2016. szeptember 11., vasárnap

Zöld technológia





Zöld technológia




Magyar botanikus kert mosná a szennyvizet Kínától Amerikáig



POSTED BY VIGH IMRE ON JÚNIUS - 9 - 2011 HOZZÁSZÓLÁSOK KIKAPCSOLVA
Akár a város közepén is elhelyezhető, botanikus kert külsejű szennyvíztisztító technológiával akar világpiac-vezető lenni egy magyar cég, az Organica Zrt. A magyar központú és alapítású vállalkozás folyamatos tőkebevonásokkal finanszírozza immáron öt országra kiterjedő nemzetközi terjeszkedését.
]
Telkiben a bio szennyvíztisztító telep napi nyolcszáz köbméter vizet tisztít meg normál terhelésnél Fotó: Tuba Zoltán [origo
Tanulni tud, belázasodik, és meg is lehet ölni, vagyis olyan, mint egy élő szervezet, mégis a szennyvíz tisztítása a feladata annak az Élőgépnek elnevezett technológiának, amelyet a magyar központú Organica Zrt. fejlesztett ki több mint egy évtized alatt. A technológiával világelsőségre tör a magyar piacon már ismert cég, az Egyesült Államoktól Kínáig több országban kívánnak hódítani a pálmaház vagy botanikus kert kinézetű tisztítóval, amelynek különlegessége, hogy akár lakóházak közé is beépíthető.
]
Az üvegházban annyi pára, víz és tápanyag van, hogy a növények akár egy hónap alatt újra ki tudnának fejlődni. Tervezéskor összesen 40-50 növényfajt használnak Fotó: Tuba Zoltán [origo
Olyan dolgot hoztunk a világba, ami eddig nem létezett. Úgy lehet fogalmazni, hogy egy új életformát hoztunk létre. Nem életmódot, hanem élőlényformát” – mondta Kenyeres István, az Organica Zrt. alapítója és szakmai igazgatója. A cég fejlesztette ki az úgynevezett Élőgép víztisztítási technológiát, amely egy “olyan mesterséges ökoszisztéma, amelyet mi tervezünk, építünk, úgy néz ki, mint egy botanikus kert, és ha jól épül, akkor olyan illatú, mint egy virágüzlet”.
Magyar központ, nemzetközi menedzsment
A céget két magyar alapította, és bár jelenleg az Organicában többséggel bírnak külföldi pénzügyi kockázati tőkealapok, megmaradtak magyar tulajdonosai is, és a globális babérokra törő vállalkozás központja Magyarországon van. Az 1998-ban alapított Organica a hagyományos víztisztítást felváltó módszerek újonnan indult versenyébe szállt be egy olyan, zömében magyar fejlesztésű technológiával, amely a felhasznált vizet még helyben megtisztítja, és újra használhatóvá teszi, miközben úgy néz ki, mint egy botanikus kert.
]
A "büdöshelyiségben" távolítják el a szilárd szennyeződéseket a vízből, melynek a dolgozók szerint inkább öblítőszaga van a sok mosószertől Fotó: Tuba Zoltán [origo
A két alapító, Kenyeres István és Bodnár Attila a várt üzleti siker megvalósításához egy nemzetközi menedzsmentet hozott létre, amelyben ők maguk is részt vesznek. Az Organica élén az amerikai Jonathan Lanciani áll elnök-vezérigazgatóként, akit a kulcsfontosságúnak tartott amerikai piac ismerete miatt kértek fel a cég vezetésére. Az Organica 2008 óta a külpiacok – elsősorban az Egyesült Államok, Kína, India – meghódítására törekszik, és ehhez új kockázati tőkét vontak be a víziparra specializálódott New York-i Cleanwater Partners és a Kelet-Európában befektető osztrák Gamma befektetési társaságoktól. A tőke nagy részét a terjeszkedés megalapozására, termék- és értékesítésfejlesztésre, képviseletek nyitására fordították, emiatt azonban a cég az elmúlt években még veszteséges volt. Az alapozási szakaszban tavaly több mint 867 millió forintos vesztesége származott részben technológiai fejlesztésből, üzletfejlesztésből és beruházásokból.
Világpiaci vezetők akarnak lenni
Az Élőgép technológia a hazai piacon már ismertnek számít: tizenkilenc helyszínen létezik Magyarországon, de ezek többsége kisebb települések szennyvizét kezeli. Egy nemrég aláírt szerződés értelmében azonban egy igazi nagyhal is a cég horgára akadt, ugyanis a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) az élőgépes megoldás mellett döntött az 1960-as évek óta működő Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep felújításánál. Barabás Győző, a telep vezetője szerint azért az Organica nyert a 700 milliós közbeszerzési pályázaton, mert a jelenlegi eleveniszapos infrastruktúrát ezzel a legkönnyebb fejleszteni úgy, hogy nem kell teljesen új telepet építeni, miközben a bűz is megszűnik. Az Élőgéptől 15-20 százalékos energia-megtakarítást és hatékonyabb vízkezelést várnak a befedett tisztítótól. Barabás Győző szerint jó döntés volt, hogy ezt választotta az FCSM: “A természetről koppintották a technológiát, nincs jobb megoldás.”
]
A mennyezetről lógó zászlók mutatják, mely országokban működik már az Organica Élőgépe Fotó: Tuba Zoltán [origo
Az Élőgép városi környezetbe, akár lakóházak közé is illeszthető, mivel nem jár bűzzel, és a pálmaház jellege miatt a kinézete sem okoz gondot. A lakóházak mellé épített futurisztikus megoldás Dél-Pesten azonban távolinak tűnik, mert a hazai jogszabályok egyelőre nem teszik lehetővé, hogy lakóépületek épüljenek tisztító közelébe. Pedig a technológia lehetővé tenné a Soroksári út és a Duna közti terület jobb kihasználását – akár lakó-, irodai vagy ipari célra. “Azzal, hogy ott egy nagy üvegház épül, a körüllakása megoldódik” – vélte Kenyeres István.
"Ha feldobják a bakancsukat, tudjuk, hogy baj van. Eddig viszont csak szaporodtak." Aranyhalak és teknősök is hozzájárulnak a tisztítási folyamathoz Fotó: Tuba Zoltán [origo
A világon jelenleg öt országban működik az Élőgép technológia összesen 24 telepen (Magyarországon kívül a kínai Sencsenben, a francia Le Lude-ben, a lengyelországi Barzkowicében, valamint Ausztriában a hartbergi ökoparkban), és a kínai iroda mellett tavaly már elkezdték kiépíteni képviseletüket többek közt Szingapúrban, Indiában és az Egyesült Államokban is – vagyis ott, ahol növekedni szeretnének.
Családi pénzből indult
Az ökoszisztémával történő víztisztítás nem új ötlet, az Organica sem kitalált, hanem megvalósított egy már létező elképzelést. Bodnár Attila, aki Kenyeres István gyerekkori barátja az általános iskolából, és együtt nőttek fel, az Egyesült Államokba disszidált az 1980-as években, itt találkozott egy kutatócsapattal, akik víztisztító növényekkel foglalkoztak. Bodnár Attila építész volt, így a kilencvenes évek közepén barátjának, a vegyészmérnök és biotechnológiával foglalkozó Kenyeres Istvánnak ajánlotta az ötletet, amelyről Kenyeres szerint “nagyon hamar kiderült, hogy műszakilag még nagyon az elején tart, nem működött jól”. Az ötlet végül 1998-ra állt össze: Kenyeres István szerint ekkor érett meg a környezet a technológiára, illetve ő és a Magyarországra visszaköltöző Bodnár Attila addigra forralta ki az ötletet. Bodnár Attila szerint az első lépéseknél még a családtagoktól, barátoktól és az amerikai partnerektől kaptak pénzt, nagyságrendileg egy-kétszázezer dollárt, később már befektetőket vontak be, és több céggel is kötöttek megállapodásokat.
A tisztítók Kínában látogatható üvegházként is működnek Fotó: Tuba Zoltán [origo
A cég az indulása után gyorsan fejlődött, amit jól mutat a forrásbevonás módja. Az Organica háromszor is vont be kockázati tőkét, sőt, a növekedéshez további együttműködési lehetőségeket keresnek. A kockázati tőke lényeges tulajdonsága, hogy rendszerint csak nagy megtérüléssel kecsegtető üzletekbe fektetik pénzügyi befektetők. Az első ilyen forrásbevonás rögtön az indulás utáni évben, 1999-ben történt, ami arra utal, hogy a kelet-európai piac környezettechnológiáira specializálódott Environmental Investment Partners komoly üzletet látott a fiatal cégben. “Eljutottunk valameddig, aztán kiderült, hogy sokkal nagyobbak a lehetőségek, ehhez viszont több ember, több forrás, több fejlesztés kellett” – mesélt Kenyeres István a sikerrel kecsegtető kezdeti időszakról.
Télen kisebb a baktériumok aktivitása, mint nyáron, ez a hengerben mérhető le Fotó: Tuba Zoltán [origo
A cég 2001-ben hat környezetvédelmi társasággal olvadt össze Körte-Organica néven. A 2004-ig tartó együttműködésből a cég egy mérnöki, építési tapasztalattal rendelkező szakembergárdát nyert. Az Élőgépet folyamatosan fejlesztették, eladták és tesztelték, ám a technológia önmagában nem volt elég a cég üzleti talpon maradására, ezért egyéb víztisztítási projekteket is vállaltak, nem csak a háztartási szennyvízkezelés területén. A társaság készítette el a Dunai Vasmű óriási kapacitású tisztítóját, a szentgotthárdi Opel és az esztergomi Suzuki autógyárak tisztítóit is, és közben az Élőgép akkori verzióit több önkormányzatnak értékesítették. A technológia végül 2008-ra érett meg a külföldi terjeszkedés elindításához.
Víztisztítók Telkitől Sencsenig
A külföldi terjeszkedés egyik legnagyobb piaca Kína, ahol a gyorsan épülő városokat eleve úgy tervezik, hogy a háztartások és irodák a lehető legnagyobb mértékben alkalmazzanak visszaforgatott vizet. Ezekben eleve külön vezetéken érkezik az ivóvíz és a visszaforgatott víz, ezért a kínaiak igencsak érdeklődtek a technológia iránt. Sencsenben épült meg az első olyan Élőgép, amely teljesen illeszkedik a városképbe: a szennyvíztisztító üvegházat kosárlabdapályával, bevásárlóközponttal és egy toronyházzal építették egybe. Kenyeres István szerint a városi környezetben való felhasználás nem régi ötlet, de most már megvan rá a szükséges nyitottság.
]
A tisztítótelep vezérlője. A magyarországi központból szükség esetén a világ összes Élőgépének működésébe beavatkozhatnak. Nagyobb képért kattintson! Fotó: Tuba Zoltán [origo
A legtöbb, már megépült hazai Élőgép azonban kisebb településen működik. A 2004-ben épült telki tisztító 800 köbméter vizet tisztít meg naponta normál működés mellett. Bár kevesebb mint négyezren lakják, a Magyarország leggazdagabb településének számító Telki ötezer átlagos fogyasztónak megfelelő mennyiségű vizet használ el. A jelenleg működő tisztító kapacitása azonban akár nyolcezer fő szennyvizével is elbírna. A 2007-ben elkészült etyeki telepet főként azért kellett felépíteni, mert az addig (egyébként jól) működő tisztító nem bírta kielégíteni a vizes jelenetek forgatására alkalmas Korda Filmstúdió és az ideiglenesen idetelepülő filmesek többletigényét. Az etyeki víztisztító telep napi 1100 köbméteres kapacitásából 300-400 köbmétert köt le a stúdió – mondta el Tutor László, a telki telepen dolgozó, az Organica Élőgépek kivitelezésében részt vevő szakember.
]”] 
Külön csarnokban működik a kísérleti telep, ahol az új technológiákat tesztelik Fotó: Tuba Zoltán [origo
A technológia terjedése ellenére Magyarországon a felhasználás még falakba ütközik. Kenyeres István szerint a visszaforgatott víz terjedését elsősorban kulturális gát akadályozza, mivel az emberek nem szeretnek tisztított vizet fogyasztani, pedig a technológia alkalmas ivóvízminőség előállítására. Szerinte a háztartási vízfogyasztásnak csak 1-2 százalékát fordítják ivásra, a többit a vécéöblítéstől a zuhanyozáson át a kerti locsolásig minden másra. Az Egyesült Államokban pedig jellemzően a légkondicionálók vízfogyasztása jelenti a felhasználás egy jelentős részét, és erre a célra ivóvizet használnak, amit kiválthatna a visszaforgatott víz. Az amerikai piacon egy másik fontos célcsoport az egyetemek köre, mivel az Élőgép a cég szerint alkalmas arra is, hogy kutatásoknak adjon terepet.
Lebontó baktériumok telepszenek meg a növények gyökerein, amelyek négy méter mélyre is lenyúlhatnak Fotó: Tuba Zoltán [origo
A külföldi terjeszkedés a szervezet életében is meglátszott, például két éve a cég hivatalos nyelvévé az angolt tették. Erre azóta van szükség, hogy egy kínai kollégát is be kellett vonni a közös munkába. “Én voltam a legnagyobb bajban, mivel negyven-akárhány éve tanulom az angolt, de csak több-kevesebb sikerrel”- jegyezte meg Kenyeres István. Mára egy nemzetközi csapat állt össze a cégnél: van náluk mexikói építész, a mérnökcsapatot indiai kolléga irányítja, a grafikus lengyel, de van kínai, orosz, szingapúri és amerikai munkatárs is. “Ez szükséges, mert ennek a technológiának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a külföldi feltételeknek (éghajlati, szennyvízminőségi, jogi, kulturális) megfeleljen” – magyarázta Kenyeres.
A telki szennyvíztisztító kifolyója. A kifolyó alatt a hígulás miatt tisztább a víz, mint felette. A bal oldali cső az eső-, a jobb oldali a megtisztított vizet engedi a patakba Fotó: Tuba Zoltán [origo
Mit rejt a botanikus kert?
Az 1998 óta fejlesztett Élőgép egy olyan mesterséges ökoszisztéma, amelyben a biológia, nanotechnológia, informatika és tulajdonképpen a mesterséges intelligencia össze van gyúrva egy olyan élő rendszerré, amelynek az a kifejezett feladata, hogy a vizet megtisztítsa és újra használható formába hozza – Kenyeres István, az Élőgép egyik atyja így mutatta be termékét. A módszer nem minden szennyvíz tisztítására alkalmas, mert az ipari nehézfémek, vegyületek nem bonthatók biológiai úton. “Olyan vizeknél alkalmazható, amikre azt lehet mondani, hogy élő rendszer számára tápanyagforrásként értelmezhető” – mondta.
"Sokkoló látvány", amikor egy mérgezés sújtja az Élőgépet. Ilyen esetben a folyamat több pontján is útját tudják állni a mérgező anyagnak Fotó: Tuba Zoltán [origo
Az Élőgép tulajdonképpen a hagyományos biológiai víztisztítás továbbfejlesztése egy tápláléklánc felépítésével. A szennyvízből először kiszűrik a szilárd szennyeződéseket, majd a klasszikus, eleveniszapos technológiához (amit gyakran használnak, például jelenleg a Dél-pesti Szennyvíztisztítónál is) hasonlóan baktériumokkal végzik el a szerves anyagok bontását. Az eltérés abból adódik, hogy a lebontás után az elhalt baktériumokból nem rögtön biomasszát képeznek (mint az iszapos megoldásnál), hanem bekapcsolják őket egy táplálékláncba. Az egyik baktérium cukrokat bont le a vízben, majd ezekből egy másik élőlény táplálkozik, amelyet egy újabb fogyaszt el. Egy másik baktérium a foszfátokban gazdag mosószerek anyagait használja fel, majd őt fogyasztja el egy másik élőlény. A tápláléklánc tetején kisebb állatok és különböző növények állnak – ezekből áll össze aztán a látható “botanikus kert”.
Etyeken 2007 óta működik a biotisztító. A régi telep technológiaváltással járó bővítésére a filmstúdió miatt volt szükség. Ez nagy forgatások esetén harmadát adja a szennyvíznek Fotó: Tuba Zoltán [origo
A rendszer összességében jóval kevesebb iszap keletkezésével jár, márpedig egy hagyományos iszapos víztisztítóval szemben ez komoly megtakarítás. Az iszapot ugyanis nagy költségekkel lehet csak elszállítani, és viszonylag költséges megoldás abból biogázt fejleszteni. Közben az élőlények nagy hatékonysággal kinyernek szinte minden szennyező anyagot a vízből, amelyet aztán pluszban fertőtleníteni is lehetne, de a cég nem él vele, mert nincs rá szükség. A megtisztított vizet vissza lehet engedni a természetbe, vagy – ahogy a modern, városi felhasználási módszerrel – vissza lehet forgatni a háztartásokba, hűtőrendszerekbe vagy ipari felhasználásra.
Élő rendszerként élőlényekre jellemző tulajdonsággal bír a technológia, például tud tanulni, és fel lehet készíteni betegségek ellen is. “Olyan, mint amikor gyerekek kapnak védőoltást. Kicsit durvábban nyakon öntjük a rendszert. Lehet, hogy kicsit belázasodik, bepirosodik, de nem pusztul el, és ha a következő jön, már tudni fogja, mire számítson” – magyarázta Kenyeres István, de el is ismerte, hogy “minden élő rendszert meg lehet ölni”. Egy-egy nagyobb mérgezés vagy kémiai, fizikai behatás tönkreteheti a rendszert, ez ellen érzékelőkkel védekeznek, vagyis, ha látják, hogy veszély közeledik, akkor eltérítik, vagy késleltetik a rendszerbe kerülését. Tutor László a telki telepet bemutatva elmagyarázta, hogy előfordulhat például, hogy nagy mennyiségű olaj kerül a szennyvízbe, ezt érzékelve különböző pontokon még idejében le tudják szívni a vízfelszínre kiülő káros részt. Az Élőgép szennyvíztisztítók irányítási és adatgyűjtő rendszere a világ bármely részéről ráköthető a budapesti központra, ahonnan a helyi üzemeltetők segítséget kaphatnak a technológiával kapcsolatos üzemeltetési problémákra. Ez a lehetőség az üzemeltetők számára biztonságot jelent, de eddig még nem volt szükség beavatkozásra.
Forrás: vallalkozoi.negyed.hu



