takarmányként használnak fel, sürgetjük a
kormányt, hogy az importált génmódosított szója kiváltása
érdekében mielőbb valósítsa meg a Nemzeti Vidékstratégiában
szereplő Nemzeti Fehérjeprogramot – fűzte hozzá a Magyar
Természetvédők Szövetségének a programvezetője.
Jegyzetek:
[3] http://www.mtvsz.hu/a_gentechnologiai_oriasceg_basf_kivonul_europabol
[4] http://www.mtvsz.hu/glifozat_a_szervezetunkben
[4] http://www.mtvsz.hu/glifozat_a_szervezetunkben
«
vissza
Százmilliónyi arany hever az utca porában
Meghökkentő
mennyiségű nemesfémet remél utcák tisztításából egy cég
Nagy-Britanniában. A Veolia Environmental Services nevű vállalat
40 városban söpri az utcákat és várakozása szerint évente 1
millió font (350 millió forint) értékű aranyat, platinát,
palládiumot és ródiumot takarít be.
A
nemesfémek az autók katalizátoraiból, a kipufogógáz révén
kerülnek a kövezet felszínére, de az utca pora eddig egyszerűen
szeméttelepekre vagy komposztálókba került. A Veolia azonban Ling
Hallban nemesfémkinyerő üzemet épített, ahol a szemét jó pár
tisztítási fázison, szűréseken és vegyszeres mosásokon megy
át, hogy végül kiadja magából értékes részecskéit.
Richard
Kirkman, a cég műszaki igazgatója elmondta, az utca porában
nagyjából olyan arányban fordulnak elő a nemesfémek, mint az
ércben, így az egész hasonló haszonnal kecsegtet, mint a
hagyományos bányászat.
Bár
a nemesfémek igen kis mennyiségben hevernek az utcán, a vállalat
nagy adag port tud feldolgozni: évente 165 ezer tonnát gyűjt be az
utcákról. Reményei szerint ebből másfél tonna platinára, 1300
kiló palládiumra, 800 kiló ródiumra tehet szert. Az aranyról
nincsenek pontos adatok.
New
Yorkban egyébként hasonlóan ténykedik egy férfi, de ő nem
épített tisztító üzemet - puszta kézzel dolgozik. Az aranyat,
platinát, drágaköveket közvetlenül szedegeti fel az utcáról.
Vadászterülete olyan városrész, ahol sok az ékszerműves és
-bolt. A férfi saját bevallása szerint van, hogy hetente 800
dollárt (180 ezer forint) szed össze az utcán.
Kép
forrása: http://www.sikerado.hu/
10,9 milliárdan lehetünk a század végére
A
népesedési világnap (július 11.) alkalmából az ENSZ kiadta
legfrissebb demográfiai előrejelzését: eszerint a század végére
többen leszünk, mint gondoltuk. A 10 évvel ezelőtti becslés
2050-re még 8,9 milliárd embert jövendölt, a mostani már 9,6
milliárdra jósolja az emberiség lélekszámát, a század végére
pedig elérhetjük a 10,9 milliárdot.
A
világ népessége 2013 közepére elérte a 7,2 milliárdot – adta
hírül az ENSZ Népesedési Osztálya – mely részben a fejlődő
országok termékenységi szintjének nem várt növekedésének
tudható be. A jelenlegi születések, halálozások és elvándorlási
arányok tendenciáira alapozva az ENSZ három legvalószínűbb
forgatókönyve alapján a világ népessége valahol 6,8 és 16,6
milliárd között lesz ennek a századnak a végére.
Az
ENSZ szakemberei tavaly számolták 1994 óta a legnagyobb éves
növekedést: 82,1 millió fővel gyarapodott az emberiség 2012-ben.
Az új, teljes világra vonatkozó népesség-előrejelzés (World
Population Prospects: The 2012 Revision) eloszlatja azokat a
feltevéseket, melyek szerint a 21. század második felében az
emberiség létszáma eléri maximumát. Ehelyett, a legvalószínűbb
forgatókönyv (az ún. közepes változat) 2050-re 9,6 milliárd
embert prognosztizál, mintegy 700 millióval többet a 10 évvel
ezelőtti becsléseknél. Így 10,9 milliárd fővel zárhatjuk a 21.
századot.
„Bár a legnagyobb meglepetést a vártnál gyorsabb jövőbeni népességnövekedés okozta, a számok gyökereit a jelenben kell keresnünk: a fejlődő országokban élő nőknek több gyermeke születik, mint azt előzőleg gondolták az ENSZ demográfusai” – mondta Robert Engelman, a Világfigyelő Intézet (Worldwatch Institute) elnöke.
„Bár a legnagyobb meglepetést a vártnál gyorsabb jövőbeni népességnövekedés okozta, a számok gyökereit a jelenben kell keresnünk: a fejlődő országokban élő nőknek több gyermeke születik, mint azt előzőleg gondolták az ENSZ demográfusai” – mondta Robert Engelman, a Világfigyelő Intézet (Worldwatch Institute) elnöke.
Valóban,
az ENSZ szakértői közölték, hogy a termékenységi szintre
vonatkozó becsléseiket a mostanihoz képest teljes 5%-kal növelték
tizenöt, Szaharától délre fekvő afrikai országban – beleértve
Nigériát, Nigert, Etiópiát és Kongót – ahol a családok
mérete már most is a legnagyobbak közé tartozik a világon.
Bár
több országban is a vártnál nagyobb a termékenységi szint,
ennek oka még nem teljesen világos. Mindenesetre fel kell hívni a
figyelmet a kormányok jelenlegi vonakodására, hogy előtérbe
helyezzék és támogassák a világ legszegényebb országaiban élők
családtervezését. A kormányok és kormányközi szervezetek
családtervezésre szánt összege a fejlődő országokban az utóbbi
években 4 milliárd dollárnál stagnált, ennek pedig több mint
kétszeresére lenne szükség, hogy elérjék azt a körülbelül
222 millió termékeny nőt, akik nem szeretnének teherbe esni, de
ennek ellenére nem használnak fogamzásgátlót. A világon 5-ből
két terhesség nem szándékos – fejlődő és fejlett országokban
egyaránt – és 5-ből több mint egy gyermek ilyen nem tervezett
terhességből születik meg.
A
jelentés talán legpozitívabb része, hogy az összes új
forgatókönyv megegyezik abban, hogy a várható élettartam ebben a
században minden országban növekszik, az átlag 70-ről 80 évre.
Igaz, ez a rózsás becslés nem veszi figyelembe a világszerte
változó környezeti feltételeket, mint az éghajlatváltozást
vagy az emberi tevékenységek más környezeti hatásait, amelyek
viszont csökkenthetik azt.
A
jelentés további érdekességei:
• A
világ népességének jelenlegi éves növekedési üteme 1,15%,
amely továbbra is lassul.
• A népesség 60%-a Ázsiában él. Afrika a második legnépesebb, ezt követi Európa, Latin-Amerika és a Karib-térség, Észak-Amerika, majd Óceánia.
• A népességnövekedés 96%-a fejlődő országokban zajlik, ebből 54% Ázsiában.
• Az ENSZ legvalószínűbb népesség-előrejelzése 2100-ra egy hosszú életű, 10,9 milliárdos lélekszámot vetít előre, amelyből 4,2 milliárd ember Afrikában él majd, a mai 58 év helyett 77 éves várható élettartammal.
• A népesség 60%-a Ázsiában él. Afrika a második legnépesebb, ezt követi Európa, Latin-Amerika és a Karib-térség, Észak-Amerika, majd Óceánia.
• A népességnövekedés 96%-a fejlődő országokban zajlik, ebből 54% Ázsiában.