James Webb űrtávcső



POSTED BY VIGH IMRE ON JÚNIUS - 7 - 2011 HOZZÁSZÓLÁSOK KIKAPCSOLVA
A James Webb űrtávcső (angolul: James Webb Space Telescope, rövidítve JWST, korábban NGST, azaz Next Generation Space Telescope – „következő generációs űrtávcső”) épülő infravörös űrtávcső, a Hubble űrtávcső tervezett utódja. Átmérője 6,5 méter. Közösen építi meg és működteti a NASA, az ESA és a Kanadai Űrügynökség. 2002-ben nevezték el James E. Webbről, a NASA második igazgatójáról. Indítását 2014-re tervezik a Guyana Űrközpont-ból. A Goddard Űrközpontból végzik a projekt irányítását. A Hubble űrtávcső 11,1 tonna tömegénél lényegesen könnyebb, 6,2 tonna tömegű űrtávcső összköltsége 4 500 millió dollár, melyből kürölbelül 300 millió eurót az ESA áll, ez magában foglalja a JWST űrbejuttatását is, továbbá a Kanadai Űrhivatal 39 millió kanadai dollárral járul hozzá a projekthez.
Küldetés
A JWST fő tudományos küldetése négy részből áll: az első csillagok és galaxisok fényének keresése, amelyek kevéssel az ősrobbanás után keletkeztek; a galaxisok kialakulásának és fejlődésének a tanulmányozása; a csillagok és bolygórendszerek kialakulásának a tanulmányozása; a bolygórendszerek és az élet eredetének a tanulmányozása.
A Hubble (balra) és a James Webb (jobbra) űrtávcsövek főtükrei méretének összehasonlítása (a kép bal szélén egy emberi alak látható)
A vizsgálandó források alacsony hőmérséklete, a vöröseltolódás és a kozmikus por zavaró hatása miatt a JWST infravörös tartományban fog működni, 0,6 és 28 mikrométer között. A távcső műszereit 50 K-re (-220 °C) hűtik le, és eltakarják a Nap sugárzásától, hogy az ne zavarja meg a detektorokat.
A JWST hat tükörszegmensének próbája 2010 elején
A Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontja biztosítja, hogy a Föld és a Nap relatív helyzete a teleszkóp látószögében mindig ugyanaz marad, és ez teszi lehetővé az említett takarást. Az obszervatórium a tervek szerint 2014-ben indul. Hat hónapos ellenőrzési periódus után kezdi meg a tudományos küldetést, amely legkevesebb 5 évig tart. Tervezésénél figyelembe veszik a küldetés meghosszabbításának lehetőségét is, bár ez lényegesen bonyolultabb lesz, mint a Hubble űrtávcső esetében (ami a Földtől 560 km távolságban, alacsony Föld körüli pályáján könnyen elérhető bármilyen űrhajó, illetve a Space Shuttle számára). Az L2 Lagrange-pont a Naptól ellenkező irányban, tőlünk másfél millió km távolságra van, ahova karbantartó csoport kiküldetésére nem lehet számítani.
Az egyik darab már megkapta az aranybevonatot”]
6 tükörszegmens a -248 °C-os kirogenikus teszt után
A NASA tervezett New Worlds programja egy különleges alakú műholddal kitakarna egy-egy csillagot, a csillag és egy űrtávcső közé manőverezve, és helyzetét ott pontosan tartva, amely így lehetővé tenné, hogy a másik űrtávcső a csillag körül keringő exobolygókat észlelje. A program megvalósítását elsősorban a James Webb űrtávcsőhöz kötődően tervezik, amely műszerezve lesz a helyi atmoszféra analizálására is és élet jelenlétét jelezheti.
Bár még el sem kezdték építeni, már javaslatokat tettek a távcső utódjának felépítésére. Az ATLAS űrtávcső (Advanced Technology Large-Aperture Space Telescope, azaz „fejlett technológiájú, nagy nyílású űrtávcső”) szintén az L2 pontban dolgozna, de a jelenleg tervezés alatt álló Ares V rakéta állítaná pályára, így sokkal nagyobb (akár 16 m átmérőjű) tükrével sokkal nagyobb felbontás lenne elérhető.
Forrás: Wikipédia
Egy film a távcsőről, hamarosan készítek hozzá magyar feliratot.



A James Webb Űrteleszkóp: legnagyobb távcsövét valaha elindított





Napelemes hajóval a Föld körül



POSTED BY VIGH IMRE ON MÁJUS - 16 - 2011 HOZZÁSZÓLÁSOK KIKAPCSOLVA
Földkörüli útja feléhez ért a világ jelenlegi legnagyobb napelemes hajója, a kizárólag napenergiával üzemelő PlanetSolar nevű katamarán.
A németországi Kielben épített szerkezet eddig több mint 27 ezer kilométert hagyott maga mögött, jelenleg rövid pihenőt tart Új-Kaledóniában, mielőtt folytatná útját a déli vizeken Ausztrália kerülésével vissza Európa felé.
A PlanetSolar Monacóból indult útnak, a tervek szerint oda is érkezik meg 2012. áprilisában. Felszínén 537 négyzetmétert borítanak a napfény befogására alkalmas cellák, amelyek árammá alakítják a Nap sugarait.
A futurisztikus katamarán máris megdöntött két rekordot: a PlanetSolar lett a leggyorsabb napelemes hajó, amely átszelte az Atlanti-óceánt, és ez a szerkezet tette meg a napelemes járművek közül a leghosszabb távolságot, több mint 15 ezer tengeri mérföldet.
Forrás: hir24.hu




Új magyar találmány a hőellátásban – a kavitációs kazán





POSTED BY VIGH IMRE ON MÁJUS - 4 - 2011 HOZZÁSZÓLÁSOK KIKAPCSOLVA
Bemutatta a helyi hőellátásban jól alkalmazható találmányát, a kavitációs kazánt Kardos Péter feltaláló  Budapesten.
A bemutatott kazánt egy nyolc kilowattos villanymotor működteti, és az újítás jelentősége abban áll, hogy a kazán háromszor annyi hőenergiát állít elő, mint amennyit a villanymotor elfogyaszt. A kazán egy négyszáz négyzetméteres épület ellátására alkalmas.
A kavitáció lényege az, hogy a folyadékokban a nyomás gyors esésekor buborékok keletkeznek, amelyek hőt fejlesztenek. A hasonló amerikai hőfejlesztőkben forgó tárcsa állítja elő a buborékokat, míg a Kardos-féle berendezésben egy csőben képződnek a buborékok, forgó alkatrész nélkül.
A berendezés ára 1,3 millió forint, de ha nagyobb tételben gyárthatnák, az ár a felére csökkenne – állította a feltaláló.
A beruházás megtérülésénél számításba kell venni, hogy a gáz ára az utóbbi időben – és várhatóan a jövőben is – gyorsabban emelkedik, mint a villanyáramé.
Forrás: MTI





Napenergia hasznosítás mágnesességgel



POSTED BY VIGH IMRE ON ÁPRILIS - 22 - 2011 HOZZÁSZÓLÁSOK KIKAPCSOLVA
Amerikai kutatók megtalálták az utat egy “optikai akkumulátor” elkészítéséhez, megbolygatva egy évszázados fizikai elvet.
A fénynek elektromos és mágneses összetevői is vannak, a tudósok azonban annyira gyengének tartották a mágneses mező hatásait, hogy soha nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget. Most azonban a Michigan Egyetem kutatói felfedezték, hogy megfelelő körülmények között a fény képes a korábban számított mágneses hatás százmilliószorosának létrehozására, lehetővé téve a mágneses, félvezetők nélküli napelemeket.
Ha egész nap a mozgási egyenleteket bújjuk, akkor sem találunk rá erre a lehetőségre. A tankönyvek szerint ez nem történhet meg” – mondta Stephen Rand, az egyetem alkalmazott fizika professzora, aki a Journal of Applied Physics szaklapban számol be a hatásról. “Ez egy rendkívül furcsa kölcsönhatás, ezért is kerülte el a tudomány figyelmét több mint 100 éven át”
A hatást az “optikai egyenirányítás” egy korábban nem észlelt típusa hozza létre. A hagyományos optikai egyenirányításban a fény elektromos mezeje a pozitív és negatív töltések szétválását idézi elő egy anyagban, ami elektromos feszültséget eredményez. Ezt az elektromos hatást korábban csak egy adott szimmetriával rendelkező kristályos anyagokban észlelték, ilyenek a szilícium alapú napelemekben általánosan használt anyagok.
Azonban Rand és kutatótársa, William Fisher felfedezte, hogy megfelelő körülmények között nem vezető anyagokat, például egy egyszerű üveget alkalmazva, a fény mágneses mezeje is képes optikai egyenirányítás létrehozására. “Kiderült, hogy a mágneses mező elkezdi egy C-alakba hajlítani az elektronokat, amik minden alkalommal egy kicsi előre mozdulnak” – magyarázta Fisher. “Ez a C-alakú töltésmozgás létre hoz egy elektromos és egy mágneses dipólust. Ha ezekből sokat fel tudunk sorakoztatni egymás mellé egy hosszú szál mentén, hatalmas feszültséget érhetünk el, amit kinyerve energiaforrásként alkalmazhatunk”
A gyakorlatban mindez nem ilyen egyszerű, jelenleg a fénynek 10.000.000 W/cm2 intenzitással kell fókuszálódnia a fent leírt hatás eléréséhez. Ez messze meghaladja a katonai szintű lézerek képességeit is, hogy a napfény erejét már meg se említsük, a kutatók azonban már javában keresik az új anyagokat, amik jóval alacsonyabb szinteken is működnének.
A felfedezés egy félvezető anyag, és a töltés szétválasztáshoz szükséges elnyelődés nélküli napelemet eredményezhet. A kutatók szerint az új típusú napelem hatásfoka 10 százalék körül mozogna, ami a jelenleg a kereskedelemben kapható hagyományos társai hatékonyságának felel meg, előállítási költségei azonban jóval alacsonyabbak. “Csupán a fényt fókuszáló lencsékre, és egy szálra van szükségünk, ami irányítja a fényt” – mondta Fisher. “Az üveg mindkét feladatra alkalmas, nagy tömegben elérhető, és nem igényel sok megmunkálást. Az átlátszó kerámiák talán még ennél is jobbak lennének”
A hagyományos napelemek esetében a fény elnyelődik az anyagban és hőt hoz létre. Az új technikával azonban intenzív mágnesesség indukálódik az erős fény hatására, ami egy kapacitív energiaforrást eredményez. A fény elnyelése helyett az energia a mágneses momentumban tárolódik.
Forrás: sg.hu




Az égigérő lift – égből a Földre és vissza



POSTED BY VIGH IMRE ON ÁPRILIS - 3 - 2011 HOZZÁSZÓLÁSOK KIKAPCSOLVA
Egy seattle-i cég űrlift építését fontolgatja. A nagyjából 100 ezer kilométer hosszú kábel egy Csendes-óceánban úszó mesterséges szigethez lenne rögzítve, és a Föld forgásából származó centrifugális erő tartaná kifeszítve.
Ez valójában egy függőleges vasút” – magyarázta a Space.com-nak Brad Edwards, a HighLift Systems egyik alapítója egy néhány évvel ezelőtt megtartott űrlift-konferencián Seattle-ben. A seattle-i központú cég munkáját a NASA finanszírozza egyik programján keresztül (Institute for Advanced Concepts, NIAC). A HighLift Systems becslése szerint a munka mintegy 15 évet vesz majd igénybe, így a lift a következő évtized végére akár munkába is állhatna. A szerkezet megépítése körülbelül 7-10 milliárd dollárba kerülne.


Space Elevator Ride



Az űrlift fő eleme egy kábel, mely az elképzelés szerint egy körülbelül 36 000 km magasan, geostacionárius pályán keringő műholdról nyúlik a Földre. A geostacionárius pálya tulajdonságai miatt a műhold a Föld felszínéhez képest mozdulatlanul áll. Majd a kábelt használva, lifttel lehetne feljutni a világűrbe. A műholdról egy másik, ugyanolyan hosszú kábelen ellensúlyt kell „felereszteni”, ezt a Föld tengely körüli forgása miatti centripetális erők feszítenék ki, így a terhek feljuttatása a műholdat nem mozdítaná el kívánatos pozíciójából alacsonyabb pályára.
A liftet úgy építenék meg, hogy egy űrrepülő Föld körüli pályára állna, majd leengedné a kábelt, melyet a Földön egy Csendes-óceánban úszó mesterséges szigethez rögzítenének. Ezután automata szerkezetek a kábelen fel-le haladva tovább erősítenék annak szerkezetét. Az űrliftet műholdak, megfigyelő-személyzet, tudományos műszerek feljuttatására lehetne használni.
A legnagyobb probléma persze az, hogy találjanak egy olyan anyagot, ami kibírja ezt az igénybevételt. Ez sokáig elképzelhetetlennek tűnt, de 1991-ben a japán Szumio Iidzsima, a NEC kutatója felfedezett egy csupán néhány atom átmérőjű szénmódosulatot, az ún. nanocsövet. Későbbi vizsgálatok rávilágítottak, hogy a szén nanocső hihetetlen tulajdonságokkal rendelkezik, szakítószilárdsága százszorosa az acélénak, a súlya pedig csak egyötöde.
Edwards szerint ez elvileg megfelelő anyag lenne az űrlift megépítéséhez. Természetesen még időbe telik, amíg szén nanocsövek ipari felhasználására sor kerülhet, és a tervezett beruházáshoz nagyon nagy gyártási kapacitásra is szükség lenne, de a szakértők szerint ez a későbbiekben megoldható lesz.
Az őrlift megépítése azonban elképzelhetetlenül sokba kerülne, rengeteg, igen drága alapanyagot igényel, melyek felhasználása nanotechnológiát igényel. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre elég erős anyag, ami kibírná a fellépő erőket. Megoldandó többek között a lift pozíciójának stabilizálása. A lift kábeleit fenyegethetik villámcsapások, a szél, a szabad oxigénatomok romboló hatása, a sugárzás és a felső légtérben található savas csapadék. További veszélyforrások a meteorok, a szállingózó űrszemét, sőt még egy műhold is beleakadhat a drótokba.
A szén nanocsövek alkalmazása miatt további kérdések is felmerülnek, ugyanis egyelőre nem tudható, hogy belélegzésük milyen egészségügyi kockázattal jár. A felsorolt nehézségekkel kapcsolatban jelenleg is folyik a kutatás, de a szakértők egyelőre nem ütköztek olyan problémába, mely lehetetlenné tenné a terv megvalósítását.
Üzemeltetése azonban a jelenlegi hordozórakéták költségének töredéke lenne, mivel csak elektromos energiát igényelne. A teher feljuttatása a kisebb (vagy elhanyagolható) gyorsulás miatt kíméletesebb. A visszatérő kabinok és rakományok energiát termelnének, melyek az üzemeltetési költséget tovább csökkentik.
A nanotechnológia szemszögéből részletesebben
Az 1970-es években, mikor Sir Harold Walter Kroto, FRS, Nobel-díjas (akkor még valószínűleg csak Harry Kroto) vegyész, a sussex-i egyetem kutatójaként elkezdte vizsgálni az intersztelláris poranyagot, különféle szénláncok után kutatva, még nem sejtette, hogy nemcsak a nanotechnológia egyik legígéretesebb csillagának születésénél bábáskodik, de a 2006-os Tour de France körülményeit és végeredményét készül éppen jelentősen befolyásolni. No, de haladjunk csak szép sorjában!
Az intersztelláris, azaz csillagközi pór jelentős részéért az úgynevezett széncsillagok a felelősek, legalábbis a kurrens asztrofizikai elméletek szerint. Széncsillagnak nevezzük azokat a csillagokat, melyek atmoszférájában több a szén, mint az oxigén: az oxigén a szénatomok egy részével együtt szén-monoxidot alkot, míg a maradék szénatomok a rendelkezésre álló egyéb elemekkel különféle egzotikus vegyületeket alkotnak, melyeket —vegyészek nem lévén— egyszerűen koromnak nevezünk a továbbiakban. E kormot aztán az intenzív csillagszél kifújja a csillagközi térbe, az ezt vizsgáló kutatók nem kis örömére. E vegyészek közé tartozott Sir Harold is, aki a csoportjával együtt különféle, korábban a csillagközi anyagban még ki nem mutatott szénláncok (nekünk most: különleges korom) után kutatott, és szerencsésen meg is talált a 70-es évek második felében.
Kroto azonban nem elégedett meg ennyivel, hanem munkatársaival együtt megpróbálták modellezni a széncsillagok légkörében lejátszódó folyamatokat, hogy jobban megérthessék a szénláncok keletkezési mechanizmusát. E munka vezetett 1985-ben a C60 molekula (tkp. nanofoci, itt balra), illetve általában a fullerének, s így a szén nanocsövek felfedezéséhez. Ha pedig ma valaki öt percnél hosszabban beszél nanotechnológiáról, bajosan kerülheti csak el a nanocsövek említését.
A szén nanocső tulajdonképpen nem más, mint egy hengeresen felcsavart grafit sík (ld. az ábrát), lényegében egyetlen molekulát alkotva, melynek hossza az épp aktuális rekord szerint a centiméteres nagyságrendet is elérheti. A molekula különleges szerkezetének köszönhetően egészen egyedülálló elektromos, optikai, hővezetési és mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik. Míg a nanocsövek optikai és elektromos tulajdonságai lényegesen függenek attól, hogy a nanocsövet formáló grafit sík egészen pontosan hogyan tekeredik, addig a nanocsövek mechanikai jellemzőit általános érvényűen meghatározza az, hogy ezek a molekulát kizárólag  sp2 típusú, a gyémántban előforduló sp3-nál erősebb kötéseket tartalmaznak. Ennek köszönhetően a nanocsövek szakítószilárdsága egészen elképesztő: sokfalú nanocső esetén a szakítószilárdság kisérletileg 63 gigapascal-nak adódott, ami köznapi nyelvre lefordítva annyit tesz, hogy 1 mm2 keresztmetszetű nanocső alapú kábel több, mint 6 tonna teherbírású.
Ilyen vastag kábeleket ugyan még nem készítettek nanocsőből, de kompozitok adalékanyagaként már ma is használatos: a 2006-os Tour de France-on induló egyik csapat biciklijének vázát nanocsövekkel erősített szénszálas alapanyagból készítették. Tették ezt pedig azért, mert a szükséges szilárdságot e módon sokkal kisebb tömegű vázzal is biztosítani tudták. És bejött. A csapat versenyzőjét ugyan később doppingvétség miatt megfosztották első helyétől, de a kerékpársportnak ezt a problémáját semmiféle kompozit váz nem fogja megoldani. Talán majd a nanorobotok.
A nanocsövek elektromos és optikai tulajdonságaival sokat fogunk még foglalkozni, e helyütt még egy, a példa nélküli szakítószilárdságon alapuló ötletet említünk meg. Építsünk nanocsőből égig érő tornyot, modern nevén űrliftet!


The Space Elevator


Az elképzelés lényege, hogy egy kellően szilárd és hosszú kábel egyik végét az egyenlítőn a Földhöz rögzítjük, másik, a geostacionárius pályához (ez az a Földkörüli pálya, melyhez pont 24 órás keringési idő tartozik, az ezen keringő műholdak állni látszanak a fejünk felett) tartozó magasságon (ami kb. 36 000 km) túlnyúló végére pedig ellensúlyt helyezünk. Az elrendezés előnye nyilvánvaló: a hagyományos, hordozórakétával történő űrbe emelkedés energiaigényének töredékéért lehetne eszközöket juttatni Föld körüli pályára, egy, a kábelen kúszó kocsi segítségével.
A kétféle módszer hatékonyságának érzékeltetésére képzeljük el azt, hogy valaki a testnevelés órákról ismert, kötélmászás néven elhíresült feladatot nem a kötélen való felcsimpaszkodás módszerével óhajtja abszolválni (ez felel meg az űrliftnek), hanem tüdejét elébb jól teleszívja levegővel, majd erős légáramot fúj a talaj felé, s így emelkedik a kívánt magasságba (ezt teszik a jelenlegi rakéták). Na ugye.
Persze előbb elő kell állítani a kellően hosszú és szilárd kábelt. A többfalú nanocsövek szilárdsága és sűrűsége megfelelőnek tűnik — elméletileg, a megoldandó nehézségek azonban elborzasztóak. De szabad a pálya, az Elevator:2010 verseny keretében több komoly pénzjutalmat ajánlottak fel az egyes részproblémák megoldóinak.
Itt fejezzük be a mai áttekintésünket, mely grandiózusra sikeredett: a széncsillagok légkörében lezajló folyamatoktól egészen a Földet és az Eget összekötő torony látomásáig ívelt.
Mi mást is idézhetnék: „Rajta, építsünk várost és tornyot, amelynek teteje az égig ér. Szerezzünk nevet magunknak, és ne szóródjunk szét a földön!”
Ajánlott olvasmányok:
A. C. Clarke:
Az éden szökőkútja
A távoli Föld dalai – földi űrhajó és a Thalassa bolygó közötti űrlift.
Kim Stanley Robinson:
Vörös Mars– marsi űrlift. A Mars trilógiában szerepel földi űrlift is.
Forrás:
space.about.com
nanotechnologia.blog.hu
Wikipédia
index.hu







Nanogenerátor, használható mennyiségű árammal



POSTED BY VIGH IMRE ON ÁPRILIS - 1 - 2011 HOZZÁSZÓLÁSOK KIKAPCSOLVA

Korábban is tudósítottunk már a cink-oxidos nanoszálak fényes jövőjéről, de Amerikában már készítik ezt a jövőt.
Röviden összefoglalva tehát a cink-oxidos nanoszálaknak az a csodálatos tulajdonságuk van, hogy hajlításra, nyomásra képesek áramot termelni: ha úgy tetszik, a mozgásunkat árammá tudják alakítani anélkül, hogy nekünk különösebb erőfeszítést kellene tennünk. S bár nekünk is eszünkbe jutott a Mátrixból az emberelemek jövője, ott még talán nem tartunk.
Ahol tartunk, az a Georgiai Technológiai Intézet kutatócsoportja, amely egy negyedbélyegnyi nanogenerátort hozott létre – ne felejtsük el, hogy egy ilyen cink-oxid-szálból 500 is elférne egyetlen hajszálunkban. Öt ilyen negyedbélyegnyi lapkát egymásra pakolva és hajlítgatva annyi áramot termelt, amennyit egy ceruzaelemtól szoktunk meg.
Ez pedig – bármennyire kevésnek tűnik – jelentős előrelépés a töltős ruhák és hasonlók irányába.
Forrás: hir24.hu

TeslaTurbina


POSTED BY VIGH IMRE ON MÁRCIUS - 23 - 2011 HOZZÁSZÓLÁSOK KIKAPCSOLVA
Tárcsás turbina
A Tesla Turbina igen egyszerû, mégis nagyon jó hatásfokú készülék. Bár a többfokozatú, axiális turbinákat (amiket az atomerõmûvekben használnak, többszáz MW méretben) nem biztos, hogy megveri hatásfokban (ezt elég nehéz megmondani), kicsiben (100W - 100kW) egész biztosan versenyképes. Fordított üzemben szivattyúként is használják. Olajszivattyú, mûszív, stb...
Ajánlott olvasmány: Lezsovits Ferenc gépészmérnök doktori értekezése: "Kapcsolt energiatermelés tárcsás turbinával"(Végh Ferencnek megvan, meg nyilván a BME könyvtárában is: Gépészmérnöki kar) 23 kW-os gõzturbina, 32% körüli körfolyamat hatásfokkal
A Stirling motornál sokkal egyszerûbb, mert a Tesla Turbinában kevesebb a csapágy, nincs benne dugattyúgyûrû (stirling motorban sem mindig van). Mind az állórészben, mind a forgórészben, mind a hozzá illesztett generátorban jóval kevesebb az anyag. A stirling motort nem hagyja el a gáz, ezért roppant nehéz odavezetni, de leginkább elvezetni a hõt. Nagy stirling dugattyúnál még rosszabb lehet a helyzet, mert a henger felülete még kisebb a térfogathoz képest.
Tesla Turbina (forgórésze) többszegmense NagyFordulatuGenerator -ral egybeépitve:
Cell-ék megforgatták a d=126 mm-es Suzuki-generátorra szerelt Tesla-turbinát (a nagyobb 180mm-eset még nem). Egyelõre
  • sûrített levegõvel (nem gõzzel)
  • ház nélkül is forog, de házzal jobban ;-) 1 fúvókával is próbáltuk
  • max 23000 RPM-el forgattuk. 17000 RPM a normális fordulata, amihez kb 480..500W sûrített levegõ kell (legalábbis 4..6 bar nyomáson).
    • A csapágysúrlódás is nagy, de a vasveszteség is hatalmas, ha meggerjesztjük. Akár 1kW feletti veszteség is lehet (kb 2.5 kW-ot tud leadni 80..90V  30..40A), tehát kb 12..14 kW-os gõzkazán a jó méret hozzá, ha a fúvókák közel "isentróp"-ra sikerülnek
  • feltölteni: videot és fényképeket

Teljesítmény, v, p1, p2
A Tesla-turbinának nem nagy nyomásra, hanem nagy gázsebességre van szüksége. Ha pl. GozKazan -ból nagy nyomás áll rendelkezésre, akkor lényeges elem a FuVoka, ami a gázt felgyorsítja.
Ha az áramlás lamináris, egészen meghökkentõ dologgal találkozunk szembe szimuláció végigondolásakor.
Példa:
  • p1, T1=300K-es gázt
  • kompresszorral vagy fúvóval (csak az elnevezés más, fúvó p2/p1 < 1.05 esetén) megfújjuk, p2-re és 80m/s -ra
  • a gázt aztán melegítjük T3=1000K-re
  • és azt vezetjük Tesla Turbinára hogyan függ a teljesítmény p2 ill p1 -tõl ? Inkább p2 -vel vagy inkább p2-p1 -el arányos ? A gáz a MOZGÁSENERGIÁJÁT adja át a korongnak, akkor nem is olyan nyilvanvaló. A spirálban futva
  • a sugárirányú erõ nem ad nyomatékot
  • a tangenciális pedig... a gáz szép lassan lelassul és nyomatékot ad. Ott nem jelenik meg a p2-p1 ! Sõt, inkább a (p2+p1)/2 számít.Persze ha p2-p1 tul kicsi, keves aram fog atfolyni rajta. Szerintem sok korong kell, és akkor lehet p2 - p1 kicsi is. Ha így van, ez jó hír !Nincs neten valami számítás, amiből kiderül?

Egy prototípus:
Elkezdtünk egy ilyen (30+ Watt-os tengelyteljesítményû), az eredeti motorral kb. 10-23W-os kimeno teljesitményu,  Tesla Turbina prototípust készíteni. Eddig kész:
  • 3 korong kifúrva (az egyik lemezen 3 db d=4, a másik 3 lemezen 3-3 db 6mm-es furat) elég minimalisztikus, majd lehet nagyobbra felfúrni, és az eredmény tanulságos lehet. Fényképek feltöltése !!!
  • a negyedik lemez nincs kifúrva, nem is lesz. Ugyanis a generátor (mágneslemez motorja) felõl nem lesz nyílása
Kell még:
  • 3 db távtartó, pl. O-gyuru. 23-25mm belso atmerovel. A vastagsága 1..1.5mm
    • ellenõrizni kell (hogy 0.8..1.2mm körüli távolság jó-e a lemezek között). A 8-as lépés szerint "2 képeslap" vastagságú rés (=távtartó) kell. Nagyon tudományos ;-) és fantasztikus. Jó lenne utánaszámolni
  • fúvóka - ez egy csõdarab lesz
  • fedéllemez. A merevlemez fedéllemeze szétszedéskor eléggé megrongálódott.
    • esetleg valami tömítés a fedéllemez alá
    • és természetesen kell a fedélre pár lyuk a tengely környékére
  • Kell(het) továbbá valami csõ (110 mm-es PVC darabja ? falura megteszi, egy próba erejéig), ami a lemezeket körülöleli. Van két kisebb öböl, ami talán még elmegy, de ahol a merevlemez feje volt, ott túl nagy tér van, az majdnem biztosan sokat ront az áramláson, ha nincs leválasztva.
Hagyományos alternatívája az axiális vagy centrifugális turbina, lásd: GozTurbina
A 0.5mm-es saválló lemezbõl, ami a NapKollektor készítésekor megmaradt, pl. vizesvágással ki lehet vágni korongokat és 3-ágú csillag-alátéteket a turbinához. Valamint véglezárót is az állórészhez. Ugyanis a turbina háza nincs nyomás alatt, nem kell vastag fal.

Munkaközeg
Tipikus munkaközegek:
  • víz - vízgõz (desztvízbõl)
    • a vas alkatrészek számára elég agresszív anyag (pláne, ha savas vagy a gõz "nem száraz"). De olcsó, és
  • R134a vagy hasonló (CFC), amit a klímákban használnak. Klímásoknál be lehet szerezni hozzá mindent. A kenést is meg tudja oldani, pl. a kompresszorban. Viszont vízmentesnek kell lennie, a nem kívánatos vizet egy tartályban (nemtudom milyen anyag van benne) elnyeletik.
  • levegõ
    • ebben az esetben gázturbinának nevezzük (mert benne a közeg nem cseppfolyósodik). Hátránya, hogy gázként összenyomni sokkal több energia (mint a százszor kisebb térfogatú folyadékot szállítani), kompresszor kell hozzá.
    • Természetesen nem csak földgáz vagy kerozin elégetésével lehet felmelegíteni a levegõt, hanem más éghetõ anyaggal (akár porral vagy szilárddal is), vagy NapKollektor -al

Lemezek száma, elrendezése
  • a lemez átmérõje alig kisebb, mint a ház belsõ átmérõje. (radial clearance < 0.1mm). Ez világos, és logikus
  • viszont a ház legyen legalább 1+1 inch-el hosszabb, mint a lemeztömb:
    • researching a shockwave tesla turbine "To reduce parasitic losses against the inside of the casing, they need to be of low height at the casing's inside circumferential surface, with at least 1-inch clearance between the casing and the upper and lower disc surfaces."
    • egyébként is hosszabra akartuk csinálni a házat, hogy lehessen még lemezeket hozzáadni. De az nem volt nyilvánvaló, hogy ez a kis veszteségek miatt is szükséges
  • pár gondolat: physicsforum

Fordulatszám
A kerületi sebesség a gáz sebességének majdnem 90%-a kell legyen ? Néhány forrás szerint 50..70% a legjobb. Ezek még a hihetőság határán vannak. Lezsovits Ferenc doktorija a 7. oldalon: "3.tézis: Megállapítottam, hogy a tárcsa külső átmérőhöz tartozó kerületi sebesség és a gőz belépő sebesség tangenciális komponensének belső hatásfokra vonatkozó optimális viszonya a nyomásviszonytól függetlenül u/ct = 0.45 érték mind telített mind túlhevített gőz esetén " - ez a 45% egészen elképesztő érték. (persze az érzések nem mindig működnek, pláne a határréteg esetén). De a Tárcsabelépés számítása melléklet még furcsább: "kerületi sebesség u=187.55m/s   A tárcsába belépő RELATÍV sebesség nagysága: w=314.94 m/s, iránya beta=0.423 rad = 24.211 fok, ebből ct=cos(beta)*w + u = 474.79 m/s   vagyis u/ ct =0.395 azaz hajszállal 40% alatti. A turbinahatásfok=35%, rendszerhatásfok=31.47% reálisnak látszik, de vajon tényleg ilyen  alacsony u/ct esetén ??"
Lezsovits Ferenc nem méri külön a fúvókát, pedig az lenne a lényeg. Valszeg gyalázatosan rossz (mint a mienk is, amit csak úgy készítettünk).
TeslaTurbineImpulseTransfer.xls fileok alatt
Ebben a leegyszerusitett modellben (impulzusvaltozas, ero-ellenero xls tablaban) alapjan latszik, hogy ha a belepo gaz sebessege a korong legnagyobb keruleti sebessegenek 103%-a, akkor idealis esetben a begyuruzo gaz energiajanak 97%-at adja at a korongoknak. A laminaris aramlashoz sok korong kell.
  • példa: 20000 RPM   w=2094    r=0.1m  v=w*r = 209m/s
  • density of steam table: at 100C (=373K) and 100kPa: 0.6kg/m3
    • pV = nR * T   ....  nR / V = p / T
    • 10bar, 400C (=673K)  5.5 * 0.6 kg/m3 = 3.3 kg/m3 E = pV = 1 MPa * 1 m3 = 1 MJ vagy kell ide ebben az esetben egy 1/2 szorzó (mivel a nyomás közben leesik) ??? E = m/2 * v * v = 1.65 kg * 696 m/s * 696 m/s = 800 kJ
    • E = m/2 * v * v = 1.65 kg * 494 m/s * 494 m/s = 400 kJ
    • E = m/2 * v * v = 0.3 kg  * 300 m/s * 300 m/s = 27 kJ (atmoszferikus, 100C-os 0.6 kg / m3)
A  FuVoka hatásfoka 85..95% körül lehet ?
Fefe jól érezte, hogy nehany bar nyomasu gozhoz magas fordulatszám kell. az AutoGenerator -hoz használható maximális 20000 RPM igen kevés, ilyen 20cm-es körüli átmérõ esetén 50000 RPM körüli kívánatos. Az acél szakítószilárdságával átszámolni !
Cell kitalált egy (leginkább naptükrös alkalmazáshoz való) turbinát, ami egyúttal a valaha épített legegyszerűbb  Rankine ciklusú rendszert adja (egyetlen egyszerűen gyártható mozgó alkatrésszel, és az állórész is minimális, a hatásfok pedig a Rankine által megengedett maximumot közelíti). Óriás 1MW+ naperőművekhez még mindig az Ericsson (brayton + hővisszanyerő) vagy a kombinált ciklusú (brayton + rankine) a legjobb, de 100W-100kW nagyságban nagyon jó szerkezet.

Forgóházas turbina: Whirl Power azt állítja, jobb hatásfokú, mint a Tesla turbina. Bár ez sok másikra is igaz.
Sima egyeneslapátos radiálturbina sem bonyolult, és jó fúvókával a legjobb üzemállapotban jó hatásfokú lehet (más üzemállapotban gyorsan romlik).

A Tesla Turbine


Forrás: eleg.hu



A Renault-é a legolcsóbb elektromos autó




POSTED BY VIGH IMRE ON MÁRCIUS - 13 - 2011 HOZZÁSZÓLÁSOK KIKAPCSOLVA
Elektromos autók terén a Renault talán a legjelentősebb bejelentést tette az idei Genfi Autószalonon. A Renault Twizy-t minden eddigi elektromos autónál olcsóbban lehet majd megkapni és a forgalmazás még idén megkezdődhet.
Renault Twizy - a praktikusságával hódít
A Genfi Autószalonon Laurens van den Acker, a Renault formatervezési igazgatója bejelentette, hogy a Renault Twizy lesz az eddigi legolcsóbb elektromos városi kisautó. A Twizy alapára 6990 euró lesz, vagyis 2 000 000 Ft alatt marad. Ezt az egyes országok szabályozásai további kedvezményekkel tehetik még vonzóbbá.
2,32 méteres hosszával, 1,19 méteres szélességével és 1,46 méteres magasságával az egyik legkisebb városi autó lesz. Összehasonlításképp a smart fortwo első generációjának megfelelő értékei: 2,5/1,51/1,5 méter, ez a későbbi modelleknél még enyhén növekedett is. A csomagok számára viszont csak egy jelképes 31 literes csomagtartó rekesz marad, ami 55 literessé bővíthető és további 3 liternyi tárolórekesz van az autóban. Ezzel együtt is a csomagok számára rendelkezésre álló hely még az ebben a szegmensben megszokotthoz képest is kevésnek számít, viszont a sofőr mögött kialakított második ülést is beszámítva már elég hely lehet egy átlagos bevásárlásból hazatérni.
Az autó üzemeltetéséhez lehetőség van az akkumulátorok bérlésére, ami havi 45 euró (kb. 12.300 Ft) költséget jelent. Ez évi 7500 kilométer megtételét fedezi, ami a célközönség igényeit a Renault szerint fedezni tudja. Ráadásul a gyár számításai alapján a teljes üzemeltetési költség – biztosítás, karbantartás, akkumulátor havidíja és utántöltése – egy hasonló használati értékű háromkerekű robogóénál nagyjából 15%-kal alacsonyabb lesz.
A 2011 végére elérhetővé váló autót egy 15 kW-os 20 lóerős és egy 4 kW-os 5 lóerős motorral fogják kínálni. A kisebbik motorral szerelt autó egyébként egyes országokban akár jogosítvány nélkül is használható. A motort a vezetőülés alatt elhelyezett 7 kWh teljesítményű lítium-ion akkumulátor táplálja és a 450 kg-os saját tömegű autót (ebből csak az akkucsomag 100 kg-ot nyom) akár 100 km-en keresztül is mozgásban tarthatja. A teljes töltési idő három és fél óra és természetesen otthoni hálózatról is feltölthető.
A biztonságot a deformálódó karosszéria, a kerekek elhelyezkedése, valamint egy légzsák biztosítja. Az első ülésen négypontos, a hátsón pedig hárompontos biztonsági öv vigyáz az utasokra. Az alacsony súlypontnak köszönhetően az úttartás is megfelelőnek ígérkezik, érdekes viszont, hogy az autó fékezését csak a tárcsafékek szolgálják és a Renault nem tesz említést a regeneratív fékezésről.
Forrás: zoldauto.info



Egy biogáz üzem 3D animációja




POSTED BY VIGH IMRE ON MÁRCIUS - 7 - 2011 HOZZÁSZÓLÁSOK KIKAPCSOLVA
BioConstruct 3D animációja segítségével egy biogáz üzembe kalauzol el minket. A biogáz előállításának technológiáját mutatja be egy biogáz üzem működésén keresztül a nyersanyag betöltésétől kezdve a fermentált végtermék kinyeréséig.
Ez a biogáz előállítását bemutató kisfilm mindenki számára hasznos lehet, nem számít, hogy mezőgazdasági termelő, energia-szolgáltató vagy hulladék-ártalmatlanítással foglalkozik. Továbbá, kiválóan alkalmas biogáz üzemi dolgozók képzésére, valamint iskolai és egyetemi célú oktatásra.
BIOGÁZ
Szénhidrát-, illetve cellulóz tartalmú, valamint fehérjéket és zsírokat tartalmazó szerves hulladékok anaerob szervezetek hatására mezofil hőmérsékleten (30-40 °C) végbemenő bomlásának (biodegradáció, rothadás, erjedés) gáznemű, rendszerint éghető terméke, amely ammónia, kén-hidrogén, szén-monoxid és szén-dioxid mellett – legnagyobbrészt metánból áll. A mezőgazdasági hulladékból, ipari hulladékból, illetve kommunális hulladékból előállítható mintegy 60 % metánt tartalmazó biogáz fűtőértéke 24-29 MJ/m3, a biogázgyártás maradéka pedig értékes trágya (biotrágya), illetve humusz (biohumusz).
Fordította: Vígh Attila
Az animáció magyar feliratát készítette Szilágyi Andrea Német fordító.
Ha a magyar felirat nem indul el automatikusan,  a lejátszó alján nyomjuk meg a  “cc” gombot.