• Az ENSZ legvalószínűbb népesség-előrejelzése 2100-ra egy hosszú életű, 10,9 milliárdos lélekszámot vetít előre, amelyből 4,2 milliárd ember Afrikában él majd, a mai 58 év helyett 77 éves várható élettartammal.
Kép
forrása: http://www.worldwatch.org/worldwatchs-robert-engelman-to-present-international-conference-family-planning
Harc a magokért: aki etet, az diktál - Fordítva ülnek a lovon
Egy
olyan új törvényjavaslatról tárgyalt az Európai Unió illetékes
testülete 2013. május 6-án, melyre mindannyiunknak oda kell
figyelnünk. Célja az összes növényi szaporítóanyag forgalomba
kerülésének, használatának egységes EU-s szabályozása. A
hivatalos indoklás szerint erre azért van szükség, mert túl
bonyolult, áttekinthetetlen és kijátszható volt a sok különböző
jogszabályban rögzített, amúgy már elavult szabályozás. Most,
hogy mindenkinek könnyebb és áttekinthetőbb legyen, egységesítik,
korszerűsítik, és egyetlen jogszabályba foglalják az összeset,
természetesen, mint írják, a fogyasztók érdekeinek védelmében.
A
valóság azonban nem ilyen egyszerű. Az új törvény a globalizált
világ kegyetlen játékszabályait akarja a táplálékunkként
szolgáló növényekre is alkalmazni, a nagy multinacionális cégek
érdekeit jobban érvényesíteni. A cél az, hogy ellenőrzésük
alá vonhassák az emberiség élelmiszerellátását, melyet az tart
majd kézben, aki a magok feletti uralmat megszerzi. Aki etet, az
diktál.
A
téli friss vitamin illúziója
A
jogszabálytervezet aggasztó részletei előtt nézzük meg, hogyan
is áll ma az emberiség élelmezésének alapját képező
mezőgazdasági haszonnövényeink sokszínűsége, és hogy ez
egyáltalán miért fontos. Miért nem elég az a kétféle holland
krumpli, ami ma a piacon általában kapható – ami ugyan
fehér és piros, de a csaló elnevezések ellenére sincs semmi köze
a mi régi Ellánkhoz, Rózsánkhoz (már aki egyáltalán emlékszik
ezekre a nevekre, a kiflikrumpliról, Gülbabáról és a sok más
fajtánkról nem is beszélve).
Fölösleges
játék volt az inkák részéről a több mint 1000 burgonyafajta
nemesítése? Miért van szükségünk arra a közel 3000 babfajtára,
melyeket a tápiószelei génbankunk tárol? Kell nekünk egyáltalán
az ezernél is több almafajtánk, melyeknek megőrzéséért küzd
az újfehértói gyümölcsgénbank? Mikor itt van a Jonagold, a
Mucsú, na meg a természetellenesen nagyra növő, igaz ugyan, hogy
vízízű és egy héten belül belülről rothadó, de a polcon szép
és piros, 1000 kilométerekről ideszállított, és lám mégis
olcsó külföldi alma?
Januári
szép nagy paprikák és paradicsomok! A hit, hogy télen is „friss
vitamint” adunk a gyerekeinknek – hát érdemes ezt lerombolni
azzal, hogy ezekben tized- meg huszad annyi a vitamin, az ásványisó,
mint a szabadföldön 30-40 éve termelt társaikban? Persze azért
duzzadók és mutatósak mégis, hiszen van bennük sok víz, és
persze egészségre ártalmas vegyszerek, növénytápsók,
permetszer-maradványok stb.
Hallom
az ellenérveket is. Persze a „zöldek” már megint csak
riogatnak, túllihegik a dolgot. Már lassan semmit nem hagynak
jóízűen megenni ezek a hol állatot, hol természetet, hol
környezetet védők.
Egyáltalán,
akkor már semmit nem is lehet venni, enni? De igen, lehet. Azonban
most, hogy a nagyipari módszerekkel, rengeteg vegyszer
felhasználásával előállított, egészségtelen élelmiszerek
ilyen versenyelőnyre tettek szert, egészséges zöldségekhez és
gyümölcsökhöz jutni már kicsit bonyolultabb, és esetenként
tényleg többe is kerül. Ám cserébe talán nem kell az olcsó
tápokon megspórolt pénzünket gyógyszerekre költeni.
Illegalitásba
kényszerült növények
Igen,
vannak egészséges zöldségeink, gyümölcseink, még lehet is
kapni, csak mára már nem olyan könnyen elérhetők, mint 30-40
éve. Keresni kell őket, egy kicsit meg kell dolgoznunk és főleg
meg kell harcolnunk értük, hogy egyáltalán megmaradjanak, és ne
tüntesse el őket a látszólagos olcsóság, kényelem, az
arctalanná vált profitérdek, a globalizáció rosszabbik arca.
Keresnünk,
vennünk, ennünk kell őket, hogy megmaradjanak, nem csak ezeket a
zöldségeket, gyümölcsöket, hanem a szaporítóanyagukat is,
melyek jelenleg eltűntek a kereskedelemből és lassan az új
jogszabályok alapján már illegalitásba kényszerülnek. Bűn lesz
termelni és enni? Ezt azért már nem kéne hagynunk!
Hogyan
és miért jutottunk odáig, hogy mára már nemcsak a sok ember
számára közömbös vadon élő növények, hanem a táplálásunkra
szolgáló haszonnövények is veszélybe kerültek? Nagyon röviden
összefoglalva: majdnem minden krízishelyzetünk alapvető oka az,
hogy az elmúlt évtizedekben szinte kizárólag a gazdasági
fejlődésre összpontosítottunk, még ha sokaknak nem is esik jól
ezzel szembesülni. Életkörülményeink javítása volt az a fő
cél, amelynek érdekében gyakran olyan természeti rendszereket
áldoztunk fel, amelyektől az emberiség jóléte és fennmaradása
függ.
A
21. század elején már tény, hogy a gazdasági szempontok
győzedelmeskedtek az ökológiaiak felett. Ennek „eredményeit”
az egész emberiség megszenvedi már most is, és a jövőben még
nagyobb lesz az ár. Egyre nagyobb bajokhoz, katasztrófákhoz vezet,
ha nem tudunk a folyamatokon valahogy közösen változtatni.
Elpusztítottuk
a sokféleséget
A
ma ismert közel 300 ezer magasabb rendű, vadon élő növényfaj
egyharmada veszélyeztetett. Ennek okai ismertek: túlhasznosítás,
nem fenntartható módon végzett mezőgazdasági és erdészeti
tevékenység, urbanizáció, szennyeződések, földhasználati
változások, inváziós növények terjedése, klímaváltozás stb.
Az
viszont talán kevesebbekben tudatosult, hogy a mezőgazdasági
haszonnövények sokszínűsége is drámaian csökkent. A 300 ezer
vadon élő növényfajból 3000 a tápláléknövény, de csak 200
fajt termesztenek, és mindössze 20 faj adja az emberiség növényi
táplálékának 80 százalékát. Ez a fajszinten történő
beszűkülés. De a fajon belüli szelekcióval, nemesítéssel
kialakított fajták helyzete sem jobb.
A
FAO, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet becslése
szerint az elmúlt száz évben a mezőgazdaságban használt fajták
sokféleségének 75 százalékát elvesztettük. A megmaradt 25
százalék jó része is veszélyeztetett. Nem tudjuk, hogy hány
régi, a környezetéhez jól alkalmazkodott növényfajta tűnt el,
tűnik el napjainkban is, és hányat őriznek még talán a régi
gyümölcsösök, elmaradottabb régiók, temetők, a régi fajtákat
megbecsülő, ahhoz ragaszkodó kistermelők.