BiogasDE 001


Forrás: BioConstruct



Tokyo Gas és a Panasonic piacra dobja új, továbbfejlesztett “Ene-Farm” nevű Házi Üzemanyagcella rendszerét




POSTED BY VIGH IMRE ON MÁRCIUS - 1 - 2011 1 COMMENT
Panasonic és Tokyo GAS összevonta erőit, hogy egy új “Ene-Farm”-nak elkeresztelt “Házi üzemanyagcellát” fejlesszen ki és hozzon forgalomba. A rendszer egyszerű, mégis komplex tüzelőanyag-cellás technológiára épül, az Ene-Farm üzemanyagcellás hő- és villamos energia rendszerei elektromos áramot állítanak elő a légkőri Oxigén és a városi levegőből kivont Hidrogén kémiai reakciójából, és a folyamat, mint egy melléktermékeként keletkezett hőt pedig lakossági fűtés és meleg vízellátásra használják. Mivel az elektromos áramot a felhasználás helyszínén állítják elő, nincsenek szállításból adódó veszteségek és a keletkezett hőmennyiség is az egyébként előállításához szükséges újabb energiaszükséglet nélkül felhasználható.
A hagyományos villamos hőerőműből származó elektromossággal és a városi gázellátással biztosított meleg víz és fűtés használatával szemben az Üzemanyag-cellás rendszer lehetővé teszi, hogy 35%-al csökkentsék az elsődleges energiafogyasztást, és a CO2 kibocsátást mintegy 48%-al leszorítsák. A felhasználók, 50.000 – 60.000 yent spórolhatnak az éves közüzemi számláikon és a CO2 kibocsátásukat mintegy 1,5 tonnával csökkenthetik.
A készülék eladási ára : 2.761.500 yen.
Az Ene-Farm a korábbi modellhez viszonyítva, 40% -kal hatékonyabban termel elektromos áramot, valamint 700.000 yennel olcsóbb is.
Fordította: Vígh Attila
Forrás: en.akihabaranews.com



Egylapátos helikopter a természet inspirációjával




POSTED BY VIGH IMRE ON MÁRCIUS - 1 - 2011 HOZZÁSZÓLÁSOK KIKAPCSOLVA
Amerikai kutatók a természethez, egészen pontosan a juharfa terméséhez fordultak inspirációért legújabb helikopter modelljük megépítése érdekében.
A helikopterek komplex szerkezete lekicsinyítve már koránt sem működik olyan hatékonyan, mint valós méretein, energiájuk nagy részét arra kénytelenek fordítani, hogy stabilak maradjanak a levegőben. A Maryland Egyetem kutatói Evan Ulrich vezetésével felismerték, hogy egy egyszerűbb légi jármű, amit úgy terveztek, hogy passzívan is stabil maradjon, kevesebb energiát használna és még az előállítási költségeket is csökkentené.
Mint kiderült a természet ebben is előttünk jár, a juharfa termése például egylapátos szerkezetével is lehetővé teszi a termés számára a viszonylag nagy távolság megtételét és a biztonságos földet érést. Ezeknek a magoknak, a lependékeknek az úgynevezett autorotációs folyamatnak köszönhetően nincs szükségük hajtóműre, hogy forogjanak a levegőben. A lependék viselkedésének elemzésével Ulrich és kollégái képesek voltak lemásolni a szerkezetet.
A lependék-kopter koránt sem úttörő az egylapátos helikopterek sorában, az első ilyen megoldás 1952-ben repült és azóta is több kísérlet volt már, azonban a lependék autorotációját még senki sem próbálta lemásolni, pedig több érdekes trükkre is lehetőséget nyújt, melyek közül a hajtómű nélküli biztonságos landolás, vagy a levegő függőleges oszlopainak használata a gyakorlatilag korlátlan idejű magasban maradáshoz kifejezetten hasznosnak tűnik. “Kikapcsolhatjuk a motort és autorotálhatunk, amihez egyáltalán nincs szükség energiára” – tette hozzá Ulrich.


A csapat hamar ráeszmélt, hogy egy egylapátos helikoptert nehezebb irányítani, mint hagyományos társaikat, folyamatos forgása ugyanis a hagyományos szenzorokkal lehetetlenné teszi a gép repülési irányhoz viszonyított orientációjának kiszámítását. A kutatók azonban felfedezték, hogy mind a természetes, mind a mesterséges lependék egy fix körön belül mozog, aminek sugarát a lapát dőlésszöge határozza meg. “A haladási kör megváltoztatásával képesek vagyunk bármilyen kívánt célponthoz eljuttatni a gépet” – magyarázta Ulrich.
Miután a kutatók közel száz prototípust építettek, készen állnak arra, hogy kereskedelmi alkalmazásokat keressenek mesterséges lependékeik számára. A játékként való eladás viszonylag jó üzletnek tűnne, a csapatnak azonban ennél jóval nagyobb tervei vannak. “Versenyre kelhetne a műholdakkal” – fejtegette Ulrich. “Egy nagyobb robot-lependék egy légáramlatban sokáig a magasban maradhatna”
A robotra szerelt kamerával három dimenzióban feltérképezhetnék a különböző területeket, háborús helyzetben pedig felderítési célokat szolgálhatna, taglalta Ulrich, bár ezzel nem mindenki ért egyet. Stephen Prior, a brit Middlesex Egyetem robot rendszer szakértője szerint a gép állandó forgása nagy kihívást jelent a stabil képek készítésére
Forrás: sg.hu



Benzinkészítés házilag, nylon szatyorból


POSTED BY VIGH IMRE ON FEBRUÁR - 28 - 2011 1 COMMENT
Egy új, otthon is használható berendezéssel műanyag szatyrokból és kupakokból benzint állíthatunk elő. A japán eszköz az első otthon is használható ilyen rendszer.
A műanyag szatyrok, flakonok, kupakok egy ideig hasznosak, ám után menthetetlenül hulladékként végzik – az évszázadok alatt elbomló műanyag hulladék komoly probléma, erre találtak most megoldást japán kutatók, akik egy kis berendezés segítségével a gépkocsiban felhasználható üzemanyaggá alakítják a műanyag hulladékot.
A műanyag szatyrok, flakonok is kőolajként kezdik létüket, éppúgy, mint a benzin, vagy a gázolaj. Kémiai folyamatok során lesz belőlük rugalmas anyag, mely szinte mindennek ellenáll. Az új japán berendezéssel házilag állíthatunk elő benzint úgy, hogy „visszaalakítjuk” a szatyrokat az eredeti kiinduló anyaggá. A berendezés felolvasztja a műanyagot, majd többkörös rendszeren porlasztja a folyékony műanyagot. A folyamat végén, lepárlással nyersolajat nyerünk.
Nem ez az első ilyen berendezés. Washington D.C.-ben egy egész erőmű épült hasonló technológiával, mely jelenleg is tesztelés alatt áll. A japán eszközt az teszi különlegessé, hogy otthon, háztartási méretekben, egyszerűen használható. Egy kilogramm műanyag hulladékból kb. 9,5 dl olajat nyer ki a gép, melyhez egy kilowattóra áramot használ fel, mely itthon kb. 50 forintba kerül. Így durván egy liter alapanyag kinyerhető egy kWh áram áráért – feltéve, hogy a műanyaghulladék amúgy a kukába menne.
A nyersolajat fűtésre, házi generátorhoz, vagy finomítási eljárás után (a berendezéshez külön “házi finomító” is kapható lesz) az autó üzemanyagaként használhatjuk fel. A gép elterjedését gátolhatja, hogy nem olcsó – egyelőre 10 ezer dollárba kerül. A fejlesztők azonban remélik, hogy hamarosan annyira le tudják csökkenteni a költségeket, hogy mindenki megengedhesse magának.
Forrás: technet.hu



Elektromos autók alkatrészgyárát telepíti Magyarországra a Brixxon




POSTED BY VIGH IMRE ON FEBRUÁR - 18 - 2011 5 COMMENTS
Magyarországra telepít egy 1000-1500 négyzetméteres alkatrészgyárat az elektromos autókat gyártó és forgalmazó, magyar tulajdonú, de osztrák székhelyű Brixxon Elektromos Autó Kft. A cég budapesti bérautó-hálózata azonban nem valósul meg egyelőre.
Pár nap múlva rendelhető a Bontino Idén 3 ezer Bontinót terveznek összeszerelni, az első magyar fejlesztésű és gyártású környezetbarát autóból eddig leginkább osztrákok rendeltek Csütörtöktől rendelhető meg a Brixxon Elektromos Autó Kft.-nél a Bontino, az első magyar fejlesztésű és gyártású környezetbarát autó - tudta meg a Napi Gazdaság. A pickup típusú, kizárólag elektromos meghajtású jármű alkatrészeit magyar cégek, többek között a pécselyi Carbon Composite Kft. és a soproni Hirschler Glas Kft. állítják elő a Brixxon számára - mondta el a lapnak Horváth Sándor László, a cég ügyvezető igazgatója. A vállalat idén 3 ezer Bontino összeszerelését tervezi, az első megrendelések többsége osztrák önkormányzati és turisztikai szervezetektől érkezett. A következő négy évben összesen 150 ezer elektromos autó értékesítésével számol az ügyvezető. A Brixxon megkezdte egy napkollektoros töltőállomás fejlesztését is, az elsőt várhatóan két hónap múlva, Ausztriában építik fel. Forrás: hirado.hu/Napi Gazdaság
Bár Budapest helyett a németországi Potsdamban és a litván fővárosban, Vilniusban valósítja meg elektromos bérautó-hálózatát a Brixxon Elektromos Autó Kft., azonban idén, nyáron Magyarországon is elkészül a cég 1000-1500 négyzetméteres összeszerelő üzeme, amelyben alkatrészeket gyártanak majd az autókhoz – közölte a cég.
A cég közleménye szerint olyan magas a kereslet Bontino névre keresztelt elektromos autójuk, valamint a hozzá tartozó, más infrastrukturális termékek – például töltőoszlop – iránt, hogy a Brixxon elsősorban a rendeléseket kívánja kielégíteni, emellett hat országban összeszerelő egységeket épít ki. Ezeknek az egységeknek a létrehozásáról már meg is kezdődtek a tárgyalások az érintett országokban, köztük Magyarországon.
A Brixxon, a közlemény szerint a jövőben kizárólag az energiatermeléstől az elektromos autóig, az akkufejlesztéstől annak gyorstöltéséig, illetve az erre épülő szolgáltatások
tervezésével és gyártásával foglalkozik, és a programját komplett rendszerben kívánja értékesíteni.
Horváth Sándor László, a cég tulajdonos-ügyvezetője elmondta, hogy a franchise-rendszer alapját képező, első elektromos bérautó-hálózatot a cég még idén megvalósítja Vilniusban és Potsdamban, de a magyarországi tárgyalások a budapesti hálózat kiépítéséről nem voltak eredményesek.
Pedig tavaly nyáron, az akkor ITD Hungary néven futó állami befektetési intézmény (ma Nemzeti Külgazdasági Hivatal) élénken érdeklődött a projekt iránt. Olyannyira komoly volt az érdeklődés, hogy két szállodalánc előzetes megállapodást is kötött a céggel.
A projekt Brixxon Electric MotorCars néven indul az első oszloptelepítésekkel kora nyáron, az autók és a többi termékek sorozatgyártását részben Magyarországon, részben Németországban kezdi meg, az összeszereléseket pedig további négy országban – Svájcban, Ausztriában, Litvániában és Bulgáriában indítja el.
A cég elektromos autóinak és a programjának első bemutatkozása április végén lesz, a gyártás májustól folyamatosan indul az összeszerelő egységekben, a magyarországi körülbelül 70 embernek ad majd munkát – mondta Horváth Sándor László. Arról, hogy hol lesz az üzem, még folynak a tárgyalások – fűzte hozzá.
A Brixxon Elektromos Autó Kft. további két céget hoz létre a gyártás, illetve az értékesítés területén, maga a Brixxon a jövőben kizárólag fejlesztéssel és kutatással kíván foglalkozni, a projektben mintegy 40 magyar mérnök, fejlesztő szakember vesz részt, de további szakemberek felvételét tervezik.
Forrás: vallalkozoi.negyed.hu
A Bontino honlapja - BRIXXON



A rejtélyes HAARP projekt




POSTED BY VIGH IMRE ON FEBRUÁR - 1 - 2011 3 COMMENTS
Ha Alaszka déli részén végigautózunk az ún. Tok-Highwayn, a 11-es mérföldkőnél, Gakona település közelében az út mellett több kilométeren át szögesdrótkerítés húzódik. A kerítés mellett tábla figyelmeztet arra, hogy itt katonai terület kezdődik. Ez az ún. HAARP Project (haarp = hárfa) fellegvára. A HAARP a High Frequency Active Auroral Research Program, azaz aktív magas frekvenciás program az auróra kutatására elnevezést takarja, vagyis hivatalosan az északi fény létrejöttét és tulajdonságait vizsgálja. Közreműködői az US Navy (haditengerészet), a US Air Force (légierő), valamit néhány egyetem és beszállító cég. A terület tulajdonosa az USA Védelmi Minisztériuma. Egy kívülálló számára már az is elgondolkodtató lehet, hogy vajon miért érdeklődik az amerikai hadsereg az északi fény iránt?