Legfeljebb
azt tudjuk, hány fajta van még meg génbankjainkban. Pedig az
agrárrendszerekben a sokféleség fenntartása létkérdés, hiszen
a fajtaszám csökkenés és néhány fajta egyeduralkodóvá válása
a világ élelmezését sebezhetővé teszi, a nemesítési
alapanyagok eltűnése pedig a változó körülményekhez
alkalmazkodó újabb fajták előállítását veszélyezteti.
Államilag
elismert gyümölcsök
A
mezőgazdaság sokszínűsége, ha belegondolunk, megdöbbentően
kiszolgáltatott. Amíg a vadon élő növényvilág változásához
évszázadok, évezredek szükségesek, addig a mezőgazdaságban
használt fajták egy-két év alatt kicserélődhetnek, eltűnhetnek
a változó piaci igények, birtokviszonyok, politikai döntések
stb. miatt. Az élelmezésünk sokszínűségét biztosító fajták
tömegei tehát mára már jórészt eltűntek, napjainkra a
termesztésből, piacokról gyakorlatilag kiszorultak.
Hogy
történhetett ez meg? Mi az oka ennek, és mi akadályozza a
fennmaradásukat?
A
világ szinte minden országában törvények szabályozzák, hogy
csak államilag elismert növényfajta termelhető és forgalmazható.
Ezt csak engedéllyel rendelkező szervezetek végezhetik. A
jogszabályokban jelenleg uralkodó elveknek egyik alapja az
uniformitás, amiből a táj- és helyi fajták, fajtacsoportok eleve
ki vannak zárva, hiszen ezeknél sokszor egyedenként is más és
más az íz, a zamat, a genetikai háttér.
Nemzeti
fajtajegyzékeket adnak ki az államilag előzetesen kivizsgált,
elismert fajtákról, és ami ezen nem szerepel, nem termelhető, nem
forgalmazható. Mivel mint látjuk, a táj- és helyi fajták
– amelyek a sokféleséget, és ezzel a környezethez való
tökéletes alkalmazkodást biztosítják – értéke éppen
az, hogy nem teljesen azonosak, egyformák, ezért nem kerülhetnek
fel a fajtajegyzékekre. A a régi tájfajták nem termeszthetők,
nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, így lassú eltűnésre
ítéltettek már évtizedekkel ezelőtt.
Fennmaradásukat
tehát az egész világon egységes alapelvű jelenlegi jogi
szabályozás is gátolja.
Microsoft-koncepció
vagy nyílt források
De
van egy másik, mindezek hátterében álló veszélyforrás is, a
multinacionális cégek érdekei. Ezek saját fajtáinak értékesítési
lehetőségeit, ha belegondolunk, igencsak ronthatják a helyi jól
bevált, régi fajták, melyeket otthon a kisbirtokokon a parasztság
maga szaporított, nemesített.
Ezért
nem kérdéses, hogy az az érdekük, hogy ezek visszaszoruljanak,
eltűnjenek; hiszen ha nincs saját fajtád, vagy tilos azt
szaporítanod, akkor kénytelen vagy tőlük venni. Többekkel együtt
én sem hiszem, hogy csak véletlen egybeesés a régi fajtákat őrző
nemzeti génbankok leépülése és a nagy multicégek által
kialakított, nemzetközi szabadalmi jogokkal védett, és ebből
nekik állandó bevételt biztosító génmódosított növények
(GMO-k) erőszakolt térhódítása.
Ha
a kérdést erről az oldalról vizsgáljuk, a világ jövőbeni
sorsának alakulására két fő, de egymásnak ellentmondó
elképzelés rajzolódik ki.
Az
egyik, amit Microsoft-koncepciónak hívnak sokan, a globális
egyformaság (uniformitás), technológiai felgyorsulás, amely felé
haladunk és minket is erőszakosan tolnak a világfolyamatok. A
másik pedig a nyílt források koncepciója és a sokszínűség
használata. Minden felelősen gondolkodó ember számára világos,
hogy csak ez utóbbi a járható út, és az emberiség táplálásához
szükségünk van az összes növényfajra, fajtára, változatra,
amit eddig a természet és az emberiség létrehozott.
Ezt
a folyamatot a vetőmagágazat jelenlegi helyzete is erőteljesen
befolyásolja, rontja. Negyven évvel ezelőtt Európában még több
ezer cég foglalkozott vetőmag-forgalmazással, mára kevesebb, mint
700 cég maradt, de mindössze 5-6 nagyvállalat tartja kezében a
vetőmagtermelés körülbelül 80 százalékát. Ezek erőszakos
érdekérvényesítő képessége határozza meg a jelenlegi
folyamatokat, beleértve a jogszabályi változásokat is.
Regisztrálatlan
magot vetni
Ezeknek
a tényeknek az ismeretében talán érthetőbbé válik, miért is
olyan aggasztó az új európai uniós jogszabálytervezet.
Nézzük
most ennek szó szerint életveszélyes részleteit!
Az
új rendelettervezet szerint minden zöldség, gyümölcs és fafajt,
fajtát előzetesen, hivatalosan regisztráltatni kell ahhoz, hogy a
szaporítóanyagukat használni lehessen. Ez természetesen nem
ingyenes. Pénzt, időt, energiát kell áldoznia mindenkinek azért,
hogy ezt a bonyolult eljárási rendet megismerje, és szabályosan
alkalmazva élhessen vele. Ez nem a tájfajtákat termelő kisgazdák,
biogazdák, hobbikertészek, a vidéken dolgozó parasztságunk
számára megvalósítható folyamat. Egyedül a nagy cégek
rendelkeznek megfelelő apparátussal ahhoz, hogy ezt a gépezetet
helyesen, a maguk hasznára működtetni tudják.
Persze
az Európa-szerte tiltakozást kiváltó eredeti tervezetbe néhány
látszólagos engedményt azért már beépítettek. Például, hogy
otthon a hobbikertészek elvethetnek regisztráció nélküli magot
és ezzel még nem sértik meg a törvényt; vagy, hogy a kevesebb
mint 10 embert alkalmazó kis szervezetek termelhetnek nem
regisztrált zöldségfajtákat; a génbankok is szaporíthatják a
nem regisztrált régi fajtákat (még jó, hiszen ezzel tartják
fenn azokat); és végül a biotermelőkre vonatkozóan bekerült,
hogy majd később (!) kidolgoznak könnyítéseket az ezen
jogszabály rendelkezései alóli mentességről. Hogy miért később
és nem most, az akkor igazán érthető, ha tudjuk, kik ülnek a
döntéshozó asztal körül.
Fordítva
ülnek a lovon
Ezek
a látszólagos engedmények azonban még messze nem elegendőek,
hiszen a tervezett jogszabály drámaian korlátozza majd a magok
szabad használatát, sérti az emberek jogát, hogy a természet
adta örökségükhöz hozzáférjenek, azt szabadon
felhasználhassák. Teljesen ellehetetleníti a kistermelőket, a
fenntartható mezőgazdaság alapját jelentő mezőgazdasági
haszonnövényeink sokszínűségének megőrzését, használatát.
Fordítva
ülnek a lovon, a feje tetejére van fordítva az egész jogi
szabályozás. Nem az összes magot kellene regisztráltatni, mielőtt
felhasználják őket, hanem éppen fordítva: az összes mag
szabadon kell, hogy felhasználható legyen mindenki számára,
kivéve azokat, amelyekre a cégek szabadalmat jelentettek be, és
saját érdekeik védelme érdekében regisztráltatták azokat a
leírt bürokratikus folyamatban. Így a cégek érdekei is
érvényesülhetnek, ha végigjárják a teszteléssel,
regisztrációval járó folyamatot – minden más ember, gazda
pedig szabadon kellene, hogy választhasson, termelhessen azt, amit ő
akar.
A
regisztráció tehát önkéntes kell, hogy legyen minden nem-GMO,
nem szabadalommal védett, nem hibrid növény esetében.
Ezt
követeli joggal nagyon sok civil szervezet, köztük a Greenpeace
is, és nagyon sok termelő. A döntéshozók között ülő ipari
lobbisták azonban eddig még hatékonyabban érvényesítették
érdekeiket, mint mi. De ezen a helyzeten, az erőviszonyok ilyetén
alakulásán muszáj most változtatni. Ezért a célért most
mindenkinek, aki egészséges, biztonságos élelmiszerellátást
akar önmagának és gyerekeinek, fel kell lépnie. Nem hagyhatjuk,
hogy kicsússzon a kezünkből saját élelmiszerellátásunk!
A
szerző, Dr. Rodics Katalin, a Greenpeace regionális
kampányfelelőse.
A nagymama házában készül a romkocsmák nyári slágere
A
Magyar Czider Kft. még nincs egyéves sem, a két tulajdonosnak már
a bővítésen kell gondolkoznia, annyi a megrendelés a magyar
szénsavas almaborra. Minőségi magyar termék, magyar alapanyagból
a nagymami régi házából.
“Az
egész 2010 decemberében egy budapesti bárban tartott kóstolóval
kezdődött, de már Angliából ismertem a szénsavas almabort, a
cidert” –
idézi
fel az ötlet bevillanását Tölyhi Orsolya, a Magyar Czider Kft.
egyik alapítója. “A magyar alma nagyon jó minőségű, bőségesen
rendelkezésre is áll, így kézenfekvőnek tűnt, hogy csináljunk
magyar cidert.” A kóstoló másnapján megkezdték az internetes
önképzést, a cider mibenlétéről hazai, magyar nyelvű források
ugyanis nem nagyon voltak. A kedvelt buliüdítőt idehaza nem
gyártották, nem
is nagyon ismerték.
a
Franciaországból indult és Angliában, Írországban és a
skandináv országokban is elsöprően sikeres cider 2008 óta a
magyar piacon is kapható volt. Sőt, 2011-ben megjelent az angol
óriás, a Strongbow, ami akár a lehetőségek bezárulását is
jelenthette volna. Ám a nemzetközi konkurencia abból a
szempontból nagyon jól jött, hogy bevezette a cidert a
köztudatba, s ezzel megspórolhattak egy csomó marketingköltséget,
szinte a kész piacra léphetett be a magyar Czider. A termék
sajátja, hogy kézműves eljárással gyártják, 100 százalékos
alapanyagból készül, nem 20-30 százalékos, szénsavas vízzel
visszahígított koncentrátumból.
Hogyan
készül a Czider?
|
A
technológia a reduktív fehérborkészítéshez nagyon hasonló,
hiszen voltaképpen borról van szó. Az európai és a brit
irányelvek szerint a cidert alapvetően az különbözteti meg
az almabortól, hogy ehhez lehet adni etilalkoholt, míg az
előbbihez nem. A magyar Czider – szemben a külföldi
márkák 20-30 százalékos gyümölcstartalmával – 100
százalékos almaléből élesztő és a palackos erjedéshez
szükséges cukor hozzáadásával készül, mesterséges
adalékanyagok nélkül. A hölgyek nem egy fajta alma levét
használják, hanem küvéből dolgoznak. A gyártási folyamat
3-4 hónap, ebből 1,5-2 hónapot a palackban erjed az
almabor – ekkor képződik az enyhe szénsav is –,
azelőtt tartályban pihen. Az egész procedúrához hűvös
környezet szükséges, 40 fokban nem lehet Czidert készíteni.
|
A
már létező versenytársak mellett azonban azért is kockázatosnak
tűnhetett a kísérlet, mert az almabornak nagyon rossz volt a híre
még azokból az időkből, amikor vékonypénzű diákok és
fixálódott deklasszált elemek végmegoldásaként funkcionált. A
cider és a szocialista tudatmódosító azonban ég és föld –
mint ahogy érzékelhető a különbség Szabó Kata
nagymamájának vértesboglári házából alakított gyártóüzemben
készült magyar cider – a Czider – és a piacon
kapható angol vagy svéd verziók között. Vértesbogláron ugyanis
desszertalmából, palackos erjesztéssel készül a Czider, szemben
a külföldiekkel, amelyeket kifejezetten erre a célra termelt,
étkezésre gyakorlatilag nem alkalmas fajtából nyerik (a
teljességhez tartozik, hogy itthon egyelőre nem is léteznek ezek
az általában kisebb, magas tannintartalmú, savanykásabb, keserűbb
cideralmák). A vértesboglári Czider – szemben az általános
jellemzőkkel – kifejezetten könnyű, gyümölcsös, kevésbé
tanninos, ám 6-7 százalékos alkoholtartalmú ital (a magyar piacon
ugyancsak elterjedt Somersby 4,5 százalékot, a Strongbow pedig
4,5-5 százalékot tud).
“Kezdetben
a legnagyobb kihívás a megfelelő alma kiválasztása volt, hiszen
Magyarországon sok a jó desszertalma, nekünk viszont semmilyen
almaszakmai tapasztalatunk nem volt” – ez volt az első
komoly fennakadás, ám egy közeli baráton keresztül eljutottak
egy váli termelőhőz, aki többféle almát is termesztett. Az ő
almafajtáiból készült italt barátokon tesztelve választották
ki végül azokat a fajtákat, amiket azóta is használnak. A váli
termelő préselt natúr alapanyagot szállít, amiből az év
bármely szakában lehet Czidert erjeszteni.
Inasok
és mesterek
A
tesztelést 2011 tavaszán, egy nyolcadik kerületi lakás
konyhájában lefuttatott próbagyártás során készített 12 liter
Czider kóstoltatásával kezdték, majd folyamatosan növelve a
mennyiséget és kísérletezve újabb kombinációkkal több körben
bonyolították le. Orsi ezzel párhuzamosan szakmai tapasztalatot
szerzett az EU Erasmus for Young Entrepreneurs pályázatával.
Angliában, az ottani cidergyártás ősföldjén, a nyugat-angliai
Herefordshire megyében – ahol nagyjából mindenki készít
cidert, ha másért nem, hát hobbiból. A Ross-on-Wye Cider &
Perry Co. családi vállalkozás cidermesterénél, Mike Johnsonnál
“inaskodhatott” 2011 október végétől több hónapon
keresztül. Szerencsés volt, mert épp a szüretre ért ki, így a
ciderkészítés teljes folyamatában részt vehetett. Az angol cég
egyébként nem kapott pénzt a fogadásért, hanem az inas munkája
volt a fizetség, ahogy az inas is csak a költségeit fedezhette a
pályázatból, az ő “nyereménye” a teljes körű
munkatapasztalat és az azóta is tartó jó kapcsolat.
Ekkorra
a kóstolók nagyon jó visszajelzései, az angliai tapasztalatok, a
magyar kínálat feltérképezése – a komolyabb mennyiségi
konkurencia kivétel nélkül kommersz cider – nyomán
egyértelmű volt, hogy betölthető piaci rést találtak a hölgyek
a Cziderrel, mert magyar gyártó még nincs, minőségi kézműves
cider úgyszintén nincs. Ez azonban azzal is járt, hogy a
hobbierjesztés helyett “komolyan” kell venni magukat, cégszerűen
űzni a cidergyártást, be kell ruházni a gyártáshoz megfelelő
üzembe, hiszen előbb-utóbb biztosítani kell a rendszeres
szállítást az akkor még csak reménybeli megrendelőknek –
akik közül az első a Gozsdu udvarban működő Spíler lett.