Kutatási anyag 2002-ből
A Nagyfrekvenciás Aktív Ionoszférakutató Program elnevezés egész békésen hangzik, s azt hihetnénk, hátterében esetleg az ozonoszféra megmentésének, vagy a globális felmelegedés megakadályozásának kikísérletezése áll. Tudományos szakértők és katonai elemzők azonban rámutatnak, hogy minderről szó sincs. Sokkal inkább egy – már Tesla által megsejtett módszer alapján megvalósított – rendkívül sokoldalú fegyvert takar az elnevezést, olyan jellegű fegyvert, mellyel a Star Wars sorozatban találkozhattunk. Eddig legalábbis.
Az Egyesült Államok Haditengerészete és Légiereje az alaszkai székhelyű Fairbanks Egyetemmel közösen, földi telepítésű csillagháborús fegyverrendszert épített, Alaszka távoli, bokros vidékén. Ma már szerte a világon találkozhatunk olyanokkal, akik határozott választ szeretnének kapni a HAARP project természetét illetően, köztük alaszkai bozótlakos, finnországi fizikus, holland tudós, anti-nukleáris tüntető Ausztráliából, vagy akár egy kanadai nagymama.
1. ábra. A HAARP rendszer antennaerdeje.
Az 1960-as években megismert tüntetési módszerekkel ellentétben a HAARP Project elleni fellépés az 1990-es évek technikáját tükrözi: Internet-üzenetek, faxok, rádióműsorok, valamint számos média a világ legkülönbözőbb pontjain igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok fanatikus kormánya milyen új eszközzel kíván befolyást és hatalmat gyakorolni más nemzetek felett.
Kutatócsoportok alakultak szerte a világon, s több könyv is megjelent a HAARP Project-tel kapcsolatban. A csoportok nem alkottak szervezett közösségeket, tagjaiknak egy cél lebegett a szeme előtt: a széles nyilvánosság elé tárni mindazt, amit sikerült felderíteniük. Munkájuknak köszönhetően ma már sokkal többet tudhatunk a HAARP Project hátteréről és politikai szövevényéről.
Az egyik legismertebb munka az Angyalok Nem Játszanak HAARP-on – Tesla Továbbfejlesztett Technológiája – címet kapta, s szerzői közt megtaláljuk Dr Nick Begichet és Jeane Manninget is.
A HAARP felépítése és működése
A HAARP rendkívül hirtelen és erős hatást gyakorol az ionoszférára fókuszált, irányítható elektromágneses sugár alkalmazásával. (Az ionoszféra a Föld körül 60-100 km magasságban található, elektromosan töltött részecskéket tartalmazó felsőlégköri réteg.)
A HAARP lényegében egy megfordított rádióteleszkóp: az antennák jeleket küldenek ki, ahelyett, hogy vennének. Kezdetben csupán rendkívül erős rádióhullám nyaláb teszteket végeztek vele, az ionoszférába juttatott fókuszált energianyalábok juttatása révén, felfűtve az adott területeket. Az energianyalábok azonban szabályosan visszapattantak és minden megsemmisítettek a felszínen, élőt és élettelent egyaránt.
A HAARP Project úgy van beállítva a nyilvánosság felé, mint Nagyfrekvenciás Aktív Ionoszférakutató Program, s azt a benyomást igyekszenek kelteni, hogy itt valami, tudományos akadémiák által támogatott, tevékenységről van szó, az ionoszféra állapotának megváltoztatására irányuló céllal, a kommunikációs rendszerek tökéletesebb felhasználhatóságáról – valamennyiünk érdekében. Azonban amerikai katonai források egyértelművé teszik: a HAARP segítségével megtudhatjuk „miként használható fel az ionoszféra a Védelmi Minisztérium céljaira.” A tengeralattjárókkal való kommunikáció csak az egyik lehetséges felhasználási terület.
A sajtóban s más forrásokban megjelent információk a HAARP képességeit messze alatta tüntetik fel a valóságosnak. A nyilvánosságra került hírek olyan fényben próbálják beállítani a tervezetet, mintha az semmiben sem különbözne más, az ionoszféra felfűtését célzó kísérletektől, melyeket a világ különböző jól ismert helyszínein folyamatosan végrehajtanak, ezek közül néhány: Arecibo, Puerto Rico, Tromso, valamint Norvégia és Oroszország nagyobb obszervatóriumai. Az amerikai kormány egyik, 1990-ből származó jelentése azonban leszögezi, hogy az ionoszféra hirtelen és erős rádiófrekvenciás besugárzása annak szokatlan működését váltja ki.
2. ábra. Nagyfrekvenciás, véletlenszerű vertikális-események érzékelő antennarendszere.
3. ábra. A mesterségesen leadott jelek által kiváltott események egyik detektora
„…a nyugati államokban jelenleg elérhető nagyfrekvenciás energiák alkalmazásával tanulmányozzák a fellépő instabilitásokat, a legerősebb tartományok eloszlását, melyeken túl plazmamegszaladások várhatók, mielőtt a következő energiaszint faktorát elérnénk.”
Ha a honvédségnek és a vele együttműködő Fairbanks egyetemnek sikerül bebizonyítania, hogy a földi bázisú csillagháborús technológia működőképes és megbízható, azzal mindketten nyernek. A honvédség egy viszonylag olcsó védelmi ernyőt, az egyetem pedig kísérletezhet a legdrámaibb energiájú geofizikai terekkel, amire a légköri robbantások betiltása óta senkinek sem állt módjában. A sikeres teszteket követően megkaphatják az elkövetkezendő idők katonai megaprojeteit, miáltal hatalmas piac nyílik az Alaszka északi vidéken lévő gázterületek kiaknázása előtt.
Áttekintve Bernard Eastund texasi fizikus különböző szabadalmait, teljesen egyértelművé válik, hogy a honvédségnek feltett szándéka a HAARP állomás használata. Mindezekből az is kiderül, hogy az amerikai kormány egyre kevésbé szavahihető. A honvédség pontosan tudja miként alkalmazza ezt a technológiát, ezt nyilvánvalóvá is tette az eddig nyilvánosságra hozott dokumentumaiban. A honvédség természetesen igyekszik szándékosan félrevezetni a közvéleményt, hiszen a kifinomult politikai játékokban a csalás és a dezinformálás megszokott gyakorlat.
Katonai szakértők szerint a HAARP rendszer az alábbiakra képes:
- Olyan eszközt ad a honvédség kezébe mely segítségével képes kiváltani az elektromágneses lökéshullám-keltést anélkül, hogy ehhez termonukleáris bombákat kellene alkalmaznia.
- Felváltható a jó néhány extrém alacsony frekvenciákat alkalmazó tengeralatjárók számára kommunikációs rendszer Michigan és Wisconsin államban egy jóval korszerűbb és egyszerűbb technológia alkalmazásával.
- Kiváltható a horizonton túllátó radarrendszer, melyet korábban éppen a HAARP rendszer közelében telepítettek, egy sokkal rugalmasabb és megbízhatóbb berendezéssel.
- Általa lehetőség nyílik arra, hogy földrésznyi területek teljes kommunikációs rendszerét megbénítsák, miközben a katonai adatközlő rendszerek továbbra is működőképesek maradnak.
- Kiterjedt területek átvilágítására képes, s ha ezt az adottságát kiegészítik szuperszámítógépek támogatásával, mint például a Cray computerek, akkor lehetővé válik az atomsorompó-egyezmény és más békeszerződések betartásának ellenőrzése.
- Felhasználható geofizikai képességei révén olaj, gáz és ásványi anyagok lelőhelyeinek felderítésére kiterjedt térségekben
- Alacsonyan szálló repülőgépek és cirkálórakéták felderítésére is alkalmas, feleslegessé téve más technikák alkalmazását.
A fentebb felsorolt adottságok egészen jól hangzanak, akik hisznek a nemzetbiztonságiak becsületességében, és elkötelezettjei a költségvetés-csökkentési törekvéseknek. Azonban a HAARP rendszer azon felhasználási területei, melyekről a nyilvános beszámolókban nem találhatók magyarázatok, csak a Légierő, a Szárazföldi Erő, a Haditengerészet, és más állami szervezetek belső információs rendszerén, már egyenesen riasztóak. Továbbá, azok a hatások, melyek az ionoszférában, a természetes védőpajzsunkban kialakulhatnak az igen magas energiaszintek felelőtlen alkalmazása következtében, egyenesen katasztrófához vezethetnek.
4. ábra. Nagyfrekvenciás vevő.
5. ábra. Az ionoszféra állapotának detektálását végző riométer.
A NO HAARP mozgalom egyik alapítója, Clare Zickuhr szerint: „A honvédség gigászi energiákat pumpál rendkívüli sebességgel az ionoszférába, s megfigyeli, mi történik.” Nem igazán akarják azt sem bevallani, hogy fogalmuk sincs, egészen pontosan fog bekövetkezni. A Pennsylvániai Állami Tudoányos Intézet egyik cikke pedig kifejezetten henceg az eredményekkel: A HAARP Project a valaha létezett legmagasabb energiaszinteken dolgozik. Ahogy a cikk szerzője Begich és Manning megjegyzi: „…a nagyfiúk új játékszerükkel játszogatnak.” A HAARP segít megtapasztalni a felső légkör működését, általa megtudhatunk olyan dolgokat, melyek még nem ismertek. Független szakértők azonban úgy reagálnak a Begich és Manning által leírt „égi játékra”, mely előre nem látható hatásokat keltve része a globális vandalizmusnak.
HAARP Program technikai részletei
A HAARP ionoszféra-kutató létesítmény a sarkvidéki térség legnagyobb beruházása a magaslégkör vezetőképességének vizsgálatára. Két fő részből áll:
- Nagyenergiájú, nagyfrekvenciájú adóberendezés és antenna. az adó teljesítménye hivatalos források szerint 3.6 millió watt, nem hivatalos források szerint – volt kormánytisztviselők – elérheti 100 gigawattot is. Az antennamezőn 180 darab kereszt alakú dipól-szerkezet van felállítva, derékszög alakban.
- Komplett tudományos bázis, teljes felszereléssel, az ionoszféra saját tevékenységének, valamint a mesterségesen keltett változások megfigyelésére. A megfigyelési eredmények egy részét valós időben lehet követni az Interneten.
Az aktív ionoszféra kutatások során a generált jeleket az adóberendezésekkel kisugározzák nagyjából függőleges irányban. A jeleket az ionoszféra 100 és 350 km-es magasságban elnyeli, a használt frekvencia függvényében. A nyalábok átmérője mindössze néhány száz méter, a magas légkörbe érve a nyaláb néhány tucat kilométer átmérőjűre terjed szét. A hivatalos források az energiasűrűségre 3 mikrowatt/cm2 adnak meg, nem hivatalos források ennek milliószorosát.
A HAARP története
Az alább ismertetendő szabadalmak megvalósítását eredetileg az ARCO Power Technologies Incorporated (APTI) felügyelte, az Atlantic Richfield Company leányvállalata, mely egyben a világ egyik legnagyobb olajcége is. Az APTI kapta a megbízást a HAARP megvalósítására. Az ARCO azonban eladta a megbízását, így a szabadalmak, s a második fázis építési megbízása az E-systems kezébe került 1994. júniusában.
Az E-systems a világ egyik legnagyobb hírszerző cége – dolgozik a CIA-nek, védelmi hírszerző szervezeteknek és másoknak. 1.8 milliárd dollár az éves eladásuk az említett szervezetek részére, beleértve 800 millió dollárt a Fekete Projektekből, olyan tervezetekből, amelyek annyira titkosak, hogy még az Amerikai Kongresszus tagjai sem ismerhetik meg a pontos tételeket, melyekre a pénzt elköltik.
6. ábra. Az ionoszféra állapotának térbeli elrendezését feltérképező riométer.
7. ábra. Jelszóródást vevő antenna.
Az E-systems a Raytheon vállalat birtokába került, tényezője a védelmi kiadások vonatkozásában. 1994-ben a Raytheon a 42. helyet foglalta el a világ leggazdagabb 500 cégének listáján. Szabadalmi leírások ezreit birtokolja, többek közt olyanokat is, melyek igen értékesek lehetnek a HAARP Project megvalósítása során. A tervezet gerincét 12 szabadalom adja, melyek természetesen mélyen el vannak süllyesztve a Raytheon páncélszekrényeiben. Az egyik meglehetősen figyelemfelkeltő: Bernard J. Estlund, #4,686,605 jelű szabadalma a következő címet viseli: „Eljárások és berendezések a Föld légkörének, az ionoszférának és/vagy a magnetoszférának megváltoztatására”, volt az, melyet titkos kormányintézkedés nyomán zároltak a nyilvánosság elől.
Az Eastlund-féle ionoszféra-fűtő berendezés különbözött a korábbiaktól, a kibocsátott rádiósugárzást az ionoszféra egy fókuszpontjára lehet koncentrálni. Az eltérés következtében elképesztő mennyiségű energiát lehet az ionoszférába juttatni, egy wattot köbcentiméterenként, míg a korábbi készülékek elméleti energiaszintje ennek egymilliomod része volt.
Az említett energiaszint az ionoszférát olyan állapotba képes juttatni, ami szükséges ahhoz, hogy a szabadalomban leírt futurisztikus tulajdonságokra szert tegyen. A szabadalmi leírás arról is említést tesz, hogy elméleti alapjait Nikola Tesla 1900-as évek elején végzett kutatásaira alapozza.
Mit hoz ez az új technológia az ARCO vállalatnak, a szabadalmi leírás eredeti tulajdonosának? Rendkívüli profitszerzési lehetőséget, ami a vezetéknélküli energiatovábbításban, az erőműtől a gázmezőkig, rejlik.
Egy ideig semmi hír sem érkezett arról, hogy a HAARP rendszernek ilyen jellegű felhasználásán kísérleteznének. 1995. áprilisában azonban Begich rátalált néhány további szabadalmi leírásra, melyeknek szerzője egy „kulcsszemélyiség”, az APTI alkalmazottja. Ezek között a leírások között valóban szerepel a drótnélküli energiatovábbítás lehetősége.
Eastlund szabadalma előre jelzi, hogy az alkalmazandó technológia megzavarhatja, sőt egyenesen lehetetlenné teheti a repülőgépek és a különböző rakéták igen bonyolult irányítórendszereinek működését. Továbbá, a berendezés azon tulajdonsága, hogy nagy területeket képes a legkülönbözőbb frekvenciájú elektromágneses sugarakkal beszórni, oly módon, hogy ezeket a frekvenciákat végig ellenőrzés alatt lehet tartani, lehetővé teszi, hogy tökéletesen blokkolják a kommunikációt úgy a szárazföldek, mind a tengerek felett és a légkörben.
A szabadalmi leírás a következőket tartalmazza:
- Ez a találmány lehetővé teszi, hogy példa nélkül álló energiamennyiséget pumpáljunk a Föld atmoszférájába stratégiai megfontolásokból, és hogy ezt az energiaszintet fenn is tartsuk meghatározott energiaimpulzusok alkalmazásával, miáltal a légkör viselkedése sokkal pontosabban és jobban irányítható mint amit ez idáig sikerült megvalósítani mindenekelőtt nukleáris bombák felrobbantásával különböző magasságokban.
-  …lehetséges lesz, interferenciát kelteni más kommunikációs rendszerekben, miközben a légköri állapotok megváltoztatásával más jellegű kommunikációs rendszer építhető ki, annak ellenére, hogy akár az egész bolygó kommunikációs rendszere le van bénítva. Másképpen mondva, miközben egy sugárzásfajta alkalmazásával alkalmatlanná tesszük más kommunikációs rendszerek működését, egy újabb kommunikációs rendszert hozunk létre.
- …a légkör nagy területeit lehet elképzelhetetlen magasságokba emelni, miáltal a beérkező ellenséges rakétákat megjósolhatatlan és előre betervezhetetlen durva hatások érik, ami a pusztulásukhoz vezet.
- Lehetségessé válik az időjárás befolyásolása, például oly módon, hogy megváltoztatjuk a magaslégköri szélviszonyokat, oly módon, hogy egy vagy több mesterséges turbulenciát keltünk, melyek akár lencseként és képesek működni.
- …a légkör molekuláris összetétele is megváltoztatható, miáltal pozitív környezeti hatások érhetők el. Lehetőség nyílik arra, hogy a légkör bizonyos molekuláinak mennyiségét mesterségesen megnöveljük, például az ózonét, vagy a nitrogénét.
Begich rábukkant további 11 APTI szabadalmi leírásra, ezek arról szólnak, hogyan állítsunk elő atombomba erejű robbantásokat, a drótnélküli energiatovábbításról, a horizonton túl érzékelni képes radarról, a nukleáris robbanófejeket szállító rakéták detektálásáról, termonukleáris bombák által keltett elektromágneses lökéshullámokról, s egyéb csillagháborús trükkökről. Mindezeket a szabadalmi ötleteket a HAARP rendszer képes ellátni.
8. ábra. A HAARP rendszer működtetését ebből az épületkomplexumból irányítják.
9. ábra. Szcintillációs érzékelő az UHF tartományra.
Begich és Manning nemrégiben nyilvánosságra hozott kutatási eredményei meglehetősen bizarr képet festenek. Például, a Légierő publikussá vált dokumentumai egyértelművé teszik, hogy a fejlesztés alatt álló rendszer képes befolyásolni és megzavarni az emberi tudatállapotot rádiófrekvenciás jelek kisugárzásával, igen nagy földrajzi területeken. A legbeszédesebb beszámolót a technológia leírásáról Zbigniew Brzezinski, Carter elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és J.F. Macdonald, Johnson elnök tudományos tanácsadója, az UCLA-i geofizika professzor adta, leírták, hogy az energiaátviteli rendszerek miként használhatók geofizikai és környezet-átalakító fegyverekként. Beszámolójuk rámutat arra, hogy ezek az effektusok milyen következményekkel járnak, és milyen negatív hatásokat váltanak ki az emberi egészség és agyműködés terén.
A HAARP rendszer mentális működés befolyásolási képessége a legaggasztóbb. Harvardi professzorok, katonai stratégák, tudósok, a Nemzetközi Vöröskereszt genovai munkatársai készítették el közösen az elektromágneses hullámok idegi működést befolyásoló hatásairól szóló negyven oldalas tanulmányt. Ebben a munkában többek közt arról is olvashatunk, hogy pontosan melyek azok a frekvenciák, amelyek kiváltanak ilyen hatást. Ezek a sugárzási tartományok pontosan megegyeznek a HAARP rendszer sugárzási képességével.
Az alábbi kijelentések Brzezinski 25 évvel ezelőtt megjelent munkájából idézzük, ő akkoriban a Columbia Egyetem professzoraként dolgozott:
Politikai stratégákat csábítja az a lehetőség, hogy kiaknázzák az emberi agyműködésben és a viselkedésben rejlő lehetőségeket. Gordon J.F. MacDonald geofizikus, aki egyben a speciális fegyverek szakértője kijelentette, hogy jól időzített, elektromos energia-felszabadítás bizonyos típusú oszcillációkat válthat ki, minek következtében a Föld bizonyos területein rendkívül nagy energia szabadul fel.
ezen ismeretek felhasználásával ki tudunk fejleszteni egy olyan rendszert, mely képes súlyosan károsítani az agyműködését az emberek akár tíz vagy százmillióinak is a választott célterületen, akár hossz időn át is.
nem számít, hogy a természetes környezetet megfelelően manipulálva milyen mértékben képes a rendszer megváltoztatni a viselkedést, hiszen nemzeti érdekekről van szó. A technológia, mely lehetővé eszi a vázolt működést, néhány évtizeden belül kifejleszthető.”
1966-ban MacDonald tagja volt az Elnöki Tudományos Tanácsadó Testületnek, később pedig az Elnöki Környezetminőségi Tanácsnak. Számos cikket jelentetett meg az irányított természetes környezeti technológiák katonai alkalmazhatóságának vonatkozásában. A legjelentősebb kijelentése, melyet geofizikusként tett, a következő: „a geofizikai hadviselés kulcsa a természetes környezeti instabilitások felismerése, minek következtében kis energia felhasználásával jóval energiamennyiségeket nyerhetünk.” Az egykori geofizikus tehát olyasmit sejtett meg, amit most a HAARP Project keretében meg is valósítottak.
A geofizikusok felismerték tehát, hogy energiát juttatva a természetes környezetbe, jelentős hatások lehet kiváltani. Az emberiség jelenleg is hatalmas elektromágneses energiákat juttat a környezetbe anélkül, hogy bárki is pontosan tudná mi lehet a kritikus érték. Begich és Manning könyve néhány igen fontos kérdés is felvet:
- Ezek az energiasugárzások mindenféle hatás nélküliek, vagy éppenséggel hatásuk összegződik, mely egy bizonyos érték elérésekor visszafordíthatatlan károsodást okoz?
-  A HAARP Project egy lépés csak az úton, melyről nincs visszafordulás?
- Újabb olyan energia-kísérletbe fogunk, mely által kiszabadítjuk a démonokat Pandora szelencéjéből?
Az 1970-es évek elején Zbigniew Brzezinski megjósolta egy „jobban ellenőrzött és irányított társadalom” létét, köszönhetően a technológiának. Ezt a társadalmat egy elit réteg irányíthatná, nyomást gyakorolva a választókra, hogy állítólag „önként” válasszák a tudományos korszakot. Idézzük tovább Brzezinskit: „Leplezetlenül háttérbe lehet szorítani a hagyományos liberális eszméket; ez az elit nem habozna a legkorszerűbb tudományos technikák alkalmazásával befolyásolni a társadalom viselkedését, és szoros szociális ellenőrzés és felügyelet alatt tartva őket, gyakorolni immár korlátlan hatalmát. A technikai és a tudományos háttér az, ami tálcán kínálja a lehetőségek ilyetén kiaknázását.”
10. ábra. Optikai érzékelő.
Brzezinski jóslatai igen pontosan beteljesültek. Mára már számos eszköz áll az „elit” rendelkezésére saját felemelkedésére, és a kísértés ezek alkalmazására folyamatosan növekszik. A politikai háttér már megteremtődött ezen eszközök alkalmazhatóságára. Hogyan fog az Egyesült Államok lépésről-lépésre átalakulni a megjósolt magasan ellenőrzött techno-társadalommá? A folyamat „mérföldkövei” közt Brzezinski megemlíti a folyamatos társadalmi válságokat és a tömegtájékoztatás rendkívül erős felhasználását bizalmának megnyerésére.
Idézzünk most meg egy további, a Légierő által készített kormánydokumentumot: „A mesterséges elektromágneses terek alkalmazhatósága igen széleskörű, beleértve a katonai és a kvázi-katonai helyzeteket. Néhány ezek magába foglalhatja a terrorista csoportokkal való tárgyalást, tömegek befolyásolását és irányítását, katonai titkok birtokosai viselkedésének megváltoztatását, és antiszociális viselkedések kiváltását a taktikai hadviselés során. A felsorolt esetek mindegyikében elektromágneses rendszereket alkalmaznának az enyhétől a rendkívül súlyos pszichológiai zavarok kiváltásáig, legyenek azok akár érzékelési zavarok, viselkedési zavarok, akár orientációs zavarok. Mindebből következik, hogy azok az egyének, akiknek a testi-lelki működési hatékonyságát súlyosan degradálták, képtelenek bármiféle összehangolt harci cselekmény kivitelezésére. A másik előnye az elektromágneses rendszerek alkalmazásának az, hogy igen nagy terület lefedésére képesek egészen egyszerű rendszerek felhasználása mellett. Csendesek, és igen nehéz lehet ellenük bármiféle ellenrendszert kifejleszteni… Az utolsó területe az elektromágneses sugárzás felhasználhatóságának a következő: növelhető általa az egyének paranormális képessége.”
Arra utalnak ezek a kommentárok, hogy valamiféle berendezés már létezik? A kormányzati jelentések szerzője rávilágít arra, hogy a Légierő dokumentumai szerint már korábban is sor került rádió frekvenciás sugárzások ostromhelyzetekben történt alkalmazására. Ezek között természetesen a HAARP a legsokoldalúbb és legnagyobb rendszer a világon.
Az Egyesült Államok kongresszusi jelentései között is találunk feljegyzéseket, melyek arra utalnak, hogy a HAARP rendszer segítségével a felszín nagyenergiájú rádióhullámokkal bombázható az ionoszféra felhasználásával. Ezeket a jeleket korábban arra használták, hogy több kilométeres mélységben átvilágítsák a földet felszín alatti katonai raktárak, alagutak és ásványkincsek felderítése végett. A Szenátus csak 1996-ban 15 millió dollárt szavazott meg a földátvilágítási-képesség kifejlesztésére. A probléma az volt, hogy az a fajta sugárzás, mely a legalkalmasabb a föld átvilágítására, egyben a legerősebb pusztító hatást váltja ki az emberi mentális működésben. Emellett jelentős hatást gyakorolhat a különböző vándorló állatokra, halakra és vadakra egyaránt, melyek zavartalan elektromágneses viszonyok mellett képesek csak követni szokásos vándorlási útvonalukat.
11. ábra. Optikai érzékelő-berendezésekkel telezsúfolt műszaki épület.
Mintha az égből érkező, tudatrombolást végző elektromágneses hullámok önmagukban még nem lennének elegek, T. Eastlund még azzal is eldicsekszik, hogy a rendkívül magas energiákra gerjesztett ionoszféra segítségével az időjárási is befolyásolni lehet.
Begich és Manning rávilágított arra, hogy egyes kormánydokumentumokból az derül ki, hogy a honvédség rendelkezik időjárás-befolyásoló technológiával. Amikor végül is a HAARP megépült a maga teljes kapacitásával, sikeresen keltett különböző időjárási hatásokat az egész Földön, mindkét féltekén. Ha egy kormány képes arra, hogy az egész bolygón befolyásolja az időjárást, vajon milyen hatást gyakorol ez a világ népeinek mindennapi életére és gondolkozására? Az Angyalok nem játszanak HAARP-on című könyv jó néhány elemét bemutatja azoknak a elsődleges elképzeléseknek, melyek mögött Nikola Tesla bolygóformálásra képes felfedezései állnak.
Miként kapcsolódik az ionoszféra lüktetése az agyműködéshez?
A Föld ionoszférája nagyjából 100 km-es magasságban kezdődik. Befogja a napszél által szállított töltött részecskéket, így megóvja a felszíni életet a káros sugárzások roncsoló hatásától. Az ionoszféra folyamatos rezgésben van – Schumann rezonancia -, ennek csúcspontja jelenleg 7,8 Hz. Ezek a hullámok folyamatosan áramlanak a felszín és az ionoszféra között. A „Föld szívverésének” ritmusa pontosan az agyműködés rezgéstartományába esik.
A naptevékenység és az időjárás kapcsolata egyértelmű, fokozott Nap-aktivitás idején sokkal gyakoribbak a viharok, megváltozik a „Föld szívverési” frekvenciája, ezáltal agyműködésünk. Tudjuk, hogy az alfa állapotban az emberi tudat befolyásolható. Ha valaki befolyást tud gyakorolni az ionoszféra frekvenciájára, képes tömegek gondolkodását, érzelmi állapotát is befolyásolni, anélkül, hogy az érintettek ebből bármit és érzékelnének. Az emberek bioritmusa is tökéletesen felborítható.
A parafenomén gyógyítók és clairvoyantok agyműködése pontosan ezen a 8 herzes frekvencián dolgozik tevékenységük közben. Puharich professzor kimutatta, hogy ha egy személyt 6.6 Hz-es frekvenciának teszünk ki, akkor depresszióba esik, míg 10.8 Hz-es agresszív tombolási hajlam uralkodik el rajta. A normális 8 Hz körüli frekvenciától való tartós besugárzás esetén roncsolódnak a DNS-molekulák is. Aki uralja tehát ezeket a frekvenciáka, az képes a Föld teljes lakosságát depresszióba süllyeszteni, vagy őrjöngő vadálattá változtatni.
Elektromos részecske buborékok
Az Angyalok nem játszanak HAARP-on számos interjút is közöl, többek közt Elisabeth Rauscherrel, a fizikai tudományok doktorával, aki hosszú és látványos karriert futott be a nagyenergiájú fizika terén, számos tekintélyes presztízsű tudományos lapban publikált, s több könyve jelent meg. Rauscher kommentálta a HAARP Projectet is. „Hihetetlen mennyiségű energiát pumpálnak egy rendkívül kényes molekuláris rendszerbe. Az ionoszférában ezáltal katalitikus folyamatok gerjesztődnek. Kicsiny beavatkozás következtében hatalmas kiterjedésű változások következhetnek be.” Az ionoszféra viselkedését leírván Dr. Rauscher megosztja aggodalmait: „A földi ionoszférát úgy kell elképzelni, mint egy, a bolygónkat körülvevő szappanbuborékot. A buborék felszíne szüntelenül kavarog. Ha egy megfelelően nagy lyukat ütünk rajta, a buborék egész egyszerűen kipukkad.
Az ionoszféra szétesése
Daniel Winter, a fizikai tudományok doktora, Waynesville-ben, Észak-Karolinában fizikus. Őt idézzük: „A HAARP nagyfrekvenciás energiakibocsátása csatolódhat a Föld bolygó által keltett extrém nagy hullámhosszúságú sugárzásokkal. Ez utóbbiakat maga a Föld bolygó kelti, az egész bolygóra kiterjedő hálózatot alkot, és egyértelműen meghatározza a bioszféra lényeinek viselkedését és életműködését. A HAARP geomágneses hatásai beavatkoznak a Föld lüktetésébe, a kétfajta sugárzás interferenciája pedig akár az egész ionoszféra szétesését okozhatja.”
12. ábra. Az irányítóközpont számítógépes termináljai.
David Yarrow Albanyban dolgozó, elektronikával foglalkozó kutató. Ő is a HAARP az ionoszférára, és a földi mágneses tér szerkezetéra gyakorolt hatásárol nyiklatkozott: „A HAARP nem éget lyukakat az ionoszférába. Ez az egyik legsúlyosabb félreértés azzal kapcsolatban amit a HAARP rendszer gigawatt teljesítményű sugárzása kapcsán gondolnak. A Föld viszonylag vékony, többrétegű elektromos burkolattal rendelkezik, mely elnyeli a Nap intenzív sugárzását, beleértve a napszél által szállított, napviharok-keltette nagyenergiájú részecskéket, így, mintegy pajzs óvja bolygónk felszínén az életet. A Föld tengelyforgása miatt, a HAARP rendszer, ha az általa kibocsátott sugárnyaláb néhány percnél tovább bombázza az ionoszférát, akkor hasonlóan fog működni, mint egy mikrohullámú kés. Nem csak egy közönséges lyukat éget bele, hanem egyenesen felhasítja.”
Drasztikus beavatkozás a mágneses erővonalrendszerbe
Mivel a Föld forog, a HAARP durván beavatkozik a mágneses tér erővonalrendszerébe, nemcsak egyszerűen „elvágja” ezeket a vonalakat, hanem gerjesztve őket kizökkenti az erővonalakat megszokott rezgési állapotukból. A kibocsátott erős impulzusok megrázzák az elektromágneses erővonalakat, miáltal magát a mágneses teret is erős vibrációnak teszik ki.
„Hasonló mindez a pókhálóhoz. Egy eltévedt rovar beleszáll a hálóba, s amint megrázza a hálót, az rezgésbe jön, s ez a rezgés jelez a póknak. A HAARP olyan ember-alkotta szerkezet, mely mikrohullámú rezgéseket keltve rázza meg a Föld ionoszféra-hálóját. S mint ahogy a pók esetében is, ha ez a rezgés elég erős, az ionoszféra szétszakad. A HAARP által keltett rezgések pontos mikéntje mindmáig ismeretlen, azonban a Gaia ionoszférarezgéseinek harmóniájához képest biztosan valami szörnyű kavalkádot fogunk kapni.” – vezette le Paul Schaefer Kansas City-i kutató, aki elektrotechnikai mérnök, s négy évet töltött nukleáris fegyverek építésével. Majd így folytatja: „Az atomkor és az ipari tevékenység különösen a technikai jellegű sugárzások, már rendkívüli módon megbolygatták a környezetünk kényes egyensúlyát. Tudjuk azt, hogy az ionoszféra molekuláris folyamatai, az ionok áramlási rendszere döntő befolyást gyakorol időjárásunkra. Ha mi ezt a már megbomlott egyensúlyú rendszert gigászi energiájú mikrohullámú sugarakkal kezdjük el bombázni, akkor nem csak az ionoszféra és a mágneses tér omolhat össze, de igen komoly vulkáni aktivitásra és földrengésekre is számíthatunk.”
A lázas Föld
Egy másik lehetséges összehasonlítása a nagy energiákkal feltöltött Földnek összevethető egy autó akkumulátorával, melyet túltöltünk a normális állapotához képest, minek következtében abban forró pontok alakulnak ki, elektromos ívek, fizikai károsodások és általános vezetési problémák, amit a fölös energiamennyiség megpróbál utat keresni magának.” – magyarázza Schafer, majd folytatja: „Itt állunk és nézzük, hogyan pusztul a Föld, és ahelyett, hogy azonnal radikálisan csökkentenénk a szennyezés mértékét, hatalmas energiájú, megjósolhatatlan viselkedésű változásokat keltünk az ionoszférában, szándékosan lázassá tesszük bolygónkat. Mindenek felett kellene állnia annak a törekvésnek, hogy megakadályozzuk a kísérleti atomrobbantásokat, és leállítsuk a csillagháborús kísérleteket, ehelyett, az amerikai honvédség a valaha volt legnagyobb teljesítményű ionoszféra-fűtő berendezést fejlesztette ki, hogy az amúgy is bizonytalan légköri állapotokat szándékosan tovább rombolja. Erre nincs mit mondani.”
Elektromos eső az égből
Különböző cikkek jelentek meg a magnetoszférából származó elektron-esőről az ember által gerjesztett igen alacsony frekvenciájú elektromágneses hullámok következményeként. Ezek a töltött récsecskék másodlagos ionizáció váltanak ki, röntgensugárzást gerjesztenek, s rombolják az ionoszféra alsóbb rétegeit.”
A Stanford Egyetem két tudósa igyekszik pontosan megmagyarázni, miként jönnek létre ezek a hatások. Rámutatnak, hogy az alacsony hullámhosszú rádiósugarak rezgésbe hozzák a magnetoszférát és rendkívül erős, a Föld felszíne felé irányuló részecskehullám áramlást váltanak ki. A rádiósugarak ki és bekapcsolásával ezek a romboló részecskezáporok is be és kikapcsolhatók.
Időjárás szabályozás
A rádiósugárzás által kiváltott részecskelavina igen kemény hatással van ránk. Begich és Manning a könyvében rámutat arra, hogy már igen kis energiákkal befolyást lehet gyakorolni az időjárásra, ha megfelelő „jeleket” küldünk a Van Allen övekbe, a Föld sugárzási övezeteibe. Tesla pontosan ugyanezt csinálta, kis energiák felhasználásával hatalmas energiákat volt képes irányítani. Kézenfekvő mindezen ismeret katonai felhasználásnak veszélye.
A honvédség már legalább húsz éve foglalkozik időjárás fegyver kifejlesztésével. Például, számos esőkeltő tesztet végeztek el Vietnámban. Az egyesült államok Védelmi Minisztériuma a Skyfire Project és a Stormfury Project keretében mesterséges villámláskeltéssel és hurrikánkeltéssel kísérletezett. Néhány igencsak komplikált technológiát is áttekintettek hatalmas energiák uralása terén. Az Angyalok nem játszanak HAARP-on című könyv szakértői elbeszélik, hogy a honvédség lézerek és kémiai anyagok felhasználásával olyan fegyverek megvalósítását tűzték ki célul, mely az ellenfél feje fölött egyszerűen megsemmisíti az ózonréteget. Vizsgálták a földrengések mesterséges kiválthatóságának lehetőségét is a Prime Argus program keretében évtizedekkel ezelőtt. A pénzt ezekhez a kísérletekhez a DARPA folyósította. 1994-ben a Légierő nyilvánosságra hozta a Spacecast 2020 nevet viselő tervezetét, melyben az időjárás feletti ellenőrzés megszerzését tűzi ki célul. A tudósok már 1940. óta végezenek időjárás-szabályozási kísérleteket, a Spacecast 2020 azonban környezetmódosító technikákat alkalmaznak, az ellenfélnek károkozásra, épületeinek, gazdasági területeinek elpusztítására. A légierp egyes szakértői máris sürgetik a „meglehetősen érzékeny és kockázatos technikának” a felülvizsgálatát.
Negyven éve ismert időjárás-befolyásoló technikák?
1958-ban, Howar T. Orville kapitány, a Fehér Ház tudományos főtanácsadója, beszámolt róla, hogy az USA Védelmi Minisztériuma tanulmányoz „olyan eljárásokat, melyek segítségével a föld és a légkör töltése megváltoztatható, minek következtében különböző változások kelthetők az időjárásban”, elektromágneses sugárzásokat használva az adott terület feletti ionizációs vagy deionizációs változásokat okozva.
1966-ban Gordon J.F. MacDonald professzor, Los Angelesi Egyetem Geofizikai és Bolygófizikai Intézetének társigazgatója, az Elnöki Tudományos Tanácsadó Testület tagja, később a Elnöki tanácsadó Testület Környezetvédelmi részlegének a tagja, számos cikket jelentetett meg a környezet-befolyásolási technológiák katonai alkalmazhatóságáról. Egyik beszámolójában meglepő nyilatkozatot tett:
A kulcsa a geofizikai hadviselésnek a következő: fel kell ismerni a környezetben előforduló instabilitásokat, ezeket kis energiával besugarazni, minek következtében hatalmas mennyiségű energia szabadítható fel.” A világszerte ismert tudós, MacDonald, számos elképzelést dolgozott ki a természetes környezet fegyverként való felhasználhatóságáról, azonban akkoriban minderről azt gondolta, hogy csupán a jövő zenéje. Amikor könyvének „Hogyan pusztítsuk a környezetet?” című fejezetét megírta, az Amíg a béke el nem érkezik című könyvében, egyáltalán nem tréfált. Leírja az időjárás befolyásolási technikát, az éghajlat, megváltoztatását, a sarkvidéki jégpáncél elolvasztását vagy destabilizálását, ózon megsemmisítési technikákat, földrengések kiváltását, az óceánok hullámainak irányítását, és az agyműködés manipulálását, s mindezt a bolygó energiamezőinek felhasználásával.
13. ábra. Nagyfrekvenciás antenna.
14. ábra. Az antennaerdő közelebbről.
Azt is elmondta, hogy mindezek a fegyverek egyszer kifejleszthetők lesznek, s amikor üzembe helyezik őket, szinte detektálhatatlanok lesznek az áldozatai számára. A HAARP tehát ez a bizonyos fegyver? A honvédság időjárás befolyásolási törekvése jól dokumentált. Az Egyesült Államok Kongresszusának albizottsága az Óceánok és a Nemzetközi környezetvédelmi Év keretében, a korai 70-es években megvizsgálta az időjárás és az éghajlat megváltoztathatóságának katonai felhasználási lehetőségeit. Az Angyalok nem Játszanak HAARP-on című könyvben a szerzők felteszik a kérdést: „Vajon mi volt az a sürgős tényező, ami miatt a Védelmi Minisztérium úgy ítélte meg, hogy ki kell kutatnia és ki kell fejlesztenie az időjárásfegyvert?”
Az akkoriban nyilvánosságra került információk még a törvényhozókat is meglepték. Vajon ha a mai törvényhozókat kérdeznénk az elektromágneses manipulációs technikákról, ők is meglepődnének? Valószínűleg ők is felismernék, hogy a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően megszületett HAARP kísérleti eszköz Alaszkában igazából Gordon MacDonald látomásának beteljesülése, már csak azéer is, mert a világ vezető tudósainak az a véleménye, hogy az időjárás nemcsak légkörzésekből és hőátadásból áll, hanem elektromos rendszerből is.
Kis energia-bevitel – erős ellenhatás
A HAARP akkor bombázza sugaraival az ionoszférát, amikor az viszonylag instabil. Fontos emlékeztetni arra, hogy az ionoszféra aktív elektromos pajzsként védi bolygónkat a világűrből folyamatosan érkező nagyenergiájú részekék károsító hatásával szemben. „A Föld mágneses erővonalai mentén áramló plazma csapdába ejti a világűrből érkező részecskéket, ezáltal visszatartja őket attól, hogy közvetlenül elérjék a felszínt.” – magyarázza Charles Yost, a Leiceseri, aki a dinamikus rendszerek kutatója. Majd így folytatja: „Ha az ionoszférát valamilyen zavaró behatás éri, akkor szükségképpen ez a zavaró hatás az alatta lévő atmoszférára is átterjed.”
Nemrég óta ismert, hogy rendkívül erős elektromos kapcsolat van az ionoszféra és a légkör az alacsony atmoszféra között, ahol az időjárási jelenségek végbemennek.
Mesterséges elektromos hatások keltése révén a töltött részecskék kiléphetnek a Föld sugárzási övezeteiből, azok jégkristályok kialakulását hozhatják magukkal, majd esőt. A HAARP rendszer sok ezerszer akkora energiát képes az ionoszférába pumpálni, ami ehhez szükséges. Ezek a hatások – lefutásukat tekintve pedig már – nemlineárisak, azaz eredményük megjósolhatatlan. Relatíve kis energia-befektetéssel rendkívül erős hatások válthatók ki. Adam Trombly asztrofizikus a könnyebb érthetőség kedvéért az akupunktura technikát hozza fel példának. Sok-sok gigawattos elektromos sugarakkal bombázva az ionoszféra bizonyos pontjait, a HAARP előre nem látható reakciókat kelthet.
Az Areciboban használt ionoszféra-hevítő szerkezet sokkal alacsonyabb energiákon működik, mint a HAARP, s jóval jelentéktelenebb a hatása, mint a mágneses pólus közelében található HAARP, mely a földnrk azon a pontján található, ahol az ionoszféra lüktetése a legélénkebb.
A HAARP-al kísérletezőknek talán fogalmuk sincs, mivel játszanak. Ahogy azt egy Alaszkai kutató, Barbara Zickuhr elmondja: „Olyasmi ez, mint amikor a kisgyerekek egy hegyes bottal játszadozva egy alvó medvét piszkálnak, s várják, mi fog történni.”
Csapások a HAARP rendszer felhasználásával
A HAARP – a GWEN toronnyal végzett kísérletek tapasztalatai lapján – képes a nagy folyók teljes vízmennyiségét feltölteni elektromossággal, s ezáltal a légkörbe emelni, majd a Föld egy tetszőleges pontján lezúdítani. Az egyik előkísérlet 12-15 milliárd dolláros kárt okozott a Missisipi-Missouri felső vidékén kiváltott áradás következtében, ahol a GWEN torony is található. Számolt be minderről Mitch Battross az Earth Changes Televízió producere.
A másik ismerté vált esetről Alfred Webre, a  EcoNews Service munkatársa derítette fel. 2001. július 6-án, 22.45-kor ugyanis elektronikus harci eszközök felhasználásával romboltak le egy rádióadót Hartsvillben, Tennesse államban. A támadás előtt fekete ruhás katonai egységek bukkantak fel a környéken, s háromszög alakú repülőgépek az égen. Mindent elkövettek a média távoltartására. A pusztítás okát természetesen a hivatalos források igyekeztek mindenféle magyarázattal megindokolni, azonban az egyik rádió munkatársa – Ted Randall fotókat készített a helyszínről, s azonnal publikálta is az Interneten. Beszámolt arról is, hogy egyre több emberen jelentkezik az általa fibromyalgiának nevezett betegség, mely hirtelen jelentkező és az egész testre kiterjedő intenzív fájdalom; drasztikusan megnövekedett a fejfájós és migrénes esetek száma is. Randalnak sikerült dokumentumokat beszerezni arról is, hogy a nevezett napon a térséget 2.4 erősségű földrengés rázta meg. A földrengés és a torony megsemmisülése egyidőbe esett, s rendívüli energiájú elektromos zavarok fémjelezték. Különös mód, a HAARP is éppen ekkor bocsátott ki egy meglehetősen erős jelet. A lerombolt torony a WJKM és CMR rádió központi adója volt. Az ég kristálykék volt, egyetlen felhő sem jelentkezett, villámot sehol sem észleltek az elektronikus támadás idején. Természetesen az összes környékbeli rádióadó, telefon és faxkészülék kiment. Az antenna jelentős körzetében szénné égett élőlények és növények mutatták a támadás „hatékonyságát”, a kiégett berendezésekről nem beszélve.
Ismert tény, hogy mind az Öböl-háborúban, mind a Balkáni háborúban az USA elektronikus fegyvereket vetett be civil lakosság ellen.
Rövidre zárják a Földet?
A Föld, mint szférikus elektromos rendszer, igen találó modell. Azonban a kísérletezők, akik természetellenesen nagy energiákkal dolgoznak, talán abszolút nincsenek tisztában a lehetséges következményekkel. A villanymotorok és az elektromos generátorok gyakran zárlatosak lesznek, ha ingadozás lép fel az áramerősségben. Vajon az emberi tevékenység képes ehhez hasonló hatást kiváltani a Föld elektromos terében? A Science cikket közölt a radioaktív anyagok ionizációs hatásairól, azonban ezt a vizsgálati eredményt a HAARP-ra is kiterjeszthetjük.
„Miközben a napszél által keltett ionoszférikus változások csak jelentéktelen időjárási hatással bírnak, addig a mesterségesen kiváltott hatások sokkal erősebbek lehetnek.” A meteorológusok természetszerűleg a légkört és az időjárást tanulmányozzák, keveset foglalkoznak a magaslégköri ionizációs állapotokkal. „A napjainkban megfigyelhető időjárási változások azonban azt bizonyítják, hogy igen komoly problémák vannak. Ha pedig a már létező instabilitásokat a HAARP segítségével tovább fokozzuk, visszafordíthatatlan dolgokat fogunk kiváltani. ” figyelmeztet Paul Schaefer a HAARP kapcsán.
Az Angyalok nem Játszanak HAARP-on – Tesla tofábbfejlesztett technológiája – című könyv arra figyelmeztet minket, hogy az Egyesült Államok kormányának arroganciája példátlan mértékben fenyegeti a világot. Amerikai katonai körök az ionoszférát manipulálják, Földünk azon részét, mely mindannyiunké és mindannyiunkat egyformán véd. A légköri atomrobbantások ugyanezt a célt szolgálták. Kína és Franciaország jelentős összegeket költ földalatti kísérleti atomrobbantásokra. Nemrég látott napvilágpot az adat, hogy az Egyesült államok kormánya 3.000 milliárd dollárt költött atomfegyverkezési programjaira 1940 óta. Milyen jelentőségű áttörés szükséges az élet kutatásához, hogy ilyen hihetetlen mennyiségű kiadással versenyezhessen, amit egyértelműen a halálra fordítottak?…
Begich, Manning és mások úgy vallják, hogy a demokráciáknak sokkal inkább a nyitottságra kellene alapozódniuk, mint mindazokra a titkolódzásokra, melyek a katonai tevékenységeket övezik. A mind erősebb és erősebb gyilkológépezetekre költött elképesztő mennyiségű összegeket sokkal inkább lehetne gyógyításra és az egész emberiség jólétére fordítani. Mivel az új felfedezéseket katonai célokra használják, az egész emberiséget megfosztják a technika áldásaitól. Amikor egy-egy kutató átkerül a civil szférába igyekszik felhívni a veszélyre a figyelmet, miközben egykori társai a katonai laborokban újabb és újabb területeit kutatják a pusztításnak.
Begich és Manning könyve leleplezi a katonai tudományos akadémiák törekvéseit, s ezzel megteszik az első lépést afelé, hogy széles nyilvánosság szerezzen tudomást a háttérben zajló eseményekről. Ez pedig az első lépés lehet a világ megmentése felé.
Forrás: freeweb.hu/aranylaci


Saját magától feltölt az új akku




POSTED BY VIGH IMRE ON FEBRUÁR - 1 - 2011 HOZZÁSZÓLÁSOK KIKAPCSOLVA
Mit szólnának, ha nem kéne a kettőhúszba bedugni többé a töltőt? A legújabb elem pontosan ezt kínálja, ugyanis önmagától feltölt, a villanyszámlánk növelése nélkül.

A hihetetlen tulajdonsággal rendelkező szuperelem ráadásul meglepően közönséges anyagból épült: papírból. A CENIMAT csapata volt az, akik 2008-ban demonstrálták a nyomtatható tranzisztorokat, most pedig papír-elemekkel foglalkoznak.
Maga az alapanyag azonban valójában nem nagy előrelépés: elvégre már évek óta többen állítanak elő papíralapú elemeket. Az igazi újdonság az, hogy az elem vízpárával tölthető fel. Ráadásul nem is kell sok neki: mindössze 40%-os páratartalom már elegendő ahhoz, hogy az elem visszakapja töltését, tehát nem szükséges emiatt a dzsungelbe költözni.
No persze az örökmozgó, vízzel töltött elem jelenleg még nem kész a kereskedelmi felhasználásra, mint az összes többi hasonló technológia. Egyébként pedig a pára-töltés megnövelné annak kockázatát, hogy hazaérve az akkut – vagy beépített esetén az egész gépet – véletlenül belepottyantsuk a kádba fürdőzés közben.
Forrás: technet.hu



Tesla üzemanyag nélküli autója




POSTED BY VIGH IMRE ON JANUÁR - 20 - 2011 HOZZÁSZÓLÁSOK KIKAPCSOLVA
A fizikakönyvek kevésbé foglalkoznak Nikola Teslával, pedig a horvát származású fizikus és villamosmérnök az egyik legnagyobb elme, aki valaha létezett. Számtalan zseniális találmány fűződik a nevéhez, közöttük olyan is, melyre a tudománynak máig nincs magyarázata: Tesla elektromos autója.
Tesla 1930-ban alakított át egy, akkor luxusnak számító autót úgy, hogy az működés közben sem különösebb zajt, sem kipufogógázt nem bocsátott ki. A titka az úgynevezett szabad energia volt, Tesla ezzel váltotta ki az üzemanyagot, és ez biztosította az autó működését. A kocsiból eltávolította a motort, helyére pedig egy hengeres, zárt villanymotor került, melyet léghűtéssel láttak el.
A motor vélhetően a Westinghouse egyik gyárában készült, ám az azt energiával ellátó egységet, melynek felépítését és titkát ma sem ismerik, Tesla maga készítette. Egy konverter alakította át a különleges energiát, ami vákuumcsöveket tartalmazott, egy antennát, valamint két vastag rudat – Tesla utóbbiak benyomásával indította el az autót, mely a kor benzinautóihoz hasonlóan tökéletesen működött.
Találmánya azonban a feledés homályába veszett, hiszen a cég, mely foglalkozott volna vele, hamarosan csődbe ment.
Forrás: autovezetes.network.hu



Elektromos szörnyeteg, Citroen Survolt



POSTED BY VIGH IMRE ON JANUÁR - 6 - 2011 HOZZÁSZÓLÁSOK KIKAPCSOLVA
Vad, sportos megjelenésű, elektromos motorral hajtott tanulmány autó a Citroen garázsából
Tanulmány autók végeláthatatlan sora jellemzi az idei Genfi Autószalont. A gyártók talán ezzel szemléltetik a világnak, tudnak meglepetéseket is okozni.
A meglepetés sikerült a Citroen részéről. A Citroen Survolt tanulmány autó megjelenésére se mondhatjuk „szokványos elektromos autó”, sőt inkább a benzinfaló sport kategóriába sorolnám. A motorháztető alá nézve, sok ember elcsodálkozhat (főleg ha ott nincs semmi), a nagy robbanómotor helyét valószínűleg elektromos motor birtokolja kis hagyományos motorral kiegészítve.
A „zöld jövő” agresszív vírusként fertőz az autós világban, az új Citroen Survolt koncepció sportautó is a fertőzés eredménye. Sajnos a műszaki adatok a szigorúan titkos mappákba kerültek, a külsőméreteken kívül egyetlen adat se ismert. 3,85 méter hosszú, 1,2 méter magas, 1,87 méter széles, alacsony sportautó. A több oldalas sajtóközlemény itt ki is merült, nincs több részlet, rossz nyelvek szerint nincs miről beszélni, csak a külső váz létezik!?
Mint a tanulmány autók többsége, úgy talán a Survolt is örökre elkerüli a sorozatgyártás futószalagját, bár véleményem szerint más sorsot érdemelne, nem lenne rossz látvány a közutakon egy ilyen vad elektromos autó.
Forrás: autos-vezetestechnikai-trening.com




Gravitációs hajtómű a magyar repülő csészealjban



POSTED BY VIGH IMRE ON DECEMBER - 28 - 2010 HOZZÁSZÓLÁSOK KIKAPCSOLVA
Forrás: index.hu / 2003. június 18
Amit mi csinálunk, az a hagyományos tudomány szerint nem létezik” – mondta lapunknak Rozsnyai Viktor, az amerikai-magyar Gravity Control Technologies (GCT) ügyvezetője. Az 1998-ban létrejött űrhajózási magán-kutatóintézet az úgynevezett nulla pontos energiamező, más néven a kvantumvákuum segítségével juttatna járművet az űrbe.
Gravity Control Technologies ( A cég honlapja a képre kattintva elérhető )
Vannak eredmények





Az intézet
Az elképzelés Andrej Szaharov Nobel-békedíjas fizikus nevéhez fűződik. Szaharov a hatvanas évek végén fejtette ki elméletét, mely szerint a gravitáció annak a “súrlódásnak” az eredménye, melyet a nulla pontos energiamezőbe, vagy kvantumvákuumba be- és abból kilépő atomi és szubatomi részecskék okoznak, magyarázta az ügyvezető. 
Rozsnyay Viktor elmondta, hogy elképzelésük szerint egyes részecskéknél kontrolláltan is elő lehet idézni a ki- és belépést ebbe a nulla pontos energiamezőbe, így létre lehet hozni egy mesterséges gravitációs mezőt, amivel azután meg lehetne hajtani egy űrhajót.
2012-re megépülhet
Az intézet munkája húsz évnyi, főleg elméleti kutatásra épül – mondta Rozsnyay -, bizonyos gyakorlati eredményeink már vannak, és úgy tűnik, hogy ezek alátámasztják az elméletet. De még további kutatásokra van szükség.”
A cég honlapján meg is lehet tekinteni a megépítendő járműveket: a három méter átmérőjű, vezető nélküli csészealjat, a 19 méter átmérőjű, emberszállításra is alkalmas típust, illetve a nagyméretű utasszállító gépeket.
A hagyományos légiforgalomra tervezett gép szivar alakú, 58 méter hosszú és 8 méter átmérőjű, sebessége 1500 km/h. Az űrturistáknak szánt modell csészealj formájú, átmérője 56 méter. Ez a gép 980 utast tudna 8 órás űrutakra vinni. A GCT szerint megfelelő pénzügyi forrásokkal ennek a modellnek a prototípusa 2012-re megépülhet.
Rövidtávú tervek
A GCT Csillebércen, a Központi Fizikai Kutatóintézettől bérel laboratóriumot. Kezdetben Amerikában dolgoztak, csak később telepítették át a kutatást Magyarországra, mivel itt a forrásokat hatékonyabban tudják felhasználni.
A cég öt éven belül meg szeretné építeni az ember nélküli űrjárművet, el szeretné készíteni egy gravitációs generátor prototípusát, valamint egy noninvazív orvosi diagnosztikai készüléket. Szintén ez idő alatt fejlesztenének ki egy nem rádióhullám alapú kommunikációs eszközt, és mutatnák be az új generációs, hőmérsékletfüggetlen szupravezetőket. A kutatásokra eddig 1 200 000 dollárt költöttek.
X-díj
A GCT júniusban indult az X-díjért is, az ezer dolláros részvételi díjat az intézet egy ausztrál munkatársa fizette be. Az 1996-ban alapított X-díjjal járó tízmillió dollárt az kapja meg, aki elsőként fel tud juttatni 100 kilométeres magasságba egy három személyes űrhajót, és ezt két héten belül meg is tudja ismételni ugyanazzal a járművel. A díj az űrturizmus megvalósulását segítené elő, a versenybe csak magánintézmények jelentkezhetnek, és állami fejlesztéseket sem lehet felhasználni.
Bár az X-díj Alapítvány előzetesen támogatta a GCT elképzelését, a jelentkezést végül elutasította, arra hivatkozva, hogy ez egy új és még ki nem próbált technológia. “Ezen egyébként nem is lepődtünk meg túlságosan” – mondta lapunknak Rozsnyay. A versenyben így 24 cég maradt, melyek mindegyike rakétameghajtású járművekkel kísérletezik.
Az elutasítás azonban nem végleges: “Örömünkre szolgálna, ha újra elbírálhatnánk a jelentkezésüket, amikor bebizonyosodik, hogy elképzelésük megvalósítható. Bátorítjuk a GCT-t a kutatás folytatására” – áll az alapítvány levelében.
Forrás: index.hu / 2003. június 18



Eljött a „Think Blue” szemlélet ideje!



POSTED BY VIGH IMRE ON DECEMBER - 23 - 2010 HOZZÁSZÓLÁSOK KIKAPCSOLVA
A fenntartható fejlődés a Volkswagennél több mint nemes gondolat: küldetés. Az alacsony széndioxid-kibocsátású gépjárművek gyártása ebből a szempontból csak a kezdet.
Önnel közösen kiaknázni a hatékonysági tartalékokat és tovább csökkenteni a fogyasztást – ez jelenti a következő kihívást számunkra. Így a Volkswagen a „Think Blue” koncepcióval az alacsony fogyasztású BlueMotion technológiákon túl is lehetőséget kínál a felelősségteljesebb közlekedésre is.
Tartsuk szem előtt a környezettudatosabb mobilitást – kevesebb beszéddel, több tettel. Nap mint nap. A „Think Blue” jegyében. És ami különösen jó dolog: Ön is partner lehet ebben.

A felelősség innovatív megoldásokra sarkall.

A Volkswagen példája évek óta bizonyítja, hogy a környezetvédelem és az autóipar fejlődése nem zárják ki egymást. A vállalat felelősségteljes szerepének tudatában szériagyártásra érett és ahhoz közelálló technológiák és termékek optimalizálásán dolgozunk, hogy hozzájáruljunk a széndioxid-kibocsátás és egyéb szennyeződések csökkentéséhez. Környezetbarát innovációit a Volkswagen most egyetlen átfogó márkanév alatt egyesíti: BlueMotionTechnologies – akörnyezetvédelem záloga. Hogy megőrizzük azt, ami szívügyünk: a természetet.

A jövőt építjük

A holnap autója
A BlueMotionTechnologies koncepcióval máris egy lépéssel előrébb vagyunk. A BlueMotionTechnologies ugyanis azoknak a Volkswagen termékeknek és technológiáknak a gyűjtőneve, melyek innovatívak, takarékosak és alacsony károsanyag-kibocsátásúak, és már ma rendelkezésre állnak. Célunk, hogy egyre több modellt gyártsunk ezekkel a technológiákkal, hogy ügyfeleinknek a ma elérhető legjobb megoldást nyújthassuk. Közben pedig fejlesztőink, kutatóink és formatervezőink már a holnapután BlueMotionTechnologies koncepcióin dolgoznak.
A holnapután autója
A jövő autója több mint hatékony. Barát, tanácsadó és kísérő is egyben. Érzékelőkkel tapogatja le a környezetet, hogy a vezető mindig biztonságban érjen célba. Állandó párbeszédben áll a többi járművel, így segít elkerülni a forgalmi dugókat. A jövő Volkswagen autója a hibridtől az elektromos hajtás irányába halad, szem előtt tartva a környezetet, a kényelmet és az egyéniséget. Ismerje meg víziónkat:


Új technológia forradalmasíthatja a memóriák gyártását


POSTED BY VIGH IMRE ON NOVEMBER - 6 - 2010 HOZZÁSZÓLÁSOK KIKAPCSOLVA
A kaliforniai Nanochip Inc. cég olyan új technológiát mutatott be, ami hosszú időre megoldhatja az adattárolás legnagyobb problémáját, az állandó miniatürizálási kényszert.
Így néz ki a tömbösített memóriacsip
Az elektronikus áramkörök ma fotolitográfiás eljárással készülnek, ez nagyjából annyit tesz, hogy a kapcsolási rajzot rányomtatják a hordozó lapkára. Minél vékonyabb vezetékeket és kisebb logikai kapukat tudunk nyomtatni, annál nagyobb kapacitású és kisebb fogyasztású lehet egy csip. Ennek a technológiának azonban lassan elérünk a határaira [1], és fizikailag nem lehet már tovább kicsinyíteni az alkatrészeket.
Az új technológia a kétdimenziós lapka helyett háromdimenziós tömbbe helyezi el az adattároló cellákat, és miniatűr szondákkal végzi az adatok írását és olvasását. Egy szonda mérete jelenleg 25 nanométer, de a tervek szerint ennek a tizedére lehet csökkenteni; a mozgását pedig egy atomnyi pontossággal lehet vezérelni. Az adatok háromdimenziós elhelyezkedése miatt minden méretcsökkentés hatása négyzetesen jelentkezik a kapacitásban – ha egy cellát a tizedére sikerül zsugorítani, a tömb nem tízszer, hanem százszor több adatot tud tárolni. Ezzel átléphető Moore törvénye [2], ami szerint a digitális áramkörökön a tranzisztorok száma 18 havonta megduplázódik, ugyanis ennél jóval kisebb ütem mellett is fenntartható a teljesítménynövekedés.
A 2010-ben bemutatkozó első csipek 100 gigabájtos kapacitásúak lesznek, a következő generációban pedig elérhetik az egy terabájtot is. A technológia óriási előnye, hogy nem kell kétévente lecserélni a teljes gyártósorokat, mint a fotolitográfiánál, ahol a kisebb csíkszélességre való átálláshoz, gyakorlatilag új gyárat kell építeni, több milliárd dolláros beruházással. A technológia aránylag olcsó (a jelenlegi gigabájtonként 17-18 dolláros előállítási ár mellett nagyjából 1 dollár/GB várható), és a mikroszkopikus szondák fogyasztása (így az abból fakadó melegedés) is elhanyagolható a merevlemezek mellett, amelyeket szintén kiválthat az új csip.
Nanochip [3] 12 éve dolgozik a technológián, és befektetői között ott van az Intel is. Maga az elv, amin a technológia alapul, egyáltalán nem új, az elméleti alapjainak kidolgozásáért 1986-ban kapott fizikai Nobel-díjat az IBM két kutatója.
Forrás: index.hu



A fizika törvényei állítják meg a flashmemóriák hatalomátvételét


A közeljövőben átvehetik az uralmat a merevlemezektől a flashmemóriák, hosszú távon azonban nem tartható fenn a fejlődés: a fizika törvényei fognak határt szabni a kapacitás további növelésének. Ez volt a flashmemória-gyártók kaliforniai konferenciájának fő tanulsága.


Sosem látott módon nyomulnak a flashmemóriák, és a merevlemezek helyének átvételével fenyegetnek. A további fejlődésnek azonban gátat vethet a fizika: lassan már nem lehet hová kicsinyíteni az információt tároló cellákat.
A közeljövőben átvehetik az uralmat a merevlemezektől a flashmemóriák, hosszú távon azonban nem tartható fenn a fejlődés: a fizika törvényei fognak határt szabni a kapacitás további növelésének. Ez volt a flashmemória-gyártók kaliforniai konferenciájának fő tanulsága.

A jó

A NAND flashmemóriák (erre a technológiára épülnek a ma használatos memóriakártyák) piaca a félvezetőiparban sosem látott ütemben nő, és alig tíz évvel a bemutatkozásuk óta a piac forgalma elérte az évi tízmilliárd dollárt. Az 1 inches merevlemezek után a flash memóriák lassan átveszik a notebookokban használt 1,8 és 2,5 hüvelykes winchesterek helyét is, a következő áldozat pedig - az előrejelzések szerint 5-6 éven belül - a DRAM technológia lesz, amivel ma a pécék memóriamoduljai készülnek, és aminél a NAND jóval olcsóbb.
Eli Harari, az egyik legnagyobb memóriakártya-gyártó cég, a SanDisk vezére flashmemóriás videokamerákról és laptopokról beszélt előadásában, amelyek már 2008-ban megjelenhetnek a piacon.

A rossz

Baljós árnyékot vetnek viszont a memóriák jövőjére a fizika törvényei. A legoptimistább elemzők szerint a technológiának még legfeljebb három-négy generációnyi ideje van hátra, és elérik azt a pontot, ahol már képtelenség a további kicsinyítés, ezáltal a kapacitás és a sebesség növelése is.
A fő probléma, hogy az egy bitnyi információt tároló alapcellák már olyan kicsik, hogy már harminc elektron elszivárgása megváltoztathatja a cellában tárolt bit értékét. Mindez az egy-két éven belül elterjedő 32 nanométeres technológiára érvényes, az az után következő, 20 nanométeresnél pedig még súlyosabb a helyzet.

És a csúf

A memóriák évek óta meredeken csökkenő árait éppen a generációváltások fogják megállítani. Egy új technológiát használó gyár felépítése ötmilliárd dollár körüli befektetést igényel - és a világ jelenlegi NAND-gyártó kapacitásának a fele váltásra szorul két éven belül. Mindez ahhoz fog vezetni, hogy a jelenlegi évi 60 százalékos árcsökkenés a felére mérséklődik a közeljövőben.


Víztisztító szívószál


POSTED BY VIGH IMRE ON OKTÓBER - 16 - 2010 HOZZÁSZÓLÁSOK KIKAPCSOLVA
10 év kemény fejlesztés után a dán Vestergaard Frandsen csoport bemutatta a LifeStraw-t, azaz a víztisztító szívószálat. A kis cső a szívó erő által működtetve valós időben megtisztít és ihatóvá teszi alegundorítóbb pocsojavizet is. Kolera, szalmonella vagy egyéb kórság sem akadály, akár a Gangesz vízéből is szürcsölhetünk közvetlenül. (A Gangeszbe percenként 1,1 millió liter szennyvíz ömlik(mai ismeretterjesztő, adatközlő misszió is teljesítve – szerk.) és nem ritka kép, amikor a 4 éves kisgyereket fürdetik, mellettük anyuka ruhát mos, mellette szent tehén kérődzik és az idili kép mellett hátúszásban levonul egy hulla, akit éppen a folyóba bocsátottak utolsó útjára). Ha egy európai ember megmártózna a vízébe valószínűleg már nem térne vissza az 1 hetes nyaralásáról.
Az eszköz 2 dollárba kerül és kb. 700 liter víz tisztítására alkamas, azaz egy ember egy évig használhatja. Mivel nem igényel elektromos áramot, így hamarosan tömeggyártásba kerülhet is számos harmadik világ beli országban megoldhatja az ivóvízproblémát, amely jelenleg napi 6.000 halálos áldozatot követelLifeStraw.com
Forrás: pto.hu



Új magyar technológia


POSTED BY VIGH IMRE ON OKTÓBER - 14 - 2010 HOZZÁSZÓLÁSOK KIKAPCSOLVA
Egy új magyar technológiával katalizátoros hőbontással nagy tisztaságú olaj állítható elő újrahasznosításra alkalmatlan műanyaghulladékból.
A szabadalom Gelencsér Gábor tulajdona, aki a megvalósításra szerződést létesített egy győri vállalkozóval, Sárközi Imrével. Az általuk előállított olaj emissziós paraméterei megegyeznek a kereskedelemben kapható változatokkal.
Üzemanyagként diesel motorban felhasználva generátort hajt meg és villamos energiát termel. Ez a kutatás-fejlesztési program keretében megvalósított technológia is bizonyítja, hogy mennyire fontosak az új megoldások, melyek révén szemétből is lehet értéket előállítani úgy, hogy maga a beruházás öt éven belül megtérül. Sok más próbálkozástól eltérően ez a rendszer már működik, a gyakorlatban is kiállta a próbát. Fogy a szemét, az áramot pedig el lehet adni.” – nyilatkozták a technológia alkalmazói a kisalfold.hu portál tudósítójának. A technológia folyamata, a katalitikus hőbontás nagyban hasonlít a föld mélyében zajló folyamatokhoz, melyet már számtalan kutató igyekezett felszíni körülmények között reprodukálni. Állítják, nekik sikerült.
Ezzel eddig nincs is sok baj – azon kívül, hogy a legfontosabb a felesleges és újrahasznosításra alkalmatlan műanyaghulladékok keletkezésének megelőzése lenne. Azonban úgy tűnik, a vállalkozók a technológiában megoldást látnak hazánk energiafüggőségének csökkentésére. Az így nyert olajat ugyanis generátorok hajtására használnák, így un. csúcs-erőműveket lehetne létrehozni.
„Ezen új típusú erőművek segítségével termelt olajjal az energiaéhséget fedezendően másodpercek alatt beindíthatók az áramtermelő generátorok. Segítségükkel jelentősen csökkenthető lenne Magyarország energiafüggősége, valamint a környezetünk is sokkal tisztább lenne.” – írja a kisalfold.hu. Valóban tisztább környezetet eredményez-e valami, amit egy véges erőforrásból származó (mivel a kőolajkészletek végesek) hulladékokra építünk? Vajon ez nem ugyanolyan csővégi megoldás, mint egy kommunális hulladékégető?
Nem, rosszabb. Ugyanis a hatályos jogszabályok szerint a kibocsájtási határértékek generátorüzemnél megengedőbbek, mint hulladékégetőnél, és például széndioxid tekintetében a kibocsájtások sem kisebbek. De a legnagyobb bibi a dologban mégsem ez. Ha felesleges, újrahasznosításra alkalmatlan műanyaghulladékra építünk erőműveket, úgy a továbbiakban szükségünk lesz ezekre az anyagokra. Vagyis a környezet épp hogy veszít, és nem nyer az új technológiával, hiszen kényszerűen tovább kell gyártanunk a hulladékot. Az új, csodával kecsegtető műszaki megoldások keresésén kívül ideje lenne más szemmel nézni a világot. Az igazi technológiai újítás az lenne, ha a fejlesztők a műanyagok kiküszöbölésére törekednének és a termékek hosszútávú használhatóságát és javíthatóságát tartanák szem előtt.
Forrás: Humusz



Gombából lesz az új műanyag?


POSTED BY VIGH IMRE ON NOVEMBER - 16 - 2010 HOZZÁSZÓLÁSOK KIKAPCSOLVA
Eben Mayer, gyártmánytervező bemutatja az új, gomba alapú csomagoló anyagának a receptjét, ami olyan törékeny holmikat véd, mint a bútorok, plazma tévék, … és a környezet.

Az előadás teljes szövege.
Szeretnék ma pár percet Önökkel rászánni, hogy elképzeljük, milyen lehet a bolygó 1000 év múlva. De mielőtt ezt tenném, olyan szintetikus anyagokról kell beszélnem, mint a műanyag, amelyek létrehozásához rengeteg energia kell, és a szemétre kerülésük után lassan mérgezik a bolygót. És szeretném elmondani, megosztani Önökkel, hogy a csapatommal hogyan használtuk fel a gombákat az elmúlt három évben. Nem úgy. (Nevetés) A gombákat felhasználva egy egészen új anyagfajtát állítunk elő, ami műanyagokhoz hasonló teljesítményt nyújt, de növényi hulladékból készül, és teljesen komposztálható az élete befejezésével.
De először is beszélnem kell az eldobható műanyagok szerintem az egyik legszörnyűbb bűnöséről. Ezt az anyagot a polisztirol habként vagy hungarocellként mindannyian ismerjük, de én inkább fehér mérgező holmiként gondolok rá. Harminc liter ebből az anyagból, — kb. ennyi van egy számítógép vagy egy nagy televízió csomagolásában, — ugyanannyi energiát tartalmaz, mint másfél liter benzin. Mégis, alig egy-két hét használat után a szemétbe dobjuk ezt az anyagot. És nem csak a csomagolásokban található. 20 milliárd dollár értékben állítják elő minden évben, mindent az építőanyagoktól a szörfdeszkákig, a kávéscsészéktől az asztallapokig. És nem csak ezeken a helyeken található. Az amerikai Környezetvédelmi Hivatal becslése szerint az Egyesült Államokban a szeméttelepek térfogatának a 25 százaléka ez az anyag. Még rosszabb, amikor utat talál a természetes környezetbe, — az utak szélén vagy a folyók partján. Ha nem szedik fel olyan emberek, mint én vagy Önök, akkor ezer és ezer évig ott marad. Talán még rosszabb, amikor eljut az óceánjainkba, pl. a nagy műanyag szemétszigetre, ahol ezek az anyagok mechanikailag egyre kisebb és kisebb darabokra törnek, de igazából nem tűnnek el. Biológiailag nem összeférhetőek. Alapvetően összezavarják a Föld légző és keringési rendszereit. És mivel ezek az anyagok olyan szaporák, mivel olyan sok helyen megtalálhatóak, egy másik helyen is megtaláljuk ezt az anyagot, a sztirént, amit benzolból, egy ismert rákkeltő anyagból készül. Meg fogjátok találni a belül, magatokban.
Tehát, mindezek alapján szerintem jobb anyagokra van szükségünk, és három alapelv lehet útmutató ezekhez az anyagokhoz. Először is az alapanyag. Ma egyetlen alapanyagot használunk, a kőolajat, otthonaik fűtésére, autóink üzemanyagaként, és a körülöttünk látható legtöbb anyag készítésére. Már tudjuk, hogy ez egy véges erőforrás, és bolond dolog másfél liter benzint a szemétbe dobni, valahányszor van egy csomagunk. Másodikként, törekedjünk sokkal kevesebb energia használására ezeknek az anyagoknak a létrehozásánál. Mondom, sokkal kevesebbre, mert 10 százalék nem sokat csökkent. Fele, negyede, tizednyi enegiatartalomról kell beszélnünk. És végül, és szerintem talán a legfontosabb, úgy kell ezeket az anyagokat készítenünk, hogy beilleszkedjen abba, amit én a természet újrahasznosító rendszerének nevezek. Ez az újrahasznosító rendszer működött az elmúlt egy milliárd évben. Én beleilleszkedek, ti beleilleszkedtek, és száz éven belül a testem visszakerül a Földhöz előfeldolgozás nélkül. Azonban a csomagolás, ami tegnap jött postán, évezredekig fog tartani. Ez őrület.
De a természet itt egy igazán jó mintát nyújt. Amikor egy fa már nem használja a leveleit, a napelemeit, ezeket a lenyűgöző molekuláris fotongyűjtő eszközöket, az évszak végén nem csomagolja őket össze, nem küldi őket az levél-újrahasznosító központba és nem olvasszák be őket új levelet formázásához. Csak lehullatja őket, a lehető legrövidebb távon, az erdő földjére, ahol a következő évi talajként hasznosul. És ezzel visszatérünk a gombákhoz. Mivel a természetben a gombák alkotják az újrahasznosító rendszert. A felfedezésünk a gombáknak egy nem látható részét használja fel, a gyökérzetnek a megfelelőjét, a micéliumot, így tudunk olyan anyagot növeszteni, ami sokban pontosan olyan, mint a hagyományos szintetikus anyagok.
Nos, a micélium egy csodálatos anyag, mert egy önmagát összeszerelő anyag. Olyan anyagokat fogyaszt, amit hulladéknak tartanánk, mint maghéjak vagy fás biomassza — és át tudja alakítani kitines polimerré, amit szinte minden formára alakíthatunk. A folyamatunkban alapvetően ragasztónak használjuk. És a ragasztóként használt micéliummal szinte mindent kiönthetünk, mint a műanyagiparban, és sokféle anyagot létrehozhatunk, olyanokat, amelyek szigetelnek, tűzállóak, nedvességtűrők, páratűrők, ütéselnyelő anyagokat, hangelnyelőket. De ezek mezőgazdasági melléktermékeken nőnek, nem kőolajon. És mivel természetes anyagból készülnek, 100 százalékig komposztálhatóak a saját udvarunkon.
Szeretném Önökkel megosztani a négy alaplépést, ami ezeknek az anyagoknak az elkészítéséhez kell. Először ki kell választani az alapanyagot, lehetőleg valami helyit, ami a környékünkön van, közvetlen helyi termék. A következőkben fogjuk az alapanyagot, és betesszük ebbe az eszközbe, fizikailag megtöltjük a sablont, a mintát, bármilyen kívánt formában. Utána a micélium átjárja ezeket a részecskéket, és itt történik a csoda, mert a szervezet végzi a munkát ebben a folyamatban, nem a készülék. Az utolsó lépés természetesen a termék, legyen az csomagoló anyag, egy asztallap, vagy egy építőelem. A mi elképzelésünk a helyi gyártás, a helyi élelmiszernek a termelési megfelelője. Szerte a világon készítettünk formázókat helyi termékek felhasználásával. Kínában használhatunk rizshéjat, vagy a gyapotmagvak hüvelyét. Észak-Európában vagy Észak-Amerikában olyan anyagokat használhatunk, mint hajdinahéj vagy a zabhéj. Utána feldolgozzuk ezeket a héjakat valamilyen elemi készülékkel.
Szeretném megosztani Önökkel az üzemünkről készült rövid videónkat, ami érzékelteti Önökkel, hogyan néz ki ez nagyban. Tehát, itt most gyapothéjat láthatunk Texas-ból. Ez hulladék. Ami a készülékünket használva egy folyamatos rendszeren megy keresztül, ami tisztítja, főzi, hűti és pasztörizálja ezt az anyagot miközben folyamatosan be is oltja micéliummal. Ez biztosítja az anyag folyamatos áramlását amit szinte bármilyen formába tudjuk tenni, bár ma sarokelemeket készítünk. És itt kerül a fedél a részegységre, ekkor kezdődik az igazi varázslat. Mert a gyártási eljárás az élő szervezetünk. Elkezdi megemészteni ezt a hulladékot, és következő 5 nap folyamán egy biokompozittá állítja össze. Az egész üzemünket ezer és ezer és ezer ilyen eszköz alkotja, sötétben ülő, csendes ön-összerakó anyagok, és minden az építőanyagoktól kezdve, ebben az esetben, a csomagoló sarokelemekig.
Ahogy többször elmondtam, anyagot növesztünk. Nehéz képet alkotni róla, hogyan történik ez. A csapatom vett öt nap növekedési időt, ez a tipikus növekedési ciklus nálunk, és egy 15 másodpercnyi időbe sűrítette. Szeretném, ha alaposan megnéznék közelről ezeket a kis fehér pontokat a képernyőn, mert az öt napos időszak alatt kiterjednek és átjárják ezt az anyagot, a maghéjak energiáját felhasználva felépítik a kitines polimer mátrixot. Ez a mátrix ön-összeszerelő, úgy növi át és körül a részecskéket, hogy millió és millió kicsiny rostot csinál. A maghéjaknak az a része, amit nem emésztünk meg, a végső, fizikai kompozit része lesz. A szemünk láttára szerelte össze magát ez a részegység. Ez igazából tovább tart. Öt napba kerül. De sokkal gyorsabb a hagyományos gazdálkodásnál.
Az utolsó lépés, természetesen, az alkalmazás. Ebben az esetben sarokelemet növesztettünk. Egy nagy Fortune 500 bútorkészítő használja ezeket a sarokelemeket az asztalaik szállítási védelmére. Korábban műanyag csomagoló ütésvédőt használtak, de mi pontosan ugyanazt a fizikai teljesítményt tudtuk nekik nyújtani a növesztett anyagunkkal. A legjobb az egészben, hogy a vevőkhöz kerülve ez nem szemét. A természetes ökoszisztémájukba juttathatják minden feldolgozás nélkül, és javítani fogja a helyi talajt.
Tehát, miért a micélium ? Az első ok a helyileg rendelkezésre álló alapanyag. Bárhol a világon meg tudjuk csinálni, és nem kell aggódnunk a rizshéjnak vagy a gyapotmaghéjnak a termelési csúcsa (peak) miatt, mert több lehetőségünk van. A következő az ön-összeszerelés, mert a szervezet végzi a munka zömét ebben a folyamatban. Nem kell sok berendezés egy üzem felállításához. Így lehet sok kis üzemünk szerte a világon. A biológiai haszon igazán fontos. Mivel az eszközbe tett anyag 100 százalékából végtermék lesz, még a megemésztetlen részek is részei lesznek a szerkezetnek, hihetetlen hozam hányadot kapunk.
Természetes polimerek … Szerintem ez a legfontosabb, mert ezeket a polimereket kipróbálták és tesztelték az ökoszisztémánkban az elmúlt évmilliárdokban, mindenben a gombáktól a rákokig. Nem fogják eldugítani a Föld ökoszisztémáját. Kiválóan működnek. És miközben ma gyakorlatilag garantálhatjuk, hogy a tegnapi csomagolóanyagok itt lesznek még 10 000 év múlva is, én azt tudom garantálni, hogy 10 000 éven belül a leszármazottjaink, a gyerekeink gyerekei, boldogan fognak élni és harmóniában az egészséges Földdel. És azt hiszem, ez lehet igazán jó hír.
Köszönöm.
Fordítás: Schmidt István
Forrás: TED.hu