Tavaly
márciusban neveztek be a StartUp Underground versenyre. “Ott a sok
informatikai projekt között bejutottunk a legjobb nyolc közé a 63
aspiráns közül, és közönségdíjasok lettünk” –
emlékszik az egyik döntő momentumra Kata. Ennek nyomán rengeteg
megkeresés érkezett, elkezdték felépíteni a kapcsolati hálót,
írtak üzleti tervet, tanácsadó cégek segítették őket, s
megjelentek a kockázati befektetők, illetve közvetítők,
egyszóval ismertséget és elismertséget hozott nekik a verseny, a
média is felfedezte őket. Egymást követték a megbeszélések,
négy hónapig csak tárgyalások, befektetői és szakmai
megkeresések jöttek, ám Kata és Orsi inkább a 2012 áprilisában
félmillió forint jegyzett tőkével megalakított Magyar Czider
Kft. organikus fejlődése mellett döntött.
Teljes
és bővülő kapacitással
A
társaságot Kata nagymamájának a Fejér megyei Vértesbogláron
álló házába jegyezték be, s némi felújítási munkálatok után
itt alakították ki az irodát, az üzemet és a raktárat is.
Megszerezték a szükséges engedélyeket – erre 1-2 hónapot
terveztek, fél év lett, a hatóságokkal való egyeztetés
elhúzódott, mivel a cider teljesen új termék a hatóság számára.
A cég végül 2012 novemberére “készült el” – az
alapítók az induláshoz szükséges forrást saját tőkéből
biztosították.
Győzelem
a "Wembley-ben"
|
A
hölgyek sikerrel veszik fel a versenyt hazai pályán is az
angolokkal. Tavaly májusban Herefordshire-ben, Putley-ban Mike
javaslatára benevezték a magyar Czidert a The Big Apple Cider
Trials versenybe, ami voltaképpen egy vakkóstoló, ahol a részt
vevők az ítészek. A versenyen a Czider 17 versenyző közül
egyedüli külföldi indulóként az előkelő negyedik helyet
hozta el kategóriájában.
|
A
Cziderre akkora a kereslet, és olyan pozitívak a visszajelzések,
hogy marketingre nem kell költeni, mivel a szájhagyomány és a
fogyasztók ajánlása elvégzi ezt a munkát. A legtöbb
viszonteladó alternatívát keresett a kommersz ciderekre, így
bukkant rá a Cziderre. A lányoknak fontos, hogy az általuk és a
termék által képviselt értékrenddel azonosulni tudó helyeken
jelenjenek csak meg, ezért nagy gonddal választják ki
viszonteladóikat. Többnyire vendéglátó egységeknek adnak a
buliitalból, de néhány kisebb boltban is lehet kapni, na, meg a
Bortársaságnál. Ezen kívül kézműves fesztiválokra, piacokra
viszik. Vidéken is hozzá lehet jutni a Cziderhez Debrecenben,
Jászberényben és Vértesbogláron, országosan jelenleg összesen
16 helyre értékesítenek.
Kata és Orsi azt szeretnék, hogy főállásban foglalkozhassanak a Cziderrel, és ebből meg is tudjanak élni. A kicsi vértesboglári konyha mostani, legfeljebb évi 12 ezer literes kapacitása mellett mindenkinek fenn kell tartania “polgári” foglalkozását. A bevétel egyelőre a gyártást és a cég működési kiadásait fedezi. Kata HR-tanácsadó és szervezetfejlesztő, Orsi pedig pénzügyi területen dolgozik egy multinál. A közös cégben a munkamegosztás alapján Kata intézkedik, aláír, menedzseli az operatív működést, Orsi pedig a gyártást felügyeli.
Kata és Orsi azt szeretnék, hogy főállásban foglalkozhassanak a Cziderrel, és ebből meg is tudjanak élni. A kicsi vértesboglári konyha mostani, legfeljebb évi 12 ezer literes kapacitása mellett mindenkinek fenn kell tartania “polgári” foglalkozását. A bevétel egyelőre a gyártást és a cég működési kiadásait fedezi. Kata HR-tanácsadó és szervezetfejlesztő, Orsi pedig pénzügyi területen dolgozik egy multinál. A közös cégben a munkamegosztás alapján Kata intézkedik, aláír, menedzseli az operatív működést, Orsi pedig a gyártást felügyeli.
Annyi
a megrendelésük, hogy elkerülhetetlen a bővítés, hiszen hetente
több új megkeresés is érkezik, amit a mostani kapacitások
csúcsra járatása mellett nem tudnak maradéktalanul teljesíteni.
Külföldön is lenne kereslet a Cziderre, Belgiumból és
Szlovákiából már érkezett is megkeresés, és az angol piac sem
tűnik bevehetetlennek.
Terveik szerint beruháznak egy daráló és présgépbe, mely az alapanyag előállítására szolgál, Ez bár drága mulatság (több millió forint), de a gyártást magát olcsóbbá teszi. Egy ilyen befektetésre az indulás környékén nem jutott pénz. Őszre szeretnének komolyabb beruházási forráshoz jutni, ez lehet hitel vagy járhat befektető bevonásával is, s szóba jöhet a Jeremie-pályázat újabb fordulója is. Mindenesetre nem a bármi áron forráshoz jutás a cél, azzal nagyot fogtak, hogy az első időkben kibírták külső befektető bevonása nélkül, most már ugyanis lényegesen kedvezőbb pozícióból tárgyalhatnak a felbukkanó invesztorokkal.
Terveik szerint beruháznak egy daráló és présgépbe, mely az alapanyag előállítására szolgál, Ez bár drága mulatság (több millió forint), de a gyártást magát olcsóbbá teszi. Egy ilyen befektetésre az indulás környékén nem jutott pénz. Őszre szeretnének komolyabb beruházási forráshoz jutni, ez lehet hitel vagy járhat befektető bevonásával is, s szóba jöhet a Jeremie-pályázat újabb fordulója is. Mindenesetre nem a bármi áron forráshoz jutás a cél, azzal nagyot fogtak, hogy az első időkben kibírták külső befektető bevonása nélkül, most már ugyanis lényegesen kedvezőbb pozícióból tárgyalhatnak a felbukkanó invesztorokkal.
Nincsenek
egyedül a piacon
|
Bár
a Magyar Czider jött ki elsőként hazai gyártású
ciderrel, ez korántsem jelenti azt, hogy egyedül lennének
ebben a szegmensben. Több idei gasztroeseményen
(Főzdefeszt, Amerikai Gasztropiknik) bemutatkozott, illetve
egy-két válogatott borbárban már kapható az AlmaCID
szénsavas, szűretlen, 100 százalékos és adalékmentes
almabor, amelyet Mátraalján termett, válogatott almákból
készítenek. Az AlmaCID triciklijéről a gasztrofeszteken
két decit 300, három decit 400 forintért mértek. Az
AlmaCID annyiban is eltér a Czidertől, hogy nem palackos
erjesztéssel készül.
A
magyar piacon a hazai gyártású ciderek és a Strongbow,
valamint a Somersby mellett egy sor márka kapható, így az
Estons, a Gaymers, a Magners Irish, a Kopparberg, a
Stassen vagy a Frosty Jack különféle italait.
A
miskolci Serfőző Kft. felsőzsolcai főzdéjében gyártja a
Jonagold almasört, amit azonban csak Rakamazon lehet kapni.
A Corvinus egyetemmel közösen kifejlesztett almasör alapjához,
a malátához, a komlóhoz, az élesztőhöz és a vízhez
hozzáadják a Jonagold almából készült sűrítményt és
együtt erjesztik főzésre. Az készített sör 4,4-4,6
százalékos alkoholtarlamú, de erősebbre is lehet főzni.
|
Ha
a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg
gazd Facebook-oldalra,
és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
Eldőlt, augusztus végén bezár az IMF-iroda
Matolcsy
György a Nemzetközi Valutaalap budapesti irodájának bezárását
kezdeményezte. Az IMF nem keres utódot budapesti irodájának
élére, miután az idén augusztus végén lejár a jelenlegi
vezető, Iryna Ivaschenko mandátuma, ami azt jelenti, hogy az iroda
bezár.
Matolcsy
György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Nemzetközi Valutaalap
(IMF) budapesti irodájának bezárását kezdeményezte. A Christine
Lagarde-nak, az IMF vezérigazgatójának címzett, ez ügyben írt
levélről honlapján tájékoztatott hétfőn a jegybank. Matolcsy
György a lépést azzal indokolta, hogy Magyarország várhatóan
még idén előtörleszti
a valutaalaptól 2008-ban felvett hitelét.
A
jegybankelnök levelében emlékeztetett arra, hogy a 2008-ban
megindult világgazdasági válság, amelynek jeleit az akkori magyar
kormány nem értékelte megfelelően, súlyosan érintette a magyar
gazdaságot, és Magyarország kénytelen volt az IMF-hez fordulni
segítségért. Azonban a 2010-ben hivatalba lépett új kormány
strukturális reformjaival és konszolidációs intézkedéseivel
tartósan 3 százalék alá szorította a magyar államháztartás
hiányát, csökkentette az államadósságot, valamint
előtörlesztéssel az IMF-hitel nagy részét már visszafizette –
olvasható az MNB honlapján.
A
jegybank közleményében úgy fogalmazott: „2013 elején
befejeződött az IMF úgynevezett Post-Program Monitoring eljárása,
valamint Magyarország tartozása az IMF-kvóta 200 százaléka alá
csökken, ezért nem indokolt az IMF budapesti irodájának további
fenntartása.”
Az
IMF nem keres utódot
A
Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem keres utódot budapesti irodájának
élére, miután az idén augusztus végén lejár a jelenlegi
vezető, Iryna Ivaschenko mandátuma – közölte az IMF hétfőn. A
valutaalap a rendszeres kétoldalú konzultációk keretében
folytatni szeretné az együttműködést Magyarországgal, ugyanúgy,
mint a többi tagállammal – zárul az IMF közleménye.
Matolcsy
gratulált Lagarde-nak
Matolcsy
György a közreadott angol nyelvű levélben „személyesen
gratulál” Christine Lagarde-nak, amiért az IMF mandátuma szerint
a gazdasági növekedés elősegítése érdekében jelentős
erőfeszítést tesz. Egyben „biztosítja”, hogy az MNB törvénybe
foglalt mandátumának megfelelően „hasonló hangsúlyt helyez
erre a célra”.
Az
IMF 2009 áprilisa óta tart fenn budapesti irodát. Vezetője
megnyitása óta Irina Ivascsenko. Az IMF honlapján fellelhető
információ szerint a szervezet jelenleg 84 országirodát működtet
és 4 regionális irodát tart fenn. Utóbbiak közül a
közép-kelet-európai iroda Varsóban van. A régióban
Magyarországon kívül Szerbiában, Romániában és Ukrajnában van
IMF-országképviselet.
Idő
előtt törleszthetjük a Gyurcsány-féle megahitelt
A
Magyar Nemzet július 13-án cikkezett arról, minden
adott ahhoz,
hogy a kormány legkésőbb a jövő év elejéig visszafizesse a
Nemzetközi Valutaalap által nyújtott, a Gyurcsány-kormány által
felvett megahitelt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter július
11-én azt
mondta,
a kormány három héten belül dönthet arról, előre törlesszék-e
a valutaalaptól kapott hitelt. Varga akkor közölte, „a
költségvetés pozíciója, a rendelkezésre álló, MNB-nél
elhelyezett kormányzati tartalék összege lehetővé teszi, hogy a
2014 március végéig fennálló IMF-adósságrészt ki
tudjuk fizetni”. Novoszáth Péter közgazdász a Lánchíd
Rádiónak azt nyilatkozta, már
annak pozitív üzenete van a
piacok felé, hogy ez egyáltalán szóba került.
A
2008-ban felvett, akkori árfolyamon 15,7 milliárd dolláros
IMF-hitelből Magyarországnak idén még 642,69 milliárd
forintnyit, 2014-ben pedig 201,40 milliárd forintnyit kell
törlesztenie. Az akkori, összesen mintegy 25 milliárd dolláros
mentőhitelbe az Európai Unió 6,5 milliárd eurónyit, a Világbank
pedig 1,3 milliárd dollárnyit adott.
Kép
forrása: http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/peldatlan_dontest_hozott_az_imf_kizaras_lehet_a_vege.544068.html
Füstölt sajt készítés házilag, felejtsd el a bolti gagyit!
Weboldalunkon
már sok sajt receptjét közöltük. Kimaradt azonban a repertoárból
a füstölt sajt készítése, így vezekelve bűneinkért, most
közöljük.
Szerencsére
videó is elérhető a tárgyban, így aki szeretné végignézni a
rövidfilmet, csak kattintania kell alább.
Az
általunk ajánlott házi sajtok közös jellemzője a vegyszerek
teljes elkerülése. Úgy gondoljuk uis, hogy abszolút le lehet
válni a globalizált áruházlánci termékek vásárlásáról, így
a sajtnak nevezett bolti gagyik beszerzéséről is. Mindez
természetesen azt feltételezi, hogy saját termékeinket otthon
állítjuk elő, melytől első körben ugyan sokan ódzkodhatnak, ha
azonban az első sajt vagy bármilyen más produktum, pl. kenyér jól
sikerül, könnyen rákaphat az ember. Számos esetben mindez odáig
"fajul", hogy a kísérletezgető kedvű delikvensek a
vajtól kezdve a joghurtig csak egészséges és a korszerű
táplálkozás elveinek megfelelő otthoni változatokkal rukkolnak
elő, elkápráztatva mindezzel a hőn szeretett család tagjait.
Videónk,
követve a fentieket, azzal kezdődik, hogy felejtsük el a bolti
tejet (gagyit). Vagyis az alapanyagokat is hazai őstermelőktől
kell vásárolni. (Ha már nincs saját tehenünk. A kisfilm utóbbi
vonatkozásában arra utal, hogy igenis vissza lehet térni őseink
kultúrájához, és ha megéri tehenet tartani, hát bele lehet
vágni, de térjünk vissza a sajtkészítéshez.)
1
kiló sajthoz körülbelül 10 kiló tej szükséges. (A baktériumok
elpusztítása végett kizárólag jól megtisztított edényeket
használjunk.) Mivel kézmeleg tejre van szükségünk az oltáshoz,
melegítsük a tejet 38-42 fokra, ahogy ez látszik is a videón.
A
több helyen is kapható tejoltóra is szükségünk lesz, ha sajtot
akarunk készíteni, ezt uis otthon nem tudjuk előállítani. Az
oltóanyag mellé füzetet is kapunk, így meg tudjuk határozni a
helyes arányokat, mennyit kell keverni a tejhez. (Jelen esetben kb.
egy óra alatt alvasztja meg a tejünket az oltóanyag.)
Az
aludttejet alvadás után késsel vágjuk össze, mégpedig óvatosan.
Minderre azért van szükség, hogy a "rögök" újabb
savót adjanak le, azt uis el kell választani az alapanyagtól.
Minél apróbb rögöket alakítunk ki, annál keményebb lesz a
sajtunk. Egészen addig folytatjuk a műveletet, mígnem egészen
túrószerű nem lesz az egész.
Ezután
egy szita segítségével lemeregetjük a savót, így kapjuk meg
végül a savómentes alvadékot, ami már majdnem sajt. Ízre
azonban nem hasonlít rá, így inkább ne is kóstolgassuk.
Továbbiakban
a még megmaradt savó elválasztásához egy lyukas dobozkába
merjük ki az "elősajtot". Aki ilyennel nem rendelkezik,
egy egyszerű szűrőt is használhat, abból sem folyik ki a sajt.
Reggelre minden savó távozik, így egy tömörebb állagú
sajtszerű vmit kapunk, amit ki is vehetünk a dobozból, meg is
fordíthatjuk, hogy lássuk, hogy alakul a produktum. Végül
visszatesszük a dobozába, rá papírtörlőt is teszünk, végül
nehezékkel látjuk el. Azaz sajtoljuk a sajtot, hisz a szó is innen
ered, sajt(olunk). Néhány óra alatt többször is érdemes
megforgatni az alapanyagot, miközben folyamatosan cseréljük a
papírtörlőt. Közben növelhetjük a terhelést is.
Következő
mozzanat a sófürdő elkészítése. Egyrészt a só tartósítja és
ki is szárítja a sajtot, valamint kéreggel fedi be, ezért
használandó.1 liter vízhez 25-30 deka só szükséges, és még
másfél deci alvadék (savó), ahogy a videón is látszik. (Bár a
videón asztali só látszik, magunk a tengeri sót ajánljuk.)
Mivel
füstölni is szeretnénk a sajtunkat, szeletekre vágjuk azt, hogy
jobban átjárhassa majd a füstös íz, aztán belehelyezzők a
sóoldaltba. 4 órától akár 24 óráig is fürdőzhet alapanyagunk
az oldatban, közben azonban többször is meg kell forgatni. Végül
egy specifikus gödörke megépítésével megfüstöljük a sajtot.
Itt érdemes megtekinteni a videót, így könnyebben fogalmunk lehet
arról, hogy is kell véghezvinni a füstölést. Nem olyan
bonyolult, amilyennek első olvasatra tűnik.
A
videó itt tekinthető
meg: http://www.youtube.com/watch?v=oyo3sgG0S3I
Béer
Kép
forrása: https://www.facebook.com/sajtkeszites.hazilag
Felfalja a falat a betonevő robot - Forradalmi újrahasznosítás?
Óriási
porfelhő nélkül képes bontani, és reciklálja is a betont az ERO
nevű robot.
Az
IDSA nevű amerikai ipari formatervezési szervezet díját is
bezsebelő robot egy Omer Haciomeroglu nevű török dizájner
munkája. Az egyelőre csak látványterveken megtekinthető,
összecsukható kivitelű robot külsőre egy kisméretű daru és
egy porszívó keresztezésének tűnik, és képes felfalni a
vasbetonból készült falakat olyan módon, hogy a begyűjtött
darabokat újra is lehessen hasznosítani.
Az
ERO névre keresztelt robot nem gyémántbetétes vágókorongot,
hanem magas nyomású vízsugarat használ ahhoz, hogy mikroméretű
repedéseket hozzon létre a betonfelületen. Ez a módszer azért
nagyon hatékony, mert képes különválasztani a vasat és a
betont, és a hagyományos bontással ellentétben hatalmas
porfelhőket sem generál.
A
leváló darabkákat egy porszívóhoz hasonlóan szippantja magába
a robot, amely képes szűrni is a bontáshoz használt vizet, és
újrahasznosítani azt, ezáltal a falak lebontása nem igényel
végtelen mennyiségű vizet.
A
szűrés folyamán a kibontott betondarabokat is bedarálja a robot,
amelyeket ezt követően zsákokba tömörít, amelyekben
elszállíthatók a teljes újrahasznosítási folyamat elvégzése
céljából. Az IDSA honlapján olvasható ismertető szerint a
tervező elképzelése az, hogy a jövőben ERO robotok tucatjait
küldik majd a lebontandó épületek megfelelő helyeire, amelyek
szisztematikusan hozzálátnak a falak bontásához.
A
bontási folyamat végén a vasbeton fémszerkezete marad csak meg a
falakból, amelyet le lehet vágni, hogy újrahasznosítás,
beolvasztás céljából elszállítsák eredeti helyéről.
Forrás: http://www.origo.hu/techbazis/20130712-felfalja-a-falat-a-betonevo-robot.html?source=hirlevel
Kép: Pormentesen
dolgozik, és újrahasznosításra csomagol az ERO,Umea
Egyetem
Miért ajánlom a tönkölybúzát otthoni családi felhasználásra?
Egy
mondatban, ha valóban friss lisztet akarsz felhasználni és valóban
tudni akarod, jó minőségű búzából készült-e, akkor nincs más
választásod, mert annál frissebb nincs, amit épp most készítettél
el. Teljesen más élettani hatása van a friss lisztnek.
Tele
van vitaminokkal, esszenciális aminosavakkal és illóolajokkal.
Kimagaslóan jobb beltartalommal rendelkezik a tönköly, más
búzákhoz képest. Olyan magas, vagy akár magasabb
fehérjetartalommal, mint a hús (!)
A
jó öreg magyar tönkölygabonának kiváló adottságai vannak.
Kiváló vitaminforrás, tartalmaz klorofillt és enzimek tucatjait.
Méregteleníti szervezetünket és növeli energiaszintünket,
valamint kitakarítja szervezetünkből a savas anyagcsere- és
bomlástermékeket.
Az
ok, amiért elkezdtem a tönkölybúzával foglalkozni, az, hogy nem
voltam megelégedve a bolti kenyerek élettani hatásával. A
legtöbbek által vásárolt és fogyasztott lehetőleg legolcsóbb
fehér kenyérnek kifejezetten rossz élettani hatásait
tapasztaltam, Kipróbáltam barna kenyereket, majd teljes kiőrlésű
kenyereket, de ott sem éreztem, hogy tökéletesen kielégítenek.
Rájöttem, sajnos szinte minden kenyérben van adalék, nem tudom
milyen minőségű búzából készítették a lisztet, és a lisztbe
milyen egyéb sütőipari anyagokat „állományjavítókat”
kevertek. Már ekkor is felkeltette az érdeklődésem a tönköly,
sok jót hallottam róla, de nehéz volt eldönteni mi a reklám és
mi a valóság. Rengetegszer megtapasztaltam, hogy egy új
egészségtermék piaci bevezetésekor azt mondják, mindenre jó és
milyen csodálatos.
Vannak
alapvető táplálékok, amik ha nem tiszták, akkor az egész ember
fizikai energetikai és spirituális rendszere, hát hogy is mondjam,
megroggyan. A legfontosabb a víz és a só és ezt követi a
legnagyobb táplálkozási arányban a gabona és gabonakészítmények.
A víz és
a só már
régóta témám évek óta megtaláltam rá a megoldást, hogy a só
életet adjon, ne mérgezzen és a víz valóban életet és
egészséget adó víz legyen. Tudtam a táplálkozásom egyik igen
gyenge pontja a kenyérfogyasztás volt. Mindig éreztem nem tesz jót
nekem és többször próbáltam kivenni a kenyeret az étkezésemből,
de nem sikerült. Ez után teljes kiőrlésű kenyerekkel élesztő
nélküli kenyerekkel próbálkoztam, de éreztem bár jobb mégsem
találtam még meg a valódi megoldást.
Nos,
pár hónapja végre erre is megtaláltam a megoldást. A folyamatot
egy nagyszerű előadás indította el ami arról szólt, hogy mi
magyarok milyen szorosan kötődünk a tönkölybúzához és, hogy
ez az eredeti gén mennyire el lett tüntetve a Kárpát-medencéből
és így a magyarok táplálkozásából. Megértettem, hogy amit ma
tönkölybúzaként árulnak az milyen távol is van genetikailag az
eredeti tönkölytől, mert a mai szabályok szerint azt is lehet
tönkölynek hívni aminek pl csak 3 generációval korábban volt a
nemesítés közben egy tönköly génje is. Mintha csak a dédapja
látott volna tönköly magot. Majd ez után megtudtam, hogy az EU
szabályok szerint, azt a lisztet is lehet tönkölylisztként
eladni, ami ebből a magból csak 15%-ot tartalmaz!! A boltban
kapható tönkölylisztnek lehet, hogy csak 15%-a tönköly? Ki
hozhatott ilyen szabályt… És annak a 15% tönkölynek is csak a
dédapja látott tönkölyt? Erre már csak hab volt a tortán (vagy
inkább kenyéren), hegy ebből a lisztből is elég, ha csak
valamennyi van a kenyérben, hogy tönkölykenyérnek hívják. E
mellet lehet benne akármilyen állomány térfogatnövelő és egyéb
lisztek.
Ekkor
leesett a tantusz, miért is éreztem, hogy hiába van arra a
lisztre, ráírva hogy tönköly, hiába van arra a kenyérre ráírva,
hogy tönköly. Éreztem rátaláltam egy vezérfonalra és elkezdtem
felgombolyítani. Megtudtam, hogy volt két növénynemesítő, akik
célul tűzték ki, hogy az eredeti ősi gént, az ősi tönkölyt
megkeresik és felélesztik. Ezt az ősi búzát újra behozták a
Kárpát-medencébe. Nos, a magyarnak van egy ősi génkészlete,
amit csak úgy lehet életben tartani, ha hasonlóan ősi rezgésű
táplálékokkal segítjük. Hiszen ezeknek a géneknek folyamatosan
újra kell épülniük, 7 évente minden sejtünket újra kell
alkotni. Ha ősi géneket szemétből (már elnézést a
kifejezésért) akarunk alkotni akkor annak testi szellemi és
spirituális leromlás amortizáció lesz a következménye. Ha
viszont ennek a csodálatos rendszernek, ami képes megújítani
magát és az őserővel az ősi géneket újraalkotni vele rezonáló
ősi magerőt adunk akkor annak a pozitív következményei
beláthatatlanok. Korábban is tudtam, hogy a magerő egy alapvető
életerő és egyben spirituális erőforrás is az ember számára.
Felvettem ezzel a két növénynemesítő kutatóval a kapcsolatot és
gyorsan be is szereztem egy zsák búzát. Sikerült találnom egy
magyar céget aki kis
házi malmokat készít
fából. Kicsi praktikus, konyhába való, pont, ami nekem kellett.
Több
tanulmányt találtam, ami kihangsúlyozza, hogy a frissen őrölt
liszt sokkal jobb mint a több hetes, hónapos liszt. Energetikailag
pedig tiszta sor, a mag egy élőlény, akármelyik más csira mag. A
közvetlen életereje hamar elillan ha, szétroncsolják, porrá
őrlik. Hiszen az energiainformációs struktúra, magszerkezet
megszűnik. A vitaminok zöme is 2 hét alatt eltűnik, de már 8 óra
alatt is, az esszenciális illóolajokról nem is beszélve. Egy
frissen leszedett virág, már 2 hét múlva nem szép. Vagy ahogy a
zöldség levek frissen fogyasztva jók, nem 2 hét vagy 2 hónap
múlva, így van ez a gabonával és lisztjével is.
Azt
egyértelműen látszott az írásokból, hogy a tönköly
beltartalma élettani hatása sokkal jobb a hagyományos búzáénál.
Kisebb a hozam, nem lehet úgy műtrágyázni, mert nem szereti, a
pékipar sem igazán van oda, mert nehezebben kel meg a kenyér.
Viszont az ásványi anyag tartalma akár 20x akkora, mint a
hagyományos búzáé, a fehérje tartalma pedig extrém magas, egy
szeret kenyéré magasabb, mint egy szelet húsé (!) Ma már tudom,
hogy a törvények az EU-ban megengedik, hogy azt is tönkölylisztnek
hívják, aminek a fele sem tönköly és azt is tönkölybúzának
hívják, aminek a nemesítésében akár 3 generációval korábbról
találni tönkölyt. Magyarul az ükapja volt csak tönköly.
A
másik fontos szempont, hogy a frissen készült lisztnek sokkal
magasabb az élettani értéke. A teljes kiőrlésű lisztek nehezen
eltarthatók, mert a bennük lévő rostok esszenciális aminosavak
illóolajok igen hamar megavasodnak romlásnak indulnak. Sokszor
elfelejtjük a búza él. Élőlény, amit amint felőrlünk, elkezdi
elveszíteni életerejét és a benne lévő vitaminok hasznos
anyagok gyors bomlásnak indulnak. A gabona eláll
akár hónapokig is, és ha van otthon egy kis házi malmunk, a
liszté őrlése után frissen fel tudjuk használni. Ha ilyen friss
lisztet használok, akkor az ebből készült kenyerek,
péksütemények, vagy épp főzelékek, más ételek sokkal
frissebbek éltetőbbek lesznek.
2
fajta tönkölyt tudok ajánlani, mert mint írtam, a magfajta sem
mindegy, milyen nemesítéssel, mennyire tiszta tönköly:
- ÖKO-10
Az
ÖKO-10 tönköly (Triticum aestivum L. em. Thell. ssp. spelta (L.)
Thell.) fajta tulajdonságai. A tönköly (T. aestivum L. em. Thell.
ssp. spelta (L.) Thell.) termesztése hazánkban nem ismeretlen. Az
elmúlt 70-80 évben e növényfaj fajtái kiszorultak a
köztermesztésből, azok csak génbanki mintaként maradtak fenn. A
génbanki anyagokból szelekcióval elkülönített törzsekből
kiindulóan 1995-ben ÖKO-10 néven a fajtabejelentés is megtörtént.
A fajta 1998-ban állami elismerést kapott.
Az
ÖKO-10 jellemzése: robusztus megjelenésű, nagyon későn
érő, október közepén vetendő búza, magas fehérje- és
sikértartalommal, kedvező aminosav összetétellel. Szakhatósági
mérések igazolják, hogy a tönkölybúza fehérjenövényként
minden beltartalmi paraméterében megverte a hagyományos búzát,
sőt még a szóját is – 18-20%-os fehérjetartalma a hússal
egyenértékű, de annál könnyebben emészthető. Nem véletlen,
hogy a magyarországi bioterület egyharmadán tönkölyt
termesztenek. A magyar kajakosok és súlyemelők a sydneyi olimpia
alatt is tesztelték az Öko–10-bol készült, magas tápértékű
és energiatartalmú készítményeket. A sportolók szerint ezek
nagymértékben hozzájárultak a felkészülés sikeréhez.
- Novum, csépelhető tönköly
Egy
ma még kevésbé elterjedt fajta, amely VSP-VUM néven kapott
besorolást. Tulajdonságai a tönkölyhöz hasonlóak. Mivel a mag
kicsépelhető hántolás nélkül is, ezért nemhivatalos nevén
"csépelhető tönköly"-ként emlegetik.
Kép
forrása: http://www.enportal.hu/gyogyito-tonkoly.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése