Olaj ügyek, Orbán 500 milliárdos vagyona
2013,
július 19 - 16:55 — elnok
"Orbán Viktor ügyvéd foglalkozású felesége, Lévai Anikó is kivette a részét a páratlan vagyongyarapodásból. A gyermekei születése előtt a Nógrád Megyei Földhivatalnál dolgozott. Azt beszélik arra felé, hogy a megye területén lévő ércbányákat az Orbán család, valamint a FIDESZ- holdudvarába tartozó vállalkozók részére juttatta. Orbán Viktor édesapja nem véletlenül lett dúsgazdag bányatulajdonos.
Már több szerző is leírta, hogy a FIDESZ a 90'-es években eladta a székházát. A FIDESZ-hez közeli cégek, a székházból befolyt pénzekből, megvásárolták az addig állami tulajdonban volt bányákat, amelyeket aztán jelképes összegért eladták Orbán Viktor édesapjának. A bányák jövedelmezőségének biztosításához, a meglévő politikai kapcsolatok révén, zsíros megrendeléseket szereztek a Dunai Vasműtől, valamint az autópálya építkezésekhez. Az Orbán-család vagyonát egyes közírók 500 milliárd forint körülire teszik, amihez hozzátartozik egy Pintér Sándor belügyminiszterrel közösen vásárolt és fenntartott horvátországi sziget az Adrián, valamint egy kb. 600 millió Ft. értékű jacht, ami francia lobogó alatt került nyilvántartásra..."
Pécsi
Kálmán: Gergényi hasonmása (Magyar
Világ,2006. máj.19.)Avagy
végrehajtási jog Kubicsek ingatlanán
Gergényi
Péter budapesti rendőr-főkapitány személyiségét vizsgálva a
külső szemlélődőnek az a benyomása támadhat, hogy Gergényi
Pétert, valamikor a késői Kádár-korszakban, donorként
használták fel a tipikus, rendszerhű rendőri vezető személyének
klónozására. Mint közismert, a klónozás egy olyan eljárás,
amikor a donor sejtjeiből mintát vesznek, és a minta
felhasználásával, a donorral egyező tulajdonságú hasonmásokat
fejlesztenek ki, mesterséges úton. Miközben a magyar rendőrség
bővelkedik a fiatalabb nemzedékekhez tartozó tehetséges, magasan
képzett szakemberekkel, majd minden megyei kapitányságon
találhatunk Gergényi Péter típusú, a Kádár-renzsimből
hátramaradt őskövületet.
Emlékezzünk Pintér Sándorra, az ORFK egykori vezetőjére, aki a FIDESZ 1998-as hatalomra jutása után a belügyminiszterségig vitte. Ide tartozik dr. Kubicsek András kecskeméti városi rendőr-kapitány, Orbán Péter, az ORFK volt parancsnoka, jelenlegi Vas Megyei rendőr-főkapitány, Horváth György, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi vezetője, Kiss Ernő, a Budapest XIII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője, Tóth Molnár István, a Nemzeti Nyomozó Iroda Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának vezetője. A nyugdíj korhatárhoz közeli, vagy azt valamivel meghaladott rendőri vezetők életpályája szinte szó szerint megegyezik. Mondhatni, gyerekfejjel, 17-18 évesen, szakmunkás bizonyítvánnyal kerültek a rendőrség kötelékébe, ahol a legalacsonyabb fokozatról emelkedtek lassan felfelé, miközben a káderképzési tervnek megfelelően végezték el a különböző rendőri tanfolyamokat, majd a rendőr-tiszti főiskolát. Mindegyik életpályájában közös, hogy valamennyien jogi diplomát is "lőttek" maguknak a "céllövöldében".
A jogi diploma megszerzésében csak Gergényi Péter budapesti rendőr-főkapitány tekinthető kivételnek, akinek még érettségi bizonyítványt sem sikerült szereznie, így a rendőrtiszti főiskolán is csak egyéni felmentésekkel sikerült diplomát szereznie. Érdemes a részletekre figyelnünk. Az internetes tudósítások nem arról számolnak be, hogy Gergényi Péter elvégezte a főiskolát, hanem arról, hogy diplomát szerzett. A kettő között van egy árnyalatnyi különbség. A szakmai karrier tekintetében csak Tóth Molnár István, a Nemzeti Nyomozó Iroda Dél-Alföldi Regionális Igazgatóságának vezetője marad ki a sorból. A szegedi kollégák azt beszélik, Tóth Molnár István már 17 éves kora óta rendőrként tevékenykedett. A rendőri pályafutása alatt megszerezte ugyan a jogi diplomát, mégsem vitte túl sokra. Amikor a rendőrség kötelékében szolgált, környezete nem nagyon kedvelte. A helyi viszonyokat ismerők arról számoltak be, amikor a létrehozták az APEH bűnügyi igazgatóságait és Tóth Molnár István átkerült az APEH kötelékébe, volt rendőrségi környezete megkönnyebbülten sóhajtott fel, hogy megszabadulhatott a kellemetlen Tóth Molnár Istvántól. Aztán, amikor megszüntették az APEH bűnügyi igazgatóságait és létrehozták a Nemzeti Nyomozó Irodát, annak regionális igazgatóságaival, Tóth Molnár Istvánt áthelyezték a Nemzeti Nyomozó Iroda Dél-alföldi Regionális Igazgatóságához. Ekkor a volt APEH-es munkatársai örültek, hogy megszabadulhattak tőle. Az alkoholizmus valamennyi őskövületre jellemző.
Túl vagyunk a választásokon. "Az új parlamentben 190 képviselője lesz a szocialista pártnak. A Fidesznek minden bizonnyal 141, a KDNP-nek pedig 23 (a két párt még nem állapodott meg véglegesen arról, hogy pontosan hány képviselő ül majd a kereszténydemokrata frakcióban.) Az SZDSZ frakciója 20 tagú lesz, az MDF-nek pedig 11 mandátum jutott. Az új Országgyűlésnek lesz egy független képviselője is." tudósított a királyi tévé csatorna egyik hétvégi kiadása. A választások nagy veszteséről, Orbán Viktorról annyit érdemes tudni, hogy politikai pályafutása valahol az átkos Kádár-rendszerben gyökeredzik. Aczél György, a Kádár korszak hírhedt MSZMP politikai bizottságának tagja hozzásegítette a névtelenségből előbukkanó Orbán Viktort ahhoz, hogy a magyar származású gátlástalan amerikai milliomos, Soros György alapítványának anyagi támogatásával külföldön is szerezhessen diplomát és a politikai karrierhez akkor már elengedhetetlennek látszó angol nyelvtudást. A "rendszerváltozásnak" gúnyolt '89-es fordulatot megelőzően Kádár János, az MSZMP főtitkára, valamint Aczél György, az MSZMP politikai bizottságának tagja tudatosan választotta ki a majdani ellenzéki szerepre a lelkes és tehetségesnek látszó KISZ aktívistákat. Így figyeltek fel és így emelték ki a névtelenségből Orbán Viktort is, akinek hithű ifjúkommunista beállítottságáról éppen eleget lehet olvasni.
Tény viszont, hogy a '89-es rendszerváltozás-ként emlegetett fordulat után országgyűlési képviselőként bekerült a parlamentbe, és azóta is képviselő. Köztudott, hogy csodás politikai karriert és ennek eredményeként csodás egzisztenciális emelkedést tudhat a magáénak, anélkül, hogy valaha is, egyetlen percet is tényleges munkával töltött volna.
Legfőbb támogatója, a munkásőrparancsnokból MDF-es belügyminiszterré, majd Antall József halála után miniszterelnökké lett Boross Péter, valamint jobb keze, Pintér Sándor, akkor országos rendőr-főkapitány sietett a segítségére. Boross Péter Orbán Viktort bemutatta a Bács-Kiskun Megyei helyi maffiának is. Itt ismerkedett meg Sepsi László dohány-nagykereskedővel, Flaisz Ferenc érsekhalmi bor- és olajvállalkozóval, valamint Stadler Józseffel. A helyi viszonyokat jól ismerők szerint Boross Péter belügyminiszter és Pintér Sándor országos rendőr-főkapitány mellett most már Orbán Viktor is a kiválasztottak közé emelkedett. A helybéli elemzők véleménye szerint Boross Péter és Pintér Sándor azért szorgalmazta, hogy a Bács-Kiskun Megyei maffiózók is ismerjék meg Orbán Viktort, mert az 1990-es választásokon hatalomra került MDF ekkorra már lejáratódott, érezni és tudni lehetett, hogy a következő választásokon már nem lehet meghatározó politikai tényező. A helyi megfigyelők szerint, 1992-től kezdődően, Orbán Viktor magánvagyona is folyamatosan gyarapodott. Egyes beszámolók szerint az AVANTI benzinkúthálózatban, Szajol és Szolnok között legalább 10 benzinkútra tett szert. 9000 hektáros, 40 aranykoronás szántót, legelőt és erdőt szerzett Békés megyében. Nagymaroson, egy kivágott ősgesztenyés helyén pazar kastélyt építtetett. 2000 darabos holstein-fríz szarvasmarha állománnyal rendelkezik és annak ugyanennyi éves szaporulata gazdagítja. Tokaj-Hegyalján szőlőt és feldolgozót szerzett a vissza nem téritendő állami támogatások kijárása révén. A felcsúti földek is Orbán Viktor vagyonát gyarapítják, amit állami juttatásokból szerzett. A gazdasági felemelkedés az egész Orbán-családot érintette. Orbán Viktor ügyvéd foglalkozású felesége, Lévai Anikó is kivette a részét a páratlan vagyongyarapodásból. A gyermekei születése előtt a Nógrád Megyei Földhivatalnál dolgozott. Azt beszélik arra felé, hogy a megye területén lévő ércbányákat az Orbán család, valamint a FIDESZ- holdudvarába tartozó vállalkozók részére juttatta. Orbán Viktor édesapja nem véletlenül lett dúsgazdag bányatulajdonos.
Már több szerző is leírta, hogy a FIDESZ a 90'-es években eladta a székházát. A FIDESZ-hez közeli cégek, a székházból befolyt pénzekből, megvásárolták az addig állami tulajdonban volt bányákat, amelyeket aztán jelképes összegért eladták Orbán Viktor édesapjának. A bányák jövedelmezőségének biztosításához, a meglévő politikai kapcsolatok révén, zsíros megrendeléseket szereztek a Dunai Vasműtől, valamint az autópálya építkezésekhez. Az Orbán-család vagyonát egyes közírók 500 milliárd forint körülire teszik, amihez hozzátartozik egy Pintér Sándor egykori belügyminiszterrel közösen vásárolt és fenntartott horvátországi sziget az Adrián, valamint egy kb. 600 millió Ft. értékű jacht, ami francia lobogó alatt került nyilvántartásra.
A fekete vállalkozói szféra bolsevik gyökereit mi sem példázza jobban, mint Dékány István és Csikós József személye. Az Energol ügyből ismert Dékány István Csikós Józseffel feketézett olajügyben, a '90-es években. Csikós József 1990-ig a BM III-as ügyosztályán, ezredesi rangban szolgálta a Kádár-rezsimet. Most Dékány István a fő keresztapa Kiskunfélegyházán. Kiskunfélegyházát nyugodtan említhetjük a hazai olajpancsolás egyik meghatározó helyének, hiszen például 2000-ben egy mini olajfinomító működésére derült fény, amely 2000. áprilisában felrobbant. A helybéliek szerint az olajfinomítót a helyi jobboldali alpolgármester fia üzemeltette, de erre tényszerű bizonyítékot a Gergényi Péter és dr. Kubicsek András vezette rendőrség soha nem tudott feltárni. Visszatérve Dékány Istvánra, érdemes megemlíteni, hogy az Energol-ügy kapcsán több alkalommal is letartóztatták.
A helyi viszonyokat jól ismerők szerint 500.000 és 1 millió liter közötti gázolajat hozott Nagykőrösre Romániából és Szlovákiából, a Szlovnaft nevű finomítóból. A gázolajat 6-8 Ft/liter áron hozták be. Számlagyárak által gyártott hamis számlákkal igazolták az olaj eredetét. A vám- és pénzügyőrök elfogadták a valótlan tartalmú minőségi és származási bizonyítványt. A vámosok, a tevékenységükért, 1-5 Ft-ot kértek literenként. Ezért cserébe, azon túl, hogy elfogadták a hamis kísérő okmányokat, még azt is megtették, hogy az üzemanyaghoz nem keverték hozzá a színező anyagot.
A keresztapák a könnyen szerzett energia hordozót aztán 53-55 Ft-ért árulták a kutaknak. Literenként 43 Ft haszon maradt. A haszon egy részét az akkori politikai "elit" tagjai kapták és használták fel piszkos kis politikai üzérkedéseik finanszírozására. Az önmagát politikai elitnek nevező piszkos kis társaság köreiben össznépi játék volt az olajpancsolás. Mindenki lehúzta a maga sápját. Ne feledjük, hogy ebben az időszakban az országban 3.000-nél több tartálykocsi rótta az országutakat, a pancsolt energiahordozóval. A bankokban oda-vissza áramlottak az olajpancsolásból származó adózatlan forint-milliárdok.
A vasutasok elsőbbséget biztosítottak az olajszerelvényeknek. A vám- és pénzügyőrség tagjai és vezetői soron kívül biztosították a vámügyintézést és elfogadták a hamis származási és minőségi bizonyítványokat, valamint nem keverték a tartályokba a megkülönböztető színezéket. Az olajpancsolási lázban a rendőrök is jelentősen kivették a részüket, hiszen ők biztosították a közutakon az üzemanyag szállító tankerek háborítatlan mozgását. Emlékezzünk azokra az információkra, amelyek a parlamenti olajbizottság vizsgálódásai során számtalanszor felmerültek: a rendőrség vezetői személyes kapcsolatot tartottak az olaj-maffiózókkal. Emlékeznek még kedves Olvasóink, szemtanúk - és az olajbizottsági jegyzőkönyvekből nyilvánosságra hozott vélemények szerint Pintér Sándor, aki az Antall-kormány idején az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője, az Orbán-kormány idején pedig belügyminiszter volt, rendszeresen, személyesen vette át az olajmaffiózóktól a politikusok részére szánt fekete pénzeket.
Gergényi Péter, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság egykori vezetője, a jelenlegi budapesti rendőr-főkapitány ugyancsak személyesen kapcsolatot ápolt az alvilág kiemelkedő képviselőivel. A rendőrség helyzetét jól jellemezte Labanc Ferenc, a Kattani-csoport egykori vezetője. Mint emlékezetes a rendőrségen belül létrehoztak egy különítményt az alvilág és a politikusok közötti kapcsolat feltérképezésére. Végül is nem értek el eredményt, mert amikor érdemi információkat tártak volna fel, munkájukat politikai körök leállították. Egy rendezvényen Labanc Ferenc a mai magyar rendőrségről alkotott véleményét az alábbiak szerint foglalta össze: "a rendőrség állapotára jellemző, hogy a rendőrség megragadta a pénzt és nem hajlandó a karmai közül kiengedni." Valószínűsítem, hogy Labanc Ferenc a rendőrségnek nem csak az olajpancsoláshoz való kötődését, hanem a drog-, a fegyver- és emberkereskedelemben, valamint a prostitúcióban való tevékeny közreműködését is sérelmezte.
A bűnüldözésre hivatott szervezetek: a rendőrség és az ügyészség pontosan tudta, melyik politikai erő hogyan veszi ki a részét az olajpancsolásból. Mégsem léptek fel hatékonyan. A Legfőbb Ügyészség vezetője, dr. Györgyi Kálmán, majd dr. Polt Péter és a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetője, dr. Túri András minden erőfeszítése arra irányult, hogy az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság által feltárt tényeket és iratokat eltüntesse. Az olajpancsolás nyilvánvalóan nem a sajtó által maffiózónak kikiáltott "flajsz ferencek" és "stadler józsefek" egyéni akciója volt, hiszen elszigetelt helyi szinten ezt nem lehetett bonyolítani. Az olajpancsolás nagybani űzéséhez nyelveket beszélő kereskedelmi bonyolítók kellettek, akik a külföldi szállítókkal tárgyalták meg az üzlet részleteit. Jól képzett ügyintézőkre volt szükség, akik megrendelték, kifizették és okmányokkal látták el a szállítmányokat.
Az önmagát politikai jobboldalnak tekintő politikai csoport, az MDF-FIDESZ nevével meghatározóvá vált döntéshozó klikk ugyanúgy kivette a részét az olajpancsolásból, mint a kommunista gyökerektől mind a mai napig elhatárolódni elmulasztott és önmagát szociáldemokratává kisárgított vérvörös posztkommunista csoportosulás. Az olajpancsolásból mindegyik politikai párt kivette jócskán a részét. Eredetileg az MDF saját magát kívánta gazdagítani az olajpancsolás lehetővé tételével. Bevezette az energiahordozók forgalmazásának liberalizálását.
Az MDF egyik meghatározó személyisége, Lezsák Sándor, szűkebb hazájában, Lakitelek mellett folyt az olajpancsolás. Az MDF által a palackból kiszabadított szellemet aztán már nem lehetett megállítani. A "rendszerváltozásnak" hazudott politikai válságból lassacskán magához térő MSZMP utódpárt, az MSZP, a régi gazdasági kapcsolatrendszerét, valamint a volt titkosszolgálati ügynöki infrastruktúrát felhasználva vérszemet kapott, és maga is beszállt az olajüzletbe. Amikor már mindenki az olajból próbált meggazdagodni, az MSZP leállította az olajszőkítést és bevezette a halasztott vámfizetés rendszerét.
Az MSZP-SZDSZ kormány alatt csak az foglalkozhatott olajkereskedelemmel, akinek a szocialista vezetésű gazdasági minisztérium a halasztott vámfizetési engedélyt kiadta. Mindegyik politikai brancsnak megvolt a meghatározó olajpancsolási technikája. Az 1990 és 1994 között hatalmon volt MDF rögtön a hatalomra kerülése után liberalizálta az olajpiacot. Magánimportőrök sefteltek az üzemanyaggal és erre az időszakra volt jellemző a gázolaj szőkítése, vagy az a gyakorlat, hogy a megvásárolt vám- és pénzügyőrök nem keverték a színezéket az üzemanyaghoz. Erre az időszakra volt jellemző az Energol-ügy, a Transelektro-ügy, Kordax-ügy és ebben az időszakban tevékenykedett a korábbi számainkban jelzett, Dávid Ibolya MDF-es pártelnök nevéhez kötődő Zsibex Kft.
A korszak meghatározó személyiségei az MDF-es belügyminiszter, majd miniszterelnök, Boross Péter, valamint az ORFK akkori vezetője, a később FIDESZ-es belügyminiszterré lett Pintér Sándor volt. Horn Gyula szocialista kormánya 1994. nyarán lépett hatalomra. Az volt a célja, hogy az addig zavartalanul garázdálkodó és alapvetően az MDF érdekeltségébe tartozó olajmaffiózókat kiszorítsák az olajpiacról. A volt pufajkás, az 1956-os forradalom vérbefojtásában kiemelkedő érdemeket szerzett Horn Gyula miniszterelnök, bevezette a halasztott vámfizetést. Az 1994 és 1998 között hatalmon volt Horn-Kuncze kormány új technikát vezetett be az olajbűnözés zavartalan folytatására. 1994 nyarára már tömegessé vált a gázolaj szőkítése, ezért a politikai ellenfelek kizárására új jogszabályi környezetet teremtettek. Már nem volt szükség az üzemanyag savazással történő szőkítésére.
A szocialista-szabaddemokrata kormány megszüntette a háztartási tüzelőolaj és a gázolaj közötti árkülönbözetet. Az olajjövedelem megszerzésének technikája a halasztott vámfizetés volt. Importálták a gázolajat, levámolta az importőr, de nem kellett azonnal a vámot befizetnie. Mire elérkezett a fizetési időpontja, az importőr céget eltüntették. Hogy mire volt mindez jó? Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség akkori parancsnoka csak a hatalomra jutott, az önmagát politikai elitnek nevező posztkommunista hatalmi kör által kiválasztott cégek részére engedélyezte a halasztott vámfizetés kedvezményét. Az MSZP pénztárnoka, Karl Imre gyűjtötte be az extraprofitot azoktól a cégektől, amelyek részére Arnold Mihály vámparancsnok engedélyezte a halasztott vámfizetést. A halasztott vámfizetés időszaka 1997. december 31. napjáig tartott. Addigra már olyan méreteket öltött a költségvetés hiánya, hogy tarthatatlan volt az állapot. 1998. nyarától új politikai erő került hatalomra.
A FIDESZ-MDF kormány uralkodásának első időszakában sem kívánt a politikai "elit" lemondani az üzemanyag forgalmazásból származó adózatlan, ezért fekete extraprofitról. Bevezették hát a kőolajszármazékok segédanyagainak importját. Ezek olyan vegyi anyagok voltak, amelyek csak egy komponensben különböztek a gázolajtól. Rozsdagátló olajként, extra könnyű fűtőolajként, könnyű-műszerolajként, pakuraként vagy félkönnyű olajként importálták a gázolajat, amelyet aztán kamionok, traktorok hajtására, illetve a mezőgazdasági üzemek szárító berendezéseinek üzemeltetésére, valamint ipari ingatlanok fűtésére használták. Az időszak 2001 nyaráig tartott.
A Pallag László által vezetett parlamenti vizsgáló bizottság munkája nyomán már mindenki az olajpancsolásról beszélt, ezért lezárult az olajpancsolás mesés jövedelmeinek időszaka. A robbantásos merényletek egy részének hátterében az húzódott meg, hogy az MSZP-SZDSZ kormány bevezette a halasztott vámfizetést. Leszűkült az olajpancsolás lehetősége, mert csak azok a gazdasági szereplők kapták meg a vámhalasztási kedvezményt, akiknek a Vám- és Pénzügyőrség akkori parancsnoka, Arnold Mihály azt engedélyezte. Természetesen ezek az MSZP-s politikai döntéshozók holdudvarához tartozó vállalkozók voltak. Akik nem jutottak hozzá a megfelelő engedélyekhez, már csak brókerek lehettek a rendszerben. A brókerkedéssel viszont már korántsem volt olyan jövedelmező az olajüzlet, mint akkor, amikor maguk állították elő a szőkített üzemanyagot. Míg a szőkítés időszakában literenként 40-50 Ft volt az adózatlan extraprofit, a brókerkedéssel már csak legfeljebb literenként 5 Ft-ot lehetett kaszálni.
Az MSZP-n kívüli politikai erők holdudvarához tartozó bűnözői körök nem jutottak hozzá a hőn áhított húsosfazékhoz, ezért elkezdték egymást robbantgatni. Olyanokat robbantottak fel, akik vámhalasztási engedéllyel rendelkező cégnek voltak tulajdonosai. Göncz Árpád köztársasági elnök mindhárom olajpancsolási időszakból és technikából kivette a "nyereségét". Amikor Göncz Árpádot Mádl Ferenc követte a köztársasági elnöki székben, Göncz Árpád legfőbb segítőjét, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokát, Arnold Mihályt is menesztették, és helyére ültették a brüsszeli döntéshozók bábját: Nagy Jánost, aki mind a mai napig betölti a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának tisztségét. Már a választások előtt több elemző is megfogalmazta azt a véleményét, teljesen mindegy, melyik politikai erőre szavaz a választók többsége. Úgyis az lesz, hogy a tolvajok maradnak hatalmon. Az OVB által kihirdetett végeredmény igazolta a borús várakozásokat.
Forrás: https://www.facebook.com/titkolthirek/posts/339086689518445
Gergényi
Péter budapesti rendőr-főkapitány személyiségét vizsgálva a
külső szemlélődőnek az a benyomása támadhat, hogy Gergényi
Pétert, valamikor a késői Kádár-korszakban, donorként
használták fel a tipikus, rendszerhű rendőri vezető személyének
klónozására. Mint közismert, a klónozás egy olyan eljárás,
amikor a donor sejtjeiből mintát vesznek, és a minta
felhasználásával, a donorral egyező tulajdonságú hasonmásokat
fejlesztenek ki, mesterséges úton. Miközben a magyar rendőrség
bővelkedik a fiatalabb nemzedékekhez tartozó tehetséges, magasan
képzett szakemberekkel, majd minden megyei kapitányságon
találhatunk Gergényi Péter típusú, a Kádár-renzsimből
hátramaradt őskövületet.Emlékezzünk Pintér Sándorra, az ORFK egykori vezetőjére, aki a FIDESZ 1998-as hatalomra jutása után a belügyminiszterségig vitte. Ide tartozik dr. Kubicsek András kecskeméti városi rendőr-kapitány, Orbán Péter, az ORFK volt parancsnoka, jelenlegi Vas Megyei rendőr-főkapitány, Horváth György, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi vezetője, Kiss Ernő, a Budapest XIII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője, Tóth Molnár István, a Nemzeti Nyomozó Iroda Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának vezetője. A nyugdíj korhatárhoz közeli, vagy azt valamivel meghaladott rendőri vezetők életpályája szinte szó szerint megegyezik. Mondhatni, gyerekfejjel, 17-18 évesen, szakmunkás bizonyítvánnyal kerültek a rendőrség kötelékébe, ahol a legalacsonyabb fokozatról emelkedtek lassan felfelé, miközben a káderképzési tervnek megfelelően végezték el a különböző rendőri tanfolyamokat, majd a rendőr-tiszti főiskolát. Mindegyik életpályájában közös, hogy valamennyien jogi diplomát is "lőttek" maguknak a "céllövöldében".
A jogi diploma megszerzésében csak Gergényi Péter budapesti rendőr-főkapitány tekinthető kivételnek, akinek még érettségi bizonyítványt sem sikerült szereznie, így a rendőrtiszti főiskolán is csak egyéni felmentésekkel sikerült diplomát szereznie. Érdemes a részletekre figyelnünk. Az internetes tudósítások nem arról számolnak be, hogy Gergényi Péter elvégezte a főiskolát, hanem arról, hogy diplomát szerzett. A kettő között van egy árnyalatnyi különbség. A szakmai karrier tekintetében csak Tóth Molnár István, a Nemzeti Nyomozó Iroda Dél-Alföldi Regionális Igazgatóságának vezetője marad ki a sorból. A szegedi kollégák azt beszélik, Tóth Molnár István már 17 éves kora óta rendőrként tevékenykedett. A rendőri pályafutása alatt megszerezte ugyan a jogi diplomát, mégsem vitte túl sokra. Amikor a rendőrség kötelékében szolgált, környezete nem nagyon kedvelte. A helyi viszonyokat ismerők arról számoltak be, amikor a létrehozták az APEH bűnügyi igazgatóságait és Tóth Molnár István átkerült az APEH kötelékébe, volt rendőrségi környezete megkönnyebbülten sóhajtott fel, hogy megszabadulhatott a kellemetlen Tóth Molnár Istvántól. Aztán, amikor megszüntették az APEH bűnügyi igazgatóságait és létrehozták a Nemzeti Nyomozó Irodát, annak regionális igazgatóságaival, Tóth Molnár Istvánt áthelyezték a Nemzeti Nyomozó Iroda Dél-alföldi Regionális Igazgatóságához. Ekkor a volt APEH-es munkatársai örültek, hogy megszabadulhattak tőle. Az alkoholizmus valamennyi őskövületre jellemző.
Túl vagyunk a választásokon. "Az új parlamentben 190 képviselője lesz a szocialista pártnak. A Fidesznek minden bizonnyal 141, a KDNP-nek pedig 23 (a két párt még nem állapodott meg véglegesen arról, hogy pontosan hány képviselő ül majd a kereszténydemokrata frakcióban.) Az SZDSZ frakciója 20 tagú lesz, az MDF-nek pedig 11 mandátum jutott. Az új Országgyűlésnek lesz egy független képviselője is." tudósított a királyi tévé csatorna egyik hétvégi kiadása. A választások nagy veszteséről, Orbán Viktorról annyit érdemes tudni, hogy politikai pályafutása valahol az átkos Kádár-rendszerben gyökeredzik. Aczél György, a Kádár korszak hírhedt MSZMP politikai bizottságának tagja hozzásegítette a névtelenségből előbukkanó Orbán Viktort ahhoz, hogy a magyar származású gátlástalan amerikai milliomos, Soros György alapítványának anyagi támogatásával külföldön is szerezhessen diplomát és a politikai karrierhez akkor már elengedhetetlennek látszó angol nyelvtudást. A "rendszerváltozásnak" gúnyolt '89-es fordulatot megelőzően Kádár János, az MSZMP főtitkára, valamint Aczél György, az MSZMP politikai bizottságának tagja tudatosan választotta ki a majdani ellenzéki szerepre a lelkes és tehetségesnek látszó KISZ aktívistákat. Így figyeltek fel és így emelték ki a névtelenségből Orbán Viktort is, akinek hithű ifjúkommunista beállítottságáról éppen eleget lehet olvasni.
Tény viszont, hogy a '89-es rendszerváltozás-ként emlegetett fordulat után országgyűlési képviselőként bekerült a parlamentbe, és azóta is képviselő. Köztudott, hogy csodás politikai karriert és ennek eredményeként csodás egzisztenciális emelkedést tudhat a magáénak, anélkül, hogy valaha is, egyetlen percet is tényleges munkával töltött volna.
Legfőbb támogatója, a munkásőrparancsnokból MDF-es belügyminiszterré, majd Antall József halála után miniszterelnökké lett Boross Péter, valamint jobb keze, Pintér Sándor, akkor országos rendőr-főkapitány sietett a segítségére. Boross Péter Orbán Viktort bemutatta a Bács-Kiskun Megyei helyi maffiának is. Itt ismerkedett meg Sepsi László dohány-nagykereskedővel, Flaisz Ferenc érsekhalmi bor- és olajvállalkozóval, valamint Stadler Józseffel. A helyi viszonyokat jól ismerők szerint Boross Péter belügyminiszter és Pintér Sándor országos rendőr-főkapitány mellett most már Orbán Viktor is a kiválasztottak közé emelkedett. A helybéli elemzők véleménye szerint Boross Péter és Pintér Sándor azért szorgalmazta, hogy a Bács-Kiskun Megyei maffiózók is ismerjék meg Orbán Viktort, mert az 1990-es választásokon hatalomra került MDF ekkorra már lejáratódott, érezni és tudni lehetett, hogy a következő választásokon már nem lehet meghatározó politikai tényező. A helyi megfigyelők szerint, 1992-től kezdődően, Orbán Viktor magánvagyona is folyamatosan gyarapodott. Egyes beszámolók szerint az AVANTI benzinkúthálózatban, Szajol és Szolnok között legalább 10 benzinkútra tett szert. 9000 hektáros, 40 aranykoronás szántót, legelőt és erdőt szerzett Békés megyében. Nagymaroson, egy kivágott ősgesztenyés helyén pazar kastélyt építtetett. 2000 darabos holstein-fríz szarvasmarha állománnyal rendelkezik és annak ugyanennyi éves szaporulata gazdagítja. Tokaj-Hegyalján szőlőt és feldolgozót szerzett a vissza nem téritendő állami támogatások kijárása révén. A felcsúti földek is Orbán Viktor vagyonát gyarapítják, amit állami juttatásokból szerzett. A gazdasági felemelkedés az egész Orbán-családot érintette. Orbán Viktor ügyvéd foglalkozású felesége, Lévai Anikó is kivette a részét a páratlan vagyongyarapodásból. A gyermekei születése előtt a Nógrád Megyei Földhivatalnál dolgozott. Azt beszélik arra felé, hogy a megye területén lévő ércbányákat az Orbán család, valamint a FIDESZ- holdudvarába tartozó vállalkozók részére juttatta. Orbán Viktor édesapja nem véletlenül lett dúsgazdag bányatulajdonos.
Már több szerző is leírta, hogy a FIDESZ a 90'-es években eladta a székházát. A FIDESZ-hez közeli cégek, a székházból befolyt pénzekből, megvásárolták az addig állami tulajdonban volt bányákat, amelyeket aztán jelképes összegért eladták Orbán Viktor édesapjának. A bányák jövedelmezőségének biztosításához, a meglévő politikai kapcsolatok révén, zsíros megrendeléseket szereztek a Dunai Vasműtől, valamint az autópálya építkezésekhez. Az Orbán-család vagyonát egyes közírók 500 milliárd forint körülire teszik, amihez hozzátartozik egy Pintér Sándor egykori belügyminiszterrel közösen vásárolt és fenntartott horvátországi sziget az Adrián, valamint egy kb. 600 millió Ft. értékű jacht, ami francia lobogó alatt került nyilvántartásra.
A fekete vállalkozói szféra bolsevik gyökereit mi sem példázza jobban, mint Dékány István és Csikós József személye. Az Energol ügyből ismert Dékány István Csikós Józseffel feketézett olajügyben, a '90-es években. Csikós József 1990-ig a BM III-as ügyosztályán, ezredesi rangban szolgálta a Kádár-rezsimet. Most Dékány István a fő keresztapa Kiskunfélegyházán. Kiskunfélegyházát nyugodtan említhetjük a hazai olajpancsolás egyik meghatározó helyének, hiszen például 2000-ben egy mini olajfinomító működésére derült fény, amely 2000. áprilisában felrobbant. A helybéliek szerint az olajfinomítót a helyi jobboldali alpolgármester fia üzemeltette, de erre tényszerű bizonyítékot a Gergényi Péter és dr. Kubicsek András vezette rendőrség soha nem tudott feltárni. Visszatérve Dékány Istvánra, érdemes megemlíteni, hogy az Energol-ügy kapcsán több alkalommal is letartóztatták.
A helyi viszonyokat jól ismerők szerint 500.000 és 1 millió liter közötti gázolajat hozott Nagykőrösre Romániából és Szlovákiából, a Szlovnaft nevű finomítóból. A gázolajat 6-8 Ft/liter áron hozták be. Számlagyárak által gyártott hamis számlákkal igazolták az olaj eredetét. A vám- és pénzügyőrök elfogadták a valótlan tartalmú minőségi és származási bizonyítványt. A vámosok, a tevékenységükért, 1-5 Ft-ot kértek literenként. Ezért cserébe, azon túl, hogy elfogadták a hamis kísérő okmányokat, még azt is megtették, hogy az üzemanyaghoz nem keverték hozzá a színező anyagot.
A keresztapák a könnyen szerzett energia hordozót aztán 53-55 Ft-ért árulták a kutaknak. Literenként 43 Ft haszon maradt. A haszon egy részét az akkori politikai "elit" tagjai kapták és használták fel piszkos kis politikai üzérkedéseik finanszírozására. Az önmagát politikai elitnek nevező piszkos kis társaság köreiben össznépi játék volt az olajpancsolás. Mindenki lehúzta a maga sápját. Ne feledjük, hogy ebben az időszakban az országban 3.000-nél több tartálykocsi rótta az országutakat, a pancsolt energiahordozóval. A bankokban oda-vissza áramlottak az olajpancsolásból származó adózatlan forint-milliárdok.
A vasutasok elsőbbséget biztosítottak az olajszerelvényeknek. A vám- és pénzügyőrség tagjai és vezetői soron kívül biztosították a vámügyintézést és elfogadták a hamis származási és minőségi bizonyítványokat, valamint nem keverték a tartályokba a megkülönböztető színezéket. Az olajpancsolási lázban a rendőrök is jelentősen kivették a részüket, hiszen ők biztosították a közutakon az üzemanyag szállító tankerek háborítatlan mozgását. Emlékezzünk azokra az információkra, amelyek a parlamenti olajbizottság vizsgálódásai során számtalanszor felmerültek: a rendőrség vezetői személyes kapcsolatot tartottak az olaj-maffiózókkal. Emlékeznek még kedves Olvasóink, szemtanúk - és az olajbizottsági jegyzőkönyvekből nyilvánosságra hozott vélemények szerint Pintér Sándor, aki az Antall-kormány idején az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője, az Orbán-kormány idején pedig belügyminiszter volt, rendszeresen, személyesen vette át az olajmaffiózóktól a politikusok részére szánt fekete pénzeket.
Gergényi Péter, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság egykori vezetője, a jelenlegi budapesti rendőr-főkapitány ugyancsak személyesen kapcsolatot ápolt az alvilág kiemelkedő képviselőivel. A rendőrség helyzetét jól jellemezte Labanc Ferenc, a Kattani-csoport egykori vezetője. Mint emlékezetes a rendőrségen belül létrehoztak egy különítményt az alvilág és a politikusok közötti kapcsolat feltérképezésére. Végül is nem értek el eredményt, mert amikor érdemi információkat tártak volna fel, munkájukat politikai körök leállították. Egy rendezvényen Labanc Ferenc a mai magyar rendőrségről alkotott véleményét az alábbiak szerint foglalta össze: "a rendőrség állapotára jellemző, hogy a rendőrség megragadta a pénzt és nem hajlandó a karmai közül kiengedni." Valószínűsítem, hogy Labanc Ferenc a rendőrségnek nem csak az olajpancsoláshoz való kötődését, hanem a drog-, a fegyver- és emberkereskedelemben, valamint a prostitúcióban való tevékeny közreműködését is sérelmezte.
A bűnüldözésre hivatott szervezetek: a rendőrség és az ügyészség pontosan tudta, melyik politikai erő hogyan veszi ki a részét az olajpancsolásból. Mégsem léptek fel hatékonyan. A Legfőbb Ügyészség vezetője, dr. Györgyi Kálmán, majd dr. Polt Péter és a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetője, dr. Túri András minden erőfeszítése arra irányult, hogy az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság által feltárt tényeket és iratokat eltüntesse. Az olajpancsolás nyilvánvalóan nem a sajtó által maffiózónak kikiáltott "flajsz ferencek" és "stadler józsefek" egyéni akciója volt, hiszen elszigetelt helyi szinten ezt nem lehetett bonyolítani. Az olajpancsolás nagybani űzéséhez nyelveket beszélő kereskedelmi bonyolítók kellettek, akik a külföldi szállítókkal tárgyalták meg az üzlet részleteit. Jól képzett ügyintézőkre volt szükség, akik megrendelték, kifizették és okmányokkal látták el a szállítmányokat.
Az önmagát politikai jobboldalnak tekintő politikai csoport, az MDF-FIDESZ nevével meghatározóvá vált döntéshozó klikk ugyanúgy kivette a részét az olajpancsolásból, mint a kommunista gyökerektől mind a mai napig elhatárolódni elmulasztott és önmagát szociáldemokratává kisárgított vérvörös posztkommunista csoportosulás. Az olajpancsolásból mindegyik politikai párt kivette jócskán a részét. Eredetileg az MDF saját magát kívánta gazdagítani az olajpancsolás lehetővé tételével. Bevezette az energiahordozók forgalmazásának liberalizálását.
Az MDF egyik meghatározó személyisége, Lezsák Sándor, szűkebb hazájában, Lakitelek mellett folyt az olajpancsolás. Az MDF által a palackból kiszabadított szellemet aztán már nem lehetett megállítani. A "rendszerváltozásnak" hazudott politikai válságból lassacskán magához térő MSZMP utódpárt, az MSZP, a régi gazdasági kapcsolatrendszerét, valamint a volt titkosszolgálati ügynöki infrastruktúrát felhasználva vérszemet kapott, és maga is beszállt az olajüzletbe. Amikor már mindenki az olajból próbált meggazdagodni, az MSZP leállította az olajszőkítést és bevezette a halasztott vámfizetés rendszerét.
Az MSZP-SZDSZ kormány alatt csak az foglalkozhatott olajkereskedelemmel, akinek a szocialista vezetésű gazdasági minisztérium a halasztott vámfizetési engedélyt kiadta. Mindegyik politikai brancsnak megvolt a meghatározó olajpancsolási technikája. Az 1990 és 1994 között hatalmon volt MDF rögtön a hatalomra kerülése után liberalizálta az olajpiacot. Magánimportőrök sefteltek az üzemanyaggal és erre az időszakra volt jellemző a gázolaj szőkítése, vagy az a gyakorlat, hogy a megvásárolt vám- és pénzügyőrök nem keverték a színezéket az üzemanyaghoz. Erre az időszakra volt jellemző az Energol-ügy, a Transelektro-ügy, Kordax-ügy és ebben az időszakban tevékenykedett a korábbi számainkban jelzett, Dávid Ibolya MDF-es pártelnök nevéhez kötődő Zsibex Kft.
A korszak meghatározó személyiségei az MDF-es belügyminiszter, majd miniszterelnök, Boross Péter, valamint az ORFK akkori vezetője, a később FIDESZ-es belügyminiszterré lett Pintér Sándor volt. Horn Gyula szocialista kormánya 1994. nyarán lépett hatalomra. Az volt a célja, hogy az addig zavartalanul garázdálkodó és alapvetően az MDF érdekeltségébe tartozó olajmaffiózókat kiszorítsák az olajpiacról. A volt pufajkás, az 1956-os forradalom vérbefojtásában kiemelkedő érdemeket szerzett Horn Gyula miniszterelnök, bevezette a halasztott vámfizetést. Az 1994 és 1998 között hatalmon volt Horn-Kuncze kormány új technikát vezetett be az olajbűnözés zavartalan folytatására. 1994 nyarára már tömegessé vált a gázolaj szőkítése, ezért a politikai ellenfelek kizárására új jogszabályi környezetet teremtettek. Már nem volt szükség az üzemanyag savazással történő szőkítésére.
A szocialista-szabaddemokrata kormány megszüntette a háztartási tüzelőolaj és a gázolaj közötti árkülönbözetet. Az olajjövedelem megszerzésének technikája a halasztott vámfizetés volt. Importálták a gázolajat, levámolta az importőr, de nem kellett azonnal a vámot befizetnie. Mire elérkezett a fizetési időpontja, az importőr céget eltüntették. Hogy mire volt mindez jó? Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség akkori parancsnoka csak a hatalomra jutott, az önmagát politikai elitnek nevező posztkommunista hatalmi kör által kiválasztott cégek részére engedélyezte a halasztott vámfizetés kedvezményét. Az MSZP pénztárnoka, Karl Imre gyűjtötte be az extraprofitot azoktól a cégektől, amelyek részére Arnold Mihály vámparancsnok engedélyezte a halasztott vámfizetést. A halasztott vámfizetés időszaka 1997. december 31. napjáig tartott. Addigra már olyan méreteket öltött a költségvetés hiánya, hogy tarthatatlan volt az állapot. 1998. nyarától új politikai erő került hatalomra.
A FIDESZ-MDF kormány uralkodásának első időszakában sem kívánt a politikai "elit" lemondani az üzemanyag forgalmazásból származó adózatlan, ezért fekete extraprofitról. Bevezették hát a kőolajszármazékok segédanyagainak importját. Ezek olyan vegyi anyagok voltak, amelyek csak egy komponensben különböztek a gázolajtól. Rozsdagátló olajként, extra könnyű fűtőolajként, könnyű-műszerolajként, pakuraként vagy félkönnyű olajként importálták a gázolajat, amelyet aztán kamionok, traktorok hajtására, illetve a mezőgazdasági üzemek szárító berendezéseinek üzemeltetésére, valamint ipari ingatlanok fűtésére használták. Az időszak 2001 nyaráig tartott.
A Pallag László által vezetett parlamenti vizsgáló bizottság munkája nyomán már mindenki az olajpancsolásról beszélt, ezért lezárult az olajpancsolás mesés jövedelmeinek időszaka. A robbantásos merényletek egy részének hátterében az húzódott meg, hogy az MSZP-SZDSZ kormány bevezette a halasztott vámfizetést. Leszűkült az olajpancsolás lehetősége, mert csak azok a gazdasági szereplők kapták meg a vámhalasztási kedvezményt, akiknek a Vám- és Pénzügyőrség akkori parancsnoka, Arnold Mihály azt engedélyezte. Természetesen ezek az MSZP-s politikai döntéshozók holdudvarához tartozó vállalkozók voltak. Akik nem jutottak hozzá a megfelelő engedélyekhez, már csak brókerek lehettek a rendszerben. A brókerkedéssel viszont már korántsem volt olyan jövedelmező az olajüzlet, mint akkor, amikor maguk állították elő a szőkített üzemanyagot. Míg a szőkítés időszakában literenként 40-50 Ft volt az adózatlan extraprofit, a brókerkedéssel már csak legfeljebb literenként 5 Ft-ot lehetett kaszálni.
Az MSZP-n kívüli politikai erők holdudvarához tartozó bűnözői körök nem jutottak hozzá a hőn áhított húsosfazékhoz, ezért elkezdték egymást robbantgatni. Olyanokat robbantottak fel, akik vámhalasztási engedéllyel rendelkező cégnek voltak tulajdonosai. Göncz Árpád köztársasági elnök mindhárom olajpancsolási időszakból és technikából kivette a "nyereségét". Amikor Göncz Árpádot Mádl Ferenc követte a köztársasági elnöki székben, Göncz Árpád legfőbb segítőjét, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokát, Arnold Mihályt is menesztették, és helyére ültették a brüsszeli döntéshozók bábját: Nagy Jánost, aki mind a mai napig betölti a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának tisztségét. Már a választások előtt több elemző is megfogalmazta azt a véleményét, teljesen mindegy, melyik politikai erőre szavaz a választók többsége. Úgyis az lesz, hogy a tolvajok maradnak hatalmon. Az OVB által kihirdetett végeredmény igazolta a borús várakozásokat.
Forrás: https://www.facebook.com/titkolthirek/posts/339086689518445
Polgármester-vadászat Felcsúton
Polgármester-választás
lesz Orbán-falván. A bíróság a napokban úgy döntött: Varga
György felcsúti független faluvezetőt köztartozása miatt
jogosan menesztette a helyi fideszes többség. Varga szerint azért
vadászták le, mert megálljt parancsolt a kormánypárti
nyomulóknak. A helyi fideszes erős ember szerint szó sincs
politikáról, nincs harag, egyszerűen csak nem akar Vargával
együtt dolgozni. PUNGOR ANDRÁS riportja.
Üresek
a felcsúti utcák. Csak egy kapatos alcsútdobozi átkozódik az út
mentén, hiába stoppol, senki sem veszi fel. A Puskás Akadémia
Makovecz-palotájában álmosak még a focisták, edzés helyett az
öltözőben diskurálnak. A szomszédban, Orbán Viktor
parasztházának udvarán terepjáró áll. Otthon lehet a gazda.
Egyesek szerint ő bólintott rá a polgármester levadászására,
mások legyintenek: „Viktor itt csak a focival törődik!”
Varga György,
a falu első embere hivatali szobájában fogad. Független, s bár –
mint mondja – jobboldali érzelmű, nem tagja a
Fidesznek. Az álmoskönyvek szerint Orbán-falván ez rossz
ómen.
Négy
unokájának képe a vitrinben. Velük szokott pecázni a falu
környéki kis tónál. Ma már nincs rohanás, csak a falu, a kert
meg a gyerekek a fontosak. Korán kezdte a vállalkozást, 1983-tól
egy ARO-val, teherfuvarozóként járta a vidéket. Felesége
könyvelt, ő hajtotta a munkát.
Varga
György: Magas labdát adtam nekik
Régi ismeretség
Nem
politizált, nem lépett be az állampártba, Viktor 1989-es beszéde
után gratulált Orbán Győzőnek a fiához: „Bátor a gyerek!”
Aztán segített kopogtatócédulát gyűjteni a Fidesznek, de ennél
a politikában nem ment tovább. 2002-ig mélyépítési vállalkozó
volt, utána feladta. Azt mondja, nem nosztalgiázik a régi rendszer
után, ám a nyolcvanas években jobb volt az adórendszer: ha
keresett, ha nem, az átalányt be kellett fizetnie – de legalább
lehetett előre kalkulálni, nem úgy, mint manapság!
Tavasszal
Varga György megint gratulált egy Orbánnak. Most a
miniszterelnöknek a győzelméhez. Az újdonsült kormányfő akkor
épp Felcsútra jött. Nem nagy ügy, sokszor látják, hogy jön-megy
a kocsival.
Varga és
Orbán tegezik egymást, de alig beszélnek. Pedig régi az
ismeretség: a polgármester annak idején tanuló volt abban a
tsz-műhelyben, ahol Viktor apja művezetett.
A polgármester
már nyáron érezte, baj lesz. Beszélt a Fidesz helyi erős
emberével, Mészáros Lőrinccel, jelezte, harmadszor is indul a
faluvezetői posztért. Kérte tőle: ne osszák meg a települést.
Mészáros azt válaszolta, nekik megvan a maguk jelöltje. Nem
egyeztek meg. Varga biztos lehetett magában, hiszen addig mindig
tucatnyi vokssal győzött. Büszke arra, hogy a falu útjainak több
mint kilencven százalékát aszfaltozták, nincs jelentős
tartozásuk, s bárki bármikor fordulhat hozzá, nála sosincs
hivatali idő.
A Fidesz a
kampányban nehézfegyverzetben vonult fel, mindent megtett, hogy
Orbán szülőfaluját megszerezze.
– Volt
itt Edda-koncert, kisvasút a gyerekeknek, én meg két szórólappal
kampányoltam – meséli a polgármester.
Végül
győzött, tíz vokssal. Üröm az örömben: a független védőnőn
kívül öt fideszest kapott a nyakába. Ők nem tudták feldolgozni
a vereséget: újraszámláltatták a voksokat.
Aztán a
jegyzővel közölték: nem akarnak vele dolgozni. Pedig helybéli
asszony, a munkájára nem akadt panasz.
Miért
akarták eltávolítani? A polgármester megvonja a vállát:
– Nem
tudom, talán így akartak közelebb kerülni hozzám.
A jegyzőnő
végül a szomszédban, Alcsútdobozon kapott munkát. Nem rúgták
ki, „magától” ment. Pedig támogatói még aláírásokat is
gyűjtöttek a védelmében. Azóta nagy az érdeklődés a testületi
ülések iránt: van, hogy harmincfős a közönség.
– Honnan
tudták meg, hogy tartozásom van, nem tudom – tárja szét kezét
a felcsúti polgármester.
Szerinte
adótitok, hogy tartozott az adóhivatalnak, furcsamód mégis
kitudódott. Egy ingatlaneladásból származott az adóhátralék.
Hogy mekkora összegről van szó, arról nem akar beszélni.
– Kinyírtak,
pedig végül befizettem a pénzt. 2009-től a fizetésem
harminchárom százalékát vonta az Államkincstár a tartozásom
miatt. Rendszeresen, havonta. A jegyző nem tájékoztatott arról,
hogy hatályba lépett a polgármesterek köztartozására hozott
törvény – mentegetőzik.
(Az
önkormányzati jogszabály tavalyi módosítása szerint meg kell
szüntetni annak a polgármesternek a megbízatását, akinek
köztartozása van, és azt hatvan napon belül nem rendezi.)
Magas labda
Magas labda
Egy pénteki
napon a helyi fideszesek közölték vele, hogy a törvény szerint
összeférhetetlenségi eljárást indítanak ellene. Hétfőn kész
volt a polgármester felfüggesztéséről szóló
képviselő-testületi határozat.
Varga György
részletfizetési kérelmet nyújtott be a NAV-nak (leánykori nevén:
APEH), majd fellebbezett a bíróságon a testületi döntés ellen.
Tartozását befizette, de így is elvesztette a pert.
– Azért
támadnak, mert
én tudok nemet mondani nekik. Kitartottam, mert ha mindenki
meghátrál, mi lesz itt?
Valóban, mi lesz?
Valóban, mi lesz?
Azt mondja,
még nem tudja, indul-e az időközi választáson. Köszöni a
lakosság bizalmát, de csalódott és keserű:
– Hibáztam. Magas labdát adtam nekik!
– Hibáztam. Magas labdát adtam nekik!
A falu
lelkiismerete – nevezzük Verának – csipetkét készít a
gulyáshoz. Barka a konyhai vázában, kockás abrosz az asztalon, a
falon cicás naptár. A parkból a kismamák irányítottak hozzá.
Azt mondták, ő tud igazán a fideszes nyomulásról beszélni.
– Mert
a fideszesek mindent maguknak akarnak – magyarázzák a
fiatalasszonyok.
Nevüket
nem adják, fényképet sem akarnak: félnek. Az utcán a
járókelők sem szívesen beszélnek.
Vera
munkanélküli. Korábban a polgármesteri hivatalban dolgozott.
Aláírásokat gyűjtött a polgármesterért. Csaknem száznegyvenen
szignózták a papírt. Sokan elhárították, mert a fideszes
futballakadémián vagy a helyi erős ember, Mészáros Lőrinc
cégénél dolgoznak.
– Féltették
az állásukat – magyarázza Vera. – Egyszerű ember a
polgármesterünk. Közülünk való.
A fideszesek
meg pökhendiek, még a képviselő-testületi üléshez sem
szólhatunk hozzá.
Vera a
Fideszre szavazott, de nem ilyen lovat akart:
– Sokan
megbántuk, hogy a Fideszt választottuk. Az biztos, hogy legközelebb
nem így lesz!
Nem alkalmas
Nem alkalmas
Felcsúti
kúria Mészáros Lőrinc cégének központja. Emberei gázvezetéket,
közműveket építenek a rendszerváltás óta. A tulaj korábban is
gázt szerelt, de mert nagyot álmodni.
– Van,
aki privatizál, van, aki dolgozik – somolyog.
Jelzi, ő a
második kategóriába tartozott. Darab idő múlva társával az
egész Vál-völgye belső gázberendezéseit szerelte.
Irodájában
elegáns barokk bútorok, a falon faragott
Nagy-Magyarország-dombormű. Mindenütt vadászrekvizitumok:
szarvastrófeák, a földön medveszőnyeg.
– Valamennyit
én lőttem – büszke a cégvezető.
Mélyről
jutott idáig. Az egyik legszegényebb család volt az övék. Apja
lakatosként dolgozott, anyja háztartásbeli volt. Ismeri Orbán
Viktort, jóban voltak (és vannak), de gyerekként nem
bandáztak együtt. Távol laktak egymástól, akkoriban az
egy utcában élők játszottak egymással.
– Ő
idősebb nálam, én az öccsével, Győzővel vagyok egykorú –
magyarázza.
Szülei
jobboldalinak nevelték: nem lehetett kisdobos, úttörő, de még
KISZ-tag sem. Apja nem engedte.
– Pedig
szépek voltak azok a gyerekegyenruhák – nevet.
Kovalovszky
Dániel felvételei
Mészáros
Lőrinc: Nem vagyunk egy hullámhosszon
A rendszerváltás után a kisgazdákban bízott: talán ők tesznek a vidékért. Aztán a Fidesz oldalán kötött ki. Orbánhoz hasonlóan fociőrült: cége támogatja a futballt, ő pedig a Felcsút SE elnökhelyettese, majd a Puskás Akadémia egyik vezetője lett. Korábban rúgta a bőrt ő is, de még a serdülőcsapatban. Cége száz, az utánpótlás-nevelő iskola hetven embernek ad munkát.
Azt mondja,
ő lokálpatrióta, elvárja, hogy más is mindent megtegyen
a faluért.
– Varga
Gyuri nem ilyen vezető. Nem alkalmas polgármesternek – böki ki.
Hogy miért?
– Nem
szívesen személyeskedem, de nem tudok együtt dolgozni vele, és
nem is akarok. Nincs mély ellenszenv vagy harag, egyszerűen nem
vagyunk egy hullámhosszon.
Legyint, ha
a politikai támadás kerül szóba:
– Ha
politikáról szólna az ügy, akkor bekeményítenénk, a testületi
ülésen nem szavaznánk meg egyetlen napirendi pontot sem. De nem
így van: építő, kreatív munkát végzünk. Mindent megszavazunk,
ami a falu javát szolgálja. Itt amúgy sem úgy érvényesül a
pártpolitika, mint másutt. Az emberek személyekre voksoltak, és
nem pártra.
Hogy miért
nem akartak a jegyzővel dolgozni?
– A
cégemnél is azzal dolgozom, akivel akarok. Békében váltunk el –
dől hátra a széken.
Meséli, hogy
a fideszes alpolgármester jelezte, köztartozása van a
polgármesternek. Szerinte ez nem minősül adótitoknak, hiszen az
adóhivatalnak is van egy nyilvános listája az adósokról.
Az ő ügyük
Ha a bíróság
másként dönt, kénytelenek lettek volna a testület feloszlatását
kezdeményezni.
– Mert
ha a polgármester és a képviselők nem jönnek ki egymással,
annak a falu látja a kárát – magyarázza.
Orbán
Viktorral jóban van, de – állítása szerint – nem beszélnek a
kialakult helyzetről.
– Ez
a mi ügyünk – indokol.
Hogy a
választáson indul-e a polgármesteri székért?
– Nem
tudom. Van itt más ember – hárít.
Hogy ki lenne
a jelölt, azt nem árulja el. De van.
Ebben biztosak
voltunk.
Orbán szerint hétről hétre el kell tűrniük, hogy bűncselekményekkel vádolják őket a Parlamentben
Azonnali
kérdésekre válaszolt kedden Orbán Viktor az Országgyűlésben.
Sok minden szóba került, ezekkel külön cikkekben foglalkoztunk,
de a könnyebb áttekinthetőség kedvéért most összeraktunk egy
összefoglalót.
De
előbb meg lehet hallgatni, hogyan kérdezte a jobbikos Vona Gábor
arról Orbánt, hogy Mészáros az ő strómanja-e, és hogy mit
válaszolt erre a miniszterelnök:
És
akkor a keddi kérdések-válaszok:
Orbán: "Sosem voltam vagyonos ember, nem is vagyok, nem is leszek." - 444
Vona
Gábor, a Jobbik elnöke a parlamentben azt kérdezte Orbán
Viktortól, hogy "Mészáros Lőrinc az ön strómanja vagy
nem?" Orbán Viktor miniszterelnök erre ezt mondta: "Sosem
volt, sosem lesz, most sincs semmilyen strómanom." Később
hozzátette Orbán, hogy "Sosem voltam vagyonos ember, nem is
vagyok, nem is leszek." Szombaton lép hatályba.
Orbán nem mondta meg, hogy kirakják-e a fideszes képviselők rokonainak vagyonbevallását - 444
Szilágyi
György (Jobbik) a saját pártja képviselőinek gyakorlatát
ajánlotta Orbán Viktor figyelmébe a parlamentben. Azt javasolta,
hogy minden fideszes képviselő nyilatkozzon arról, hogy nincs
offshore cége, és a fideszesek hozzák nyilvánosságra a rokonaik
vagyonbevallásait is. (Az egy háztartásban élő rokonok
vagyonbevallásait is le kell adniuk a képviselőknek, ám ezek
titkosak.
Orbán nem tud mit mondani Mészáros, Vajna, Habony üzleteiről, mert nem lakik velük egy kibucban - 444
Schiffer
András LMP-s frakcióvezető arról kérdezte Orbán Viktort, hogy
mikor "seprűzi ki" a magyar nemzetgazdaságból az
offshore cégekben is érdekelt üzletembereket, például Andy
Vajnát, Mészáros Lőrincet, Habony Árpádot, és támadta a
letelepedési kötvényeket eladó offshore cégeket, és az MNB-t,
amiért offshore cégtől vett ingatlant.
Orbán: Sosem voltam vagyonos ember, nem is vagyok, nem is leszek
Orbán
Viktort Vona Gábor a Jobbik elnöke kérdezte a parlamentben arról,
hogy Mészáros Lőrinc a miniszterelnök strómanja-e. Erre
válaszolta Orbán azt, hogy
Sosem volt, sosem lesz, most sincs semmilyen strómanom.„Terítsük ki a kártyákat! Mitől gazdagodik a miniszterelnök környezete?" - ez volt Vona Gábor kérdésének címe. Orbán Viktor a saját vagyonával kapcsolatban azt mondta:
Sosem voltam vagyonos ember, nem is vagyok, nem is leszek.
A rendszerváltáskor dönteni kellett, hogy valaki politikus lesz vagy üzletember, én döntöttem, és ennek a következményeit vállalom.
Különböző korrupciós ügyekben letartóztattak Szerbiában 79 embert, köztük egy volt minisztert és sok további volt, magas rangú tisztségviselőt - jelentette be Nebojsa Stefanovic belügyminiszter.
Ezek az emberek 2004 óta több korrupciós bűncselekményt követtek el, illetve a hatalommal való visszaélésben is bűnösök, amivel több mint 100 millió euró kárt okoztak. Köztük van egy volt miniszter, több volt, magas rangú tisztségviselő, polgármesterek és volt polgármesterek, valamint nagyvállalatok igazgatói - mondta Stefanovic, aki csak S. M. monogrammal azonosította a szóban forgó volt minisztert.
A Blic című napilap internetes kiadása szerint Slobodan Milosavljevic volt kereskedelmi miniszterről van szó, aki a 2003 márciusában meggyilkolt Zoran Djindjic miniszterelnök EU-párti kormányának tagja volt.
A gyanúsítottak ellen a nyomozás az utóbbi években egyre intenzívebbé vált. A rendőrség öt gyanúsítottat még köröz. "Ez a korrupció és a pénzügyi bűncselekmények elleni egyik legjelentősebb művelet. A korrupció elleni harcban nem leszünk tekintettel sem párthovatartozásra, sem beosztásra" - jelentette ki Nebojsa Stefanovic.
Lezárult az Alstom-ügy – aláírták a szerződést
Aláírta
a metrószerződés módosítását Tarlós István főpolgármester
és Patrick Kron, az Alstom elnök-vezérigazgatója. Ha a francia
cég tartani tudja a szerződésben vállaltakat, pont kerülhet az
elmúlt hónapokban egyre kilátástalanabbnak tűnő metróügy
végére.
"Tavaly
ősszel 20 fillérben sem fogadtam volna arra, hogy eljutunk idáig"
- mondta csütörtök esti sajtótájékoztatóján Tarlós István,
miután Patrick Kronnal, az Alstom elnök-vezérigazgatójával
aláírták a metrószerződés módosítását. A főpolgármester
szerint a júniusban megkezdett tárgyalások eredményeképpen
sikerült az eredeti szerződésből olyan pontokat törölni,
amelyek "nem voltak odavalóak".
Tarlós
István elmondta: az aláírással megteremtették a szükséges
feltételét annak, hogy 2012 végén a piros metró vonalán, 2014
első felében pedig a 4-es metró vonalán új metrókocsik
közlekedhessenek. Hozzátette: a mostani módosítást a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökségnek még ellen kell jegyezni, ezzel azonban
valószínűleg nem lesz gond.
Tarlós
István főpolgármester és Patrick Kron, az Alstom
elnök-vezérigazgatója
Fotó: MTI
/ Kovács Tamás
Patrick Kron
szerint az elsődleges feladat az, hogy az Alstom megszerezze a
metrókocsik típusengedélyét a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól
(NKH); szerinte az engedélyeztetési eljárás zavartalanul zajlik
majd. Mint mondta: az Alstom az előírásokat teljesítette, ám ha
újabb módosításokra lesz szükség, azokat megvizsgálják, és
ha kell, végrehajtják.
Nehéz
szülés
A
főváros és az Alstom közötti egyeztetési folyamat a múlt hét
elején zárult le, amikor a felekaz
utolsó vitás kérdésben is megállapodásra jutottak.
Eszerint kikerült az Alstom szerződésből a vis maiorra vonatkozó
kitétel. Az eredeti szerződés szerint vis maiornak számított, ha
a francia cég nem tudja határidőre megszerezni a metrókocsik
típusengedélyét.
A
szerződésmódosítás szerint az Alstom által vállalt kötbér és
a kárfelelősség mértéke a korábbi 20 helyett a szerződés
értékének 30 százaléka lesz, a teljesítési biztosítás 10
százalékról 15 százalékra emelkedik. Az előleg mértéke a
korábbi 50 százalék helyett 20 százalékra csökkent; a maradék
összeget a főváros akkor fizeti ki, ha a metrókat a BKV átveszi,
illetve ha azok üzembe állnak.
A
főpolgármester egy múlt heti sajtótájékoztatón azt mondta: a
megállapodás egyik legfontosabb része, hogy az Alstom vállalta a
metrókocsik fékrendszerének a hazai szabványoknak megfelelő
átalakítását, s csak ezt követően nyújtja be a típusengedélyre
vonatkozó kérelmet a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz (NKH).
Az Alstom
vállalta, hogy a szerződés módosítását követő 300 napon
belül megszerzi a 2-es metróra szánt vonatok végleges
típusengedélyét, 330 napon belül leszállítja az első
metrószerelvényeket, 548 napon belül pedig az utolsót is; a
gyártónak ekkorra már rendelkeznie kell a 4-es metró
szerelvényeinek típusengedélyével is. Az új vonal első
metróinak 600, az utolsónak 750 napon belül kell Budapestre
érkeznie. Ha az Alstom bármelyik határidőt 60 nappal túllépi, a
szerződés felbontható.
Fotó: HVG
Kényszerek...
A
Fővárosi Közgyűlés múlt csütörtöki ülésén jelentős
többséggel megszavazta
a szerződésmódosítást.
A főváros szűk határidőt szabott: a módosítást az Alstomnak
július 26-áig alá kellett írni, ellenkező esetben Budapest
elállt volna a megállapodástól, és új közbeszerzést írt
volna ki metrókocsik beszerzésére. A főváros a biztonság
kedvéért elkészíti egy új pályázat dokumentációját, hiszen
elvileg lehetséges, hogy az Alstom nem teljesíti a szerződésben
foglaltakat.
Erre azért
van szükség, mert a 4-es metró első szakaszának építését
2015-ben be kell fejezni, a járműbeszerzés pedig része a 4-es
metró beruházásnak, s ha az új metrók nem érkeznek meg
határidőre, Budapest elbukhatja a projekt mintegy 180 milliárd
forintos uniós támogatását; ez nemcsak a 4-es metróra nézve,
hanem egész Budapest számára beláthatatlan következményekkel
járna.
A
francia vállalattal való megegyezést az is sürgette, hogy a
Budapesten közlekedő 30-40 éves metrószerelvények szavatossága
lejárt, felújításuk
nem gazdaságos, üzemeltetésük pedig egyre kockázatosabb.
Emlékezetes: áprilisban egy szerelvény két
kocsija is kiégett,
aminek eredményeképpen a
főpolgármester kivonatott a forgalomból 43
darab, 40 évnél idősebb metrókocsit. Jelenleg is zajlik további
111 darab, ugyancsak roncstelepérett kocsi felülvizsgálata.
Tarlós
István a metrógyártó céggel való megállapodást
korábban „maximális
sikernek”nevezte,
egy más témában tartott sajtótájékoztatón csütörtökön
közölte: az Alstommal kötött megegyezés a
ciklus legnagyobb sikere.
Tény, hogy Budapest a lehetőségekhez mérten a legjobban jött ki
az évek óta húzódó, és egyre kevesebb sikerrel kecsegtető
Alstom-ügyből.
Az
is vitathatatlan, hogy a módosított szerződés a főváros számára
előnyösebb, mint annak korábbi verziója, igaz ugyanakkor, hogy
ehhez – illetve ahhoz, hogy az Alstomnak a budapesti ügyhöz
való hozzáállása megváltozzon – kellett az is, hogy a
francia cég Versailles-ban jogerősen elveszítsen egy
első fokon már megnyert, 30 milliárd forint felhasználásáról
szóló pert.
Fotó: MTI
/ Koszticsák Szilárd
...és
helyzetek
Az Alstom-ügy
2006-ban kezdődött, amikor a BKV 65 milliárd forint értékű
szerződést kötött a céggel 37 metrószerelvény vásárlásáról;
ebből 22 ötkocsis vonat a 2-es, 15 négykocsis szerelvény pedig a
4-es metró vonalán közlekedik majd. Az Alstom már a gyártással
is sokat késett: az első metrónak 2008 májusában kellett volna
Budapestre érkeznie, ehhez képest az első szerelvényt az év
szeptemberében mutatták be.
A Fővárosi
Közgyűlés tavaly nyáron döntött arról, hogy ha az Alstom rövid
határidőn belül nem szerzi meg a végleges típusengedélyt, a BKV
felmondja a szerződést. A típusengedélyre való kérelmet az NKH
elutasította, elsősorban arra hivatkozva, hogy az Alstom-metrók
fékrendszere nem felel meg a hazai szabályozásnak. A döntést
tavaly októberben közölték, a BKV pedig a közgyűlési döntésnek
megfelelően felbontotta a szerződést.
A
BKV ezzel párhuzamosan lehívta a szerződésben foglalt 30 milliárd
forintos bankgaranciát, emiatt az Alstom Franciaországban beperelte
a BKV-t. A cég a nanterre-i bíróságon tavaly decemberben első
fokon megnyerte a pert.
A versailles-i bíróság azonban egy hónapja a BKV-nak adott
igazat.
Ha a
metróbeszerzés ezúttal végre sikerrel zárul, Budapest lesz a 46.
azon világvárosok sorában, amelyekben az Aéstom metrói
közlekednek. Jelenleg körülbelül négyezer ilyen metrókocsi fut
világszerte.
Gripen-ügy: 13 millió eurót kapott öt magyar?
Bizonyítva
látja az osztrák Profil című hetilap, hogy magyar személyek
megvesztegetése árán döntött 2001-ben a budapesti kormány a
Gripen harci repülőgépek lízingjéről. A brit BAE konszern
pénzével lobbizó osztrák grófot decemberben bíróság elé
állítják Bécsben pénzmosás, hamis tanúzás és
bizonyítékhamisítás vádjával.
180 millió
schilling volt az összeg, amelyet öt magyar személy kapott
megvesztegetés gyanánt a Gripen-lízingüzlet előmozdítására. A
mai árakon 13 millió eurónak megfelelő pénzről a Profil című
hetilap hétfői és egy héttel korábbi száma ír, cikksorozata
középpontjába a magyar felmenőkkel is rendelkező lobbistát,
Alfons Mensdorff-Pouillyt állítva. A Dél-Burgenlandban élő
grófot már Bécsben és Londonban is előzetes vizsgálati
fogságban tartották, azt gyanítva, hogy a brit BAE Systems
konszern megbízásából, katonai gépek megvásárlása érdekében
magyar, cseh és osztrák döntéshozókat vesztegetett meg a 2000-es
években.
A világszerte
83 ezer alkalmazottat foglalkoztató, a 2011-es évet 1,5 milliárd
euró adózás utáni nyereséggel záró brit cég 2010-ben már 326
millió euró büntetéspénzt fizetett, hogy lezárhassa a
vesztegetési vádak sorozatát. A bánatpénz arra is elég volt,
hogy a Londonban rács mögött ülő Mensdorffot is kiengedjék, és
vele szemben a vesztegetési vádakat ejtsék.
Az osztrák
hatóságok azonban korántsem tértek napirendre a kenőpénzes
történet fölött, és folytatták a nyomozást, nem utolsósorban
a korrupcióellenes brit hatóság, az SFO dokumentumai alapján. A
bécsi ügyészség (az illetékes Michael Radasztics) augusztusban
el is készült a vesztegetési, dokumentumhamisítási és hamis
tanúzási vádakat támasztó irattal, amelyről decemberben
Mensdorffnak bíróság előtt kell számot adnia. A közelgő per
késztette arra a Profilt, hogy a 2007-ben a svéd televízióval
elindított nyomozásának eredményeit most közzétegye.
Offshore cégek hálózatát hozták létre
Az eddig
nyilvánosságra hozott adatokból az derül ki, hogy a BAE már a
kilencvenes években bonyolult láncolatot hozott létre
postafiókcégekből, alapítványokból, offshore vállalatokból,
és ezeken keresztül fizette meg úgynevezett tanácsadóit. Ők
vagy maguk voltak a vesztegetés célpontjai, mint például a szaúdi
légierő beszerzési illetékese, vagy pedig tovább osztották a
pénzt, mint ahogyan a vádak szerint Alfons Mensdorff-Pouilly tette.
A gróf
1999-ben szervezte meg pénzfolyósító rendszerét, együtt a
BAE-ügyekben kulcsszerepet játszó Timothy Landonnal, a brit
titkosszolgálat emberével, akinek Mensdorff unokatestvére,
Katalina-Maria Therese Antoinette Esterházy de Galantha volt a
felesége (Landon 2007-ben elhunyt). A „rokonok” a brit
Virgin-szigeteken feszítették ki három cégből álló
hálózatukat, ahová a BAE által alapított, Red Diamond nevű
cégen keresztül érkezett a nekik és a kedvezményezettjeiknek
szánt pénz.
Három éven át tárgyaltak Disznóval
A Profil
birtokába jutott egy 2001. október 3-ai keltezésű jegyzőkönyv
Farnboroughból, a brit cég központjából, ahol fél tucat
BAE-alkalmazott tárgyalt egész nap a gróffal. A bécsi újság az
informátorok között említi Mark Cliffet, Landon pénzügyi
tanácsadóját, aki írásban erősítette meg, hogy számos ilyen
tanácskozáson vett részt. Az említett októberi megbeszélésen a
magyar 180 millió schillinges tétel mellett egy 1,05 milliárdos
cseh és egy 250 millió schillinges osztrák tétel is szerepelt,
húsz, illetve négy személy megkenésére. A magyar „fejezetben”
említés történt a szocialistákról, kiegészítő províziókról
és egy Disznó álnéven emlegetett, vélhetően magyar személyről,
akivel a gróf állítólag három éven át tárgyalt.
Ugyanebben a 2001-es évben a BAE széles nyilvánosság előtt új irányelveket hirdetett meg az etikus üzletpolitikáról, tanácsadóival pedig – akiknek munkája nehezen volt ellenőrizhető – szerződést íratott alá a korrupció elkerüléséről. Ezek a „fehér mellényes” szerződések egy genfi páncélszekrényben landoltak. A milliókat felvevő Mensdorff-Pouilly éveken át írásos jelentéseket is küldött a kelet-közép-európai politikai-gazdasági-katonai helyzetről a briteknek, hangsúlyozandó szorgosságát. A jelentéseket az osztrák cégénél, az MPA Handels GesmbH Wiennél alkalmazott nyugalmazott légierő-parancsnok, Josef Bernecker írta havi 300 euróért. Mensdorffnak magyar cége is van, az MPA Handels GmbH Budapest.
Ugyanebben a 2001-es évben a BAE széles nyilvánosság előtt új irányelveket hirdetett meg az etikus üzletpolitikáról, tanácsadóival pedig – akiknek munkája nehezen volt ellenőrizhető – szerződést íratott alá a korrupció elkerüléséről. Ezek a „fehér mellényes” szerződések egy genfi páncélszekrényben landoltak. A milliókat felvevő Mensdorff-Pouilly éveken át írásos jelentéseket is küldött a kelet-közép-európai politikai-gazdasági-katonai helyzetről a briteknek, hangsúlyozandó szorgosságát. A jelentéseket az osztrák cégénél, az MPA Handels GesmbH Wiennél alkalmazott nyugalmazott légierő-parancsnok, Josef Bernecker írta havi 300 euróért. Mensdorffnak magyar cége is van, az MPA Handels GmbH Budapest.
A rendőrség szerint nincs korrupció
A BRFK tavalyi tevékenységéről szóló beszámolója
a sikersztorik tündérmeséje, kár, hogy a rendőrség több fontos
ponton elhallgatta a valós adatokat a döntéshozók elől. Bucsek
Gábor dandártábornok a kábítószeres bűncselekmények 10
százalékát sem vallotta be, korrupciós bűncselekményeket pedig
egyáltalán nem szerepeltetett a Fővárosi Közgyűlésnek leadott
jelentésben, pedig a Belügyminisztérium adatai szerint lett volna
mit feltüntetni. A kimaradó súlyos bűncselekmények helyett
bekerültek teljesen jelentéktelen statisztikák, amelyek alapján
minden a legnagyobb rendben van. De mi értelme trükközni egy amúgy
is súlytalan beszámolóval?
Ha én leszek a polgármester, a rendőrkapitánynak nem kell többé játszania a számokkal.Ezt Tommy Carcetti Baltimore polgármesterjelöltjeként mondta Cedric Daniels ezredesnek a The Wire című sorozatban. Carcettiből polgármester lett, Danielsből rendőrfőnök-helyettes, de amikor nem sokkal később Carcetti szenátori kampánya miatt mégis trükköznie kellett volna a bűnügyi statisztikákkal, Daniels inkább lemondott.
Egyre, egyre
A Fővárosi Közgyűlés kormánypárti és ellenzéki tagjai a múlt héten 30 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadták a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2015. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. Ha csak a Bucsek Gábor rendőr dandártábornok által jegyzett dokumentum számait nézzük, a helyzet röviden úgy foglalható össze, hogyegyre kevesebb a bűncselekmény és egyre hatékonyabb a bűnüldözés.
Valószínűleg lehet igazságtartalma ennek a megállapításnak, de laikusként átfutva a mellékletekkel együtt 35 oldalas rezümét (itt találja meg az előterjesztésre kattintva, pdf-ben), kirajzolódik egy másik valóság, amiben az élet már korán sem olyan szép, mint amilyennek azt Bucsek dandártábornok festette a főváros döntéshozóinak.
Ráadásul
a Belügyminisztérium (BM) statisztikái helyenként egész mást
mondanak, mint amit a dandártábornok közölt a közgyűléssel.
Mintha nem lenne kábítószer Budapesten
A BRFK beszámolója szerint nagyon komolyan visszaszorulóban van a bűn Budapestről: 2014-ben 113 ezer bűncselekményt regisztráltak, tavaly pedig kevesebb mint 78 ezret. A BRFK szerint a közterületen elkövetett bűncselekmények száma 20,1 százalékkal csökkent egy év alatt, nem véletlen, hogy a KSH felmérése alapján rohamosan nő a budapestiek szubjektív biztonságérzete. Valószínűleg mindkét adatban benne lehet, hogy a második Orbán-kormány jelentősen megnövelte a rendőrök számát az utcákon.
Elszabadult ügynök rontotta a statisztikát
Tízezerrel több, a korábbi évekhez képes másfélszerannyi gazdasági bűncselekmény történt 2011-ben. Nem a válság vagy a kormányváltás hatása: egyetlen biztosítási ügynök képes volt borítani a bűnügyi statisztikát.TovábbPersze, ragyogó statisztikákat nagyjából bármelyik másodéves egyetemista tud varázsolni, aki betévedt pár erről szóló kurzusra. Ráadásul Polt Péter legfőbb ügyész korábbi szavait is érdemes megfontolni a túl szép adatsorokra vágyakozó rendőri vezetőknek:
A regisztrált büntetőeljárások csekély száma a bűnüldözési munka javítását követeli.A Bucsek dandártábornok által aláírt beszámoló készítői ebbe a hibába eshettek, amikor a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények egészének csak egy parányi részét tették a jelentésbe.
A Fővárosi Közgyűlésen csont nélkül átsikló statisztikában az szerepel, hogy a BRFK 2015-ben 119 kábítószeres jogsértést regisztrált, ami talán még a 28 ezer lakosú Esztergomban is irreálisan alacsonynak tűnne, nemhogy a kétmilliós Budapesten. A BM adatai szerint legalább 1600 ilyen bűnelkövetés volt tavaly.
Ezek mellett bizarr hatást kelt, hogy Bucsek jelentése alapján a BRFK „Kábítószer-rendészeti szakterülete” egy év alatt 1330 alkalommal razziázott kórházakban és gyógyszertárakban. A rendőrség tehát arra fordította kábítószer-ellenes kapacitásainak jelentős részét, hogy az egészségügyi intézmények kábítószer-felelőseit ellenőrizze: vajon nem élnek-e vissza a rájuk bízott cuccal.
Mindenki megnyugodhat, 1330 kórházi-gyógyszertári razzia után mindössze 2 esetben indult szabálysértési (!) eljárás.
Ebből az egyik megszűnt elévülés miatt, a másik eljárásban figyelmeztetést alkalmaztak. De volt még 14 eset, amikor „jegyzőkönyvi figyelmeztetést” alkalmaztak a rendőrség ellenőrei, ami 7,7 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, olvasható a precíznek tűnő statisztika a beszámolóban.
Az eltűnt korrupció nyomában
A 20 oldalnyi táblázatos melléklet között szinte már zavarba jön az ember, hogy mennyi fajta bűn van a világon. A válogatott bűncselekmények statisztikáiban való tobzódás alkalmas lehet arra, hogy elterelje a figyelmet egy, a szubjektív biztonságérzetet talán kevéssé befolyásoló kategória hiányáról: a beszámolóban egy szó sincs korrupcióról, rendőrnyelven kiemelt gazdasági bűncselekményről, amit a Btk. korrupciós bűncselekményeknek hív.
Pedig a BRFK-nál 2012 óta külön egység is van erre. Korábban Gazdaságvédelmi Főosztály volt, majd kiszervezték az oda nem illő feladatokat, mint a zsebtolvajlás és a lopás. Így lett belőle Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály, aminek eredményeivel Bucsek nem akarta fárasztani a közgyűlés közönségét. Pedig lett volna mit mondania, mert
a BM adatai alapján legalább 446 korrupciós bűncselekmény történt tavaly a fővárosban.
Több mint száz hivatali vesztegetés, majdnem ugyanannyi vesztegetés elfogadása, de szép számmal akadt befolyással üzérkedés is. A rendőrség sajtóosztályától megkérdeztük, hogy miért nem kerültek be a beszámolóba olyan bűncselekmények, amelyek a korrupciós főosztályhoz tartoznak. Amint válaszolnak, közöljük.
Annyit egyébként konkrétan is tudunk a főosztály tavalyi tevékenységéről, hogy februárban kihallgatták Juhász Pétert, mert kíváncsiak voltak arra, ki akarta azért lefizetni az Együtt politikusát, hogy cserébe fejezze be a korrupciós ügyek feltárását. Juhász akkoriban az V. kerületi ingatlaneladásokkal és Rogán Antal ügyeivel foglalkozott, mostanában Orbán Viktor vagyonosodásába állt bele, amiért cserébe vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezett ellene a Fidesz.
Bottal ütötték az embercsempészek nyomát
Felépítését tekintve a beszámoló jól illeszkedik a mostanában divatos politikai kommunikációs trendekbe. Semmiről sem esik annyi szó, mint a menekültválságról és az annak nyomán a fővárosi rendőrök előtt tornyosuló kihívásokról és a megoldásokról. Nem kérdés, hogy méreteit tekintve rendészeti szempontból is új helyzetet teremtett a Budapestre érő menekülthullám, de a fővárosban összesen egy-másfél hónapig lehetett látni menekülteket, csupán néhány kerület egy-egy frekventált pontján.Ehhez képest azt írta Bucsek dandártábornok, hogy „a tavalyi év egyik legkiemelkedőbb bűncselekménye az embercsempészet, ami a migrációs hullám érkezésével kiugróan megnövekedett az elmúlt évekhez képest”.
Számszerűleg ez azt jelenti, hogy 2010-től 2015-ig 2 és 30 között mozgott a regisztrált embercsempészet mint bűnelkövetés, 2015-ben viszont 55 ilyen esetet rögzítettek. Első ránézésre elég kevésnek tűnik az 55 elkövetés, mert tavaly ősszel gyakorlatilag az nem látott embercsempészt a VIII. kerületben, aki nem akart.
Az elkövetés „kiugró” növekedésével párhuzamosan talán túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a rendőrség hatékonysága drámaian visszaesett ezen a területen. Míg 2014-ben 100 százalékos volt az embercsempészettel kapcsolatos felderítési rátájuk, addig 2015-ben "59,6 százalékra" zuhant, ami azt jelenti, hogy az 55 bűnesetből 32,45 esetet göngyölítettek fel. Ez azzal együtt különösen gyenge teljesítménynek tűnik, hogy a menekültkrízis által leginkább sújtott Józsefvárosban meg is erősítettek a rendőri készültséget.
Bár a rendőrség független szervezet, érdemes megjegyezni, hogy tavaly ősszel talán a kormány stratégiájával is ellentétes lett volna, ha minden embercsempészen rajta ütnek: Magyarország heteken keresztül nem akart akadályt gördíteni a Németország irányába tartó menekültek elé. Ha innen nézzük, akkor a „mélységi ellenőrzéseken” tavaly lekapcsolt 4092, Budapesten tartózkodó „illegális migráns” is elég kevés, pláne ahhoz képest, hogy 2014-ben is nagyjából ezer, illegálisan az országban tartózkodó embert fogtak el.
A menekültek Orbán kottájából játszanak
Ha sikerül megvédeni a menekültektől az országot, a Fidesz nagy lépést tehet a 2018-as választási győzelem felé. De még alakulhat úgy, hogy a Jobbik jöjjön ki győztesen a menekülttémából. Egy biztos: nem lesz nevető harmadik.TovábbÚgy tűnhet, mintha a rendőrség tavaly ősszel nem akart volna mindenkit őrizetbe venni, akit a jogszabályok szerint kellett volna: ha a helyzet úgy kívánja, a törvény szövegét lazábban is lehet értelmezni. Meg persze a BRFK erőforrásai sem lehetnek végtelenek.
Szorosabb emberfogás az utcákon
A BRFK 2015-ös évéről szóló beszámolóból természetesen nem maradhatott ki Angela Merkel és Vlagyimir Putyin budapesti látogatása. Bucsek megjegyezte, hogy a védett vezetők rendőri biztosítása kiemelt feladat volt. A dandártábornok azt is megemlítette, hogy 2014-ben 331 olyan rendezvényt tartottak a fővárosban, ami a gyülekezési törvény hatálya alatt állt, ezért a rendőrség biztosította . Tavaly már közel kétszer annyi, 608 utcai rendezvényt biztosítottak a rendőrök.
Az ittas vezetőknek viszont nagyobb szabadságot biztosítanak. Vagy csak ritkábban merült fel ilyen gyanú a budapesti utakon? Míg
2014-ben a rendőrök 80 322 alkalommal használtak alkoholszondát, tavaly csak 73 141-szer.
Egyenesen következik, hogy 7,4 százalékkal kevesebb ittas vezetőt kaptak el, de Bucsek még ugyanabban a mondatban hozzátette, hogy „indokolt jelezni, hogy az ittas állapotban okozott bűncselekmények száma csökkent”. Érdekes lehet, mivel magyarázza a BRFK az egymással nem éppen harmonizáló statisztikákat, de a dandártábornok nem terhelte ilyen okfejtéssel a beszámolót, mi viszont rákérdeztünk a rendőrség sajtóosztályán.
Az alkoholszondáztatás egyébként nem olcsó műfaj. Az, hogy az eszközt 9 százalékkal kevesebbszer vetették be, mint előző évben, akár arra is utalhat, hogy ezen spóroltak, esetleg másra kellett pénz.
Szakadatlanul
Bucsek dandártábornok végül megköszönte „Budapest Főváros Önkormányzatának szakadatlan erkölcsi és anyagi támogatását”, majd még ugyanazon az oldalon a BRFK nevében is megköszönte „az erkölcsi és anyagi támogatást”.
A BRFK éves jelentésének alapvetően csak kommunikációs tétje van. A bűnözés visszaszorításával bármikor kiválóan lehet kampányolni, a szép statisztikák a politikusok és a rendőri vezetők számára kölcsönösen előnyösek lehetnek.
(Borítókép: Kutyás rendőrök vigyáznak a futókra 2015. december 7-én a Margitszigeten. Fotó: Soós Lajos / MTI)
740 ezer szavazatot "lopott" a Fidesz
Ennyi
jutott nekik az úgynevezett "győztes-kompenzáció"
miatt, mely nélkül a kétharmados többségtől is igen távol
állna a párt.
Az
úgynevezett győzteskompenzációnak köszönheti majd a
Fidesz-KDNP, ha újra meglesz a kétharmados többsége a
parlamentben – írja az
Így írnánk mi blog,
amelynek alkotmányjogász szerzői szerint a kormánypártok által
bevezetett új választási rendszernek ez az egyik leginkább
vitatható eleme. Emlékeztettek: e jogintézmény alkotmányossága
"erősen vitatható; persze kérdés, hogy a Fideszhez lojális
új alkotmánybírákkal feltöltött testület hajlandó-e egy ilyen
politikai hatásokkal járó kérdésben szembemenni a
kormánypártokkal".
A
cikk felidézi, hogy a korábbi rendszerben csak az egyéni
választókerületekben vesztes jelöltekre leadott (voltaképpen
elveszett) szavazatokat számították be töredékszavazatként úgy,
hogy az országos listán végül mandátumot érhettek. Ezzel
szemben az új törvény szerint az első és második helyezett
egyéni jelöltekre leadott szavazatok különbsége is
töredékszavazatnak minősül. Ha tehát egy választókerületben a
Fidesz jelöltje 10 ezer, a baloldali jelölt pedig 8 ezer szavazatot
kapott, a Fidesz országos listájára is felkerül 1999
töredékszavazat. Mindez azt is jelenti, hogy míg a vasárnapi
eredmények nyomán a jelenlegi állás szerint 133 képviselői
helyre számíthat a Fidesz-KDNP, addig a győzteseknek járó
töredékszavazatok nélkül csupán 126 helyük lenne, tehát távol
állnának a kétharmados többségtől.
A
jelenlegi feldolgozottsági adatokkal számolva a kormánypártnak
mintegy 740 ezer töredékszavazatot hozott a győzteskompenzáció,
ez csaknem a harmada annak a 2,2 milliós értéknek, amit a régi
szabályokhoz hasonlóan, csak a listás szavazatok és a vesztes
töredékszavazatok után kapott volna. A Fidesz-KDNP lényegében
ennek az elemnek köszönheti, hogy az országos mandátumokból is a
legtöbbet szerezték, enélkül ugyanis a kormánypártnak héttel
kevesebb, a kormányváltóknak és a Jobbiknak 3-3, míg az LMP-nek
eggyel több mandátum jutott volna. Ezzel pedig a Fidesz valóban
jelentősen távol került volna a kétharmadtól.
Az
Így írnánk mi blog szerzői szerint ugyanakkor a
győztes-kompenzáció alkotmányossági problémáit nem is a
kétharmad kérdése adja, az legfeljebb csak igazolhatja az
aggályokat. Mint írták: a jogintézmény komolyan felveti a
választójog egyenlőségének a sérelmét, hiszen a választók
voksai a rendszeren belül nem azonos súllyal rendelkeznek. "A
jogalkotónak nem kötelessége az egyéni választókerületben nem
hasznosuló szavazatokra kompenzációs mechanizmust kiépíteni a
választási rendszeren belül. Ha azonban úgy dönt, hogy
kompenzációs elemet is a beépít a választási rendszerbe, akkor
ezt alkotmányosan csak akkor teheti meg, ha a szavazatok lehetőség
szerinti azonos súlyának követelményét érvényesíti" –
fogalmaztak, hozzátéve: a győztes jelöltre leadott szavazatok
esetében egyszerűen nincs mit kompenzálni, ez a jogintézmény a
győztes jelöltekre leadott szavazatok értékét lényegében
"megduplázza", amivel sérül a választójog egyenlősége.
Ám
a kompenzációs rendszernek – mint
az Index kiszámolta –
nemcsak a győztesek jutalmazása miatt van jelentősége, hanem a
billegő körzetek sorsa miatt is. Ha ugyanis a jelenleg még
eldöntetlen egyéni választókerületek közül akár csak egy
billegő körzet a mostani helyzethez képest átbillen, akkor a
vesztes jelölt szavazatai hozzáadódnak a pártja országos
listájához, és így az a párt is újabb mandátumhoz juthat. Így,
ha például a legkiélezettebb fővárosi 15. választókerület
baloldali jelöltjének, Kunhalmi
Ágnesnek sikerül
is nyerni, akkor is összejöhet a fideszes kétharmad: a kompenzáció
miatt ugyanis a Fidesz egy helyet elvehet az országos listán a
kormányváltóktól.
(Fotó: Bielik
István/Népszava)
Netanjahu
beismerte: Izrael beavatkozott Szíriában
2016. 04. 11. MTI - Alfahír
Éveken át tagadták, bár a térséget ismerők előtt már jó ideje nem volt kétséges: Izrael is kivette a maga részét a szíriai vérrontásból.
Első alkalommal ismerte el Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn, hogy Izrael több tucatnyi légicsapást hajtott végre Szíriában, hogy akadályozzák a libanoni Hezbollah síita szervezet tagjainak fegyverekhez jutását.
Habár formálisan Izrael nem foglalt állást a több mint öt éve dúló szíriai polgárháborúban, korábban Izrael többször is ígéretet tett arra, hogy gátat vet az Irán által támogatott csoportnak címzett fegyverek kereskedelmének. Az egyes légi műveletekről szóló jelentéseket mindeddig nem erősítették meg hivatalosan.
Netanjahu a Szíria szomszédságában fekvő, a zsidó állam által elfoglalt Golán-fennsíkon állomásozó izraeli katonai egységeknél tett látogatásán azt mondta: "cselekszünk, ha cselekednünk kell, így itt a határnál is, több tucatnyi légicsapással, amelyek célja annak megelőzése, hogy a Hezbollah a hadi helyzetet megváltoztatni képes fegyvereket szerezzen be".
Az izraeli miniszterelnök nem részletezte, Izrael milyen időközönként, milyen típusú csapásokat hajtott végre Szíriában.
Február 18-án az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű civil aktivistahálózat arról számolt be, hogy izraeli légitámadás érte a szíriai kormányhadsereg egyik előretolt hadállását Damaszkusztól délre.
Jeruzsálem üdvözölte a szíriai tűzszünet február 27-i életbe lépését, jelezte azonban, hogy továbbra is fenntartja a lehetőséget, hogy támadásokat indítson a szomszédos országban, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a zsidó államot fenyegeti a Dél-Libanon jelentős részét ellenőrző Hezbollah, amelynek tagjai Bassár el-Aszad szíriai elnökkel léptek szövetségre.
Az Izrael és a Hezbollah között legutóbb, 2006-ban vívott véres háborúban a hivatalos adatok szerint libanoni részről mintegy 1200-an vesztették életüket, az izraeli haderő mintegy 160 katonát vesztett.
A zsidó állam szíriai kavarásáról már korábban is láttak napvilágot különböző hírek. Novemberben az izraeli tüzérség szíriai célpontokat vett tűz alá a megszállt Golán-fennsíkról, januárban pedig az al-Nuszra Front két kiugrott harcosa számolt be arról, hogy Tel-Aviv Izrael logisztikailag és katonai akciókkal is támogatja az al-Kaida szíriai fiókszervezetét.
Gyilkos robotok, szuperkatonák – mire készül Amerika?
A
Pentagon már nyíltan beszél az „ember-gép csapatokról” és a
megnövelt képességű katonák bevetéséről. Washington szerint a
legjobb stratégia az ország műszaki és biotechnológiai
fölényének kiaknázása és a mesterséges intelligencia
lehetőségeinek legszélesebb katonai kiaknázása. Egy hivatalos
jelentés 2050-re már olyan harcteret vizionál, ahol autonóm
gyilkos robotok és genetikailag módosított „szuperemberek”
küzdenek.
ACTUV speed and maneuverability test
https://www.youtube.com/watch?v=MT2UmwEdAwc
A Pentagon a múlt héten mutatta be a Sea Hunter névre keresztelt teljesen robotizált, 40 méter hosszú kísérleti hadihajóját. A Google cég önjáró autójához hasonlítják szakemberek ezt a modellt, amely 2-3 hónapot töltene az óceánokon egy bevetés alkalmával és senki sem irányítaná a távolból. A drón-hadihajó főként orosz, kínai és iráni tengeralattjárók levadászásra fejlesztették ki és vízre bocsátását a robot-hadviselés áttöréseként értékelik a Pentagonban. Az ilyen típusú hadihajóknak kell majd biztosítani Washington technológiai fölényét a Csendes-óceánon és a Perzsa-öbölben. A közeljövőben a Japánban állomásozó amerikai VII. Flotta folytatja majd a tesztelését.
Csillagháború
2.
A
mesterséges intelligencia kutatása mérföldes lépésekkel halad.
Múlt hónapban a Google mesterséges intelligenciája, az AlphaGo
lemosta a pályáról a nyolcszoros világbajnok go-játékost, a
dél-koreai Li Sze Dolt. A Pentagon kutatóintézetének tavalyi
átfogó jelentése 2050-re
már olyan harcteret vizionál, ahol autonóm gyilkos robotok és
genetikailag módosított „szuperemberek” küzdenek. Az
Obama adminisztráció a jelek szerint eldöntötte, hogy Amerikának
a legjobb stratégia az ország műszaki és biotechnológiai
fölényének kiaknázása és a mesterséges intelligencia
lehetőségeinek legszélesebb katonai kiaknázása. Ez
a koncepció hasonlatos Reagen elnök Csillagháborús
kezdeményezéséhez, csak éppen 30 évvel fejlettebb szinten.
Nyakunkon
tehát az ember nélküli, robotizált hadviselés és már a
Pentagon térségünkbe telepítendő fegyverei között drónokat és
automata őrtornyokat találhatunk. Obama elnök 3,4 milliárd
dollárt szeretne a 2017-es költségvetésből az európai
fegyver-telepítésre fordítani, a háromszorosát annak, mint az
idén. Ma már egy amerikai harci helikopteregység nemcsak Apache és
Black Hawk helikoptereket, hanem drónokat is felsorakoztat.
Kísérleti jelleggel pedig egyelőre ember nélküli, „Protector”
nevű őrtornyokat szerelnek fel Európában, 30 milliméteres
ágyúkkal.
Még
dominánsabb lehet a katonai-ipari komplexum
 |
|
Káncz
Csaba
|
A
Pentagon hivatalnokai az elmúlt hónapokban nyíltan kezdtek
beszélni „ember-gép csapatokról”, a mesterséges intelligencia
legújabb eszközeiről és a megnövelt képességű katonák
bevetéséről. Ezen csúcstechnológiás katonai tárháznak kell
felvennie a versenyt az orosz és kínai hadseregek gyors ütemű
modernizációjával. Robert Work védelmi államtitkár egy
közelmúltbeli beszédében kiemelte, hogy Washington 2001 óta a
Közel-Keletre koncentrált és „ a rendszereink lassan
alkalmazkodtak ahhoz a csúcs-technológiájú kihívásokhoz,
amelyek kezdtek megjelenni az ellenfeleinknél”. Itt természetesen
nem a talibán kihívásaira, hanem Moszkva és Peking fejlesztéseire
kell gondolni.
A
Pentagon 2012-ben indította el azon kezdeményezését, a
„Stratégiai Képességek Irodáját”, amely az ’okos-fegyverek’
kifejlesztésére szakosodott. Ezzel
párhuzamosan fut a mesterséges intelligencia katonai hasznosítására
szakosodott Pentagon intézmény, a Fejlett Védelmi Kutatási
Projektek Ügynöksége (DARPA) is.
Az
egyre autonómabb drón-repülők és hadihajók megjelenése egyben
aggodalmat is keltett egyes szakértőknél és aktivistánál,
hiszen a fegyveres robot-rendszerek akár veszélyként
azonosíthatnak embereket és megölhetik őket. Wendell
Wallach, a Yale egyetem bio-etikusa szerint nehéz lesz
fegyverzet-korlátozási egyezményeket tető alá hozni a drónokra,
de követeli annak lefektetését, hogy a gyilkos autonóm
fegyver-rendszerek sértik a nemzetközi humanitárius törvényeket.
Wallach szerint az új fegyverrendszerek az USA-ban tovább növeli
az erejét katonai-ipari komplexumnak és
lobbistáinak a normál polgár felett.
Káncz
Csaba jegyzete
Szaúd-Arábia
tovább folytatja a népirtást
2016.04.11.1
Szaúdi
vadászgépek állítólag Jemen délnyugati
Ta'izz tartományát számos ponton bombázzák, megsértve ezzel az
épp most életbe lépő és ENSZ közvetítéssel megkötött
fegyverszüneti megállapodást.l
A
jemeni al-Masirah hírportál számolt be, hogy egy szaúdi bombázó
Ta'izz tartományban lecsapott Salah és al-Huban kerületekre,
mindössze két órával azt követően, hogy a fegyverszünet
vasárnap éjfélkor (21:00 GMT) hatályba lépett.l
Egy
szaúdi légicsapást követő pillanat a jemeni fővárosban,
Szanaában – Press TV fájl fotó
Jemeni
források arról is beszámolnak, hogy szaúdi harci repülőgépek a
jemeni főváros, valamint Omran tartomány több pontján is
lecsaptak.l
Rijád
annak ellenére folytatja a bombázásokat, hogy kiadott egy
nyilatkozatot, amelyben vállalta, hogy tiszteletben tartja a
tűzszünetet. Szaúd-Arábia "tiszteletben fogja tartani a
fegyverszünetet... de fenntartja magának a jogot, hogy
válaszoljon", a Húszi Ansarullah harcosok bármilyen
támadásaira, olvasható a nyilatkozatban.l
A
húszik, továbbá az Ali Abdullah Saleh egykori elnökhöz hű
szövetséges csapatok levelet küldtek az ENSZ-nek szombaton,
melyben vállalták, hogy egész Jemenben "beszűnik a
szárazföldi, vízi és légi katonai műveleteket".l
A
fegyverszünetet Ismail Ould Cheikh Ahmed, az ENSZ jemeni ügyekkel
foglalkozó különleges megbízottja jelentette be, úgy fogalmazva,
hogy ez a lépés lecsendesíti a helyzetet a kuvaiti tárgyalások
előtt, amiket április 18-ára ütemeztek.l
Ahmed
üdvözölte a tűzszünetet, és felszólította valamennyi
hadviselő felet, hogy tartsák tiszteletben.l
l"Arra
kérem a feleket és a nemzetközi közösséget, hogy továbbra is
rendíthetetlenül támogassák az ellenségeskedés beszüntetését,
ami az első lépése Jemenben a béke visszatérésének”, mondta.
"Ez kritikus, sürgős és nagy szükség van rá. Jemen nem
engedheti meg magának még több élet elvesztését."l
Az
fegyverszünetet megelőzően a szaúdi vadászgépek fokozták a
különböző jemeni városok elleni támadásaikat, melyeknek
tucatnyi civil ház és ingatlan vált célpontjává.l
Vadászgépek
csaptak le a központi Ma'rib tartomány Sirwah kerületében, az
északi Jawf tartomány Matun kerületében, és a délnyugati Lahij
tartomány Karsh kerületében.l
Férfi
sétál egy szaúdi légicsapásban megsemmisült lángoló épület
előtt 2016. február 10-én, a jemeni fővárosban, Szanaában. –
AFP
Remények
és félelmek
Az
elmúlt 18 hónapban a húszik irányítása alatt álló Szanaa
lakosai remélik, hogy a békére irányuló kísérletek most
sikeresek lesznek, miután a 2015-ben tartott két tárgyalási
fordulón nem születtek eredmények.l
l"Belefáradtam
a harcokba, a pusztításba, mindenbe", mondta az 57 éves
Huszein Ali. "A helyzet nagyon nehéz, az emberek munka nélkül,
áram nélkül, víz nélkül élnek, és félelemben, hogy bármikor
egy [szaúdi] bombázás megölheti azt, ami kedves nekünk."l
A
16 éves Amal Ahmed azt mondta: "Azt remélem, amikor reggel
felébredek, hogy a háborúnak vége, és úgy mehetek én is,
valamint az osztálytársaim iskolába, hogy nem kell félni a
razziáktól és a haláltól."l
A
rijádi rezsim 2015. év márciusában kezdte meg a Jemen elleni
offenzívát, állításuk szerint azért, hogy eltöröljék a
húszik Ansarullah Mozgalmát, és visszaállítsák a volt diktátor,
Abd Rabbuh Mansur Hadi uralmát, aki Szaúd-Arábia hű
szövetségesének számít.l
A
Szaúd-Arábia által indított háború kezdete óta közel 9.400
jemeni, köztük 4.000 nő és gyermek vesztette életét, és
legalább dupla ennyien sebesültek meg. A földdel tették egyenlővé
az elszegényedett ország szociális és egészségügyi
létesítményeit, mint a kórházakat, iskolákat, gyárakat és
elpusztították a civil infrastruktúra jelentős részét.l
A
jemeniek válaszul megtorló támadásokat hajtottak végre a szaúdi
erők ellen hazájukban, és szaúd-arábiai célpontok ellen.l
Persianews.vcp.ir
A
velencei kalmárt ajánlotta olvasásra Argentína elnöke - rögtön
rátámadtak a zsidók
Forrás: https://kuruc.info/r/6/145411/?honnan=Nemzeti_Hirhalo
Cristina
Kirchner argentin elnök William Shakespeare nevezetes művét, A
velencei kalmárt ajánlotta olvasásra az ifjúságnak azért, hogy
megértsék a kizsákmányolás lényegét. Az argentínai zsidó
csúcsvezetés azonnal reagált az elnök szavaira, és "mélységes
aggodalmának" adott hangot, amiért Kirchner a világirodalom
egyik "mélységesen antiszemita mondanivalót hordozó"
művét ajánlotta olvasásra a fiataloknak - írja a Sin Mordaza
argentín hírportálra hivatkozva a CFCA izraeli hírportál.
Cristina Kirchner William Shakespeare A velencei kalmár című
színműve már a múltban is komoly indulatokat váltott ki
zsidókból és nem zsidókból egyaránt. A mű alaptörténete
röviden az, hogy egy Shylock nevű lelketlen velencei zsidó uzsorás
igen magas kamatra adott kölcsönökön hihetetlen módon
meggazdagodik, ezért Shakespeare "antiszemitizmusán"
évszázadok óta vitatkoznak. Tény az, hogy a színművet Dori
Párnász lefordította héber nyelvre, tehát az izraeli fiatalok
számára is elérhető. Az argentínai zsidóság csúcsszervezete
(DAIA) "mélységes aggodalmának" adott hangot, amiért az
Argentin Köztársaság elnöke egy "mélységesen antiszemita
mondanivalót hordozó" irodalmi alkotást ajánlott olvasásra
az ifjúságnak. "A velencei kalmár olvasására tett ajánlat
jogos nyugtalanságot és aggodalmat kelt az argentínai zsidó
közösség körében", áll a zsidó csúcsvezetőség
nyilatkozatában, kiemelvén azt, hogy Cristina Kirchner nemcsak
olvasásra ajánlotta Shakespeare színművét, hanem az egyik
közösségi portálon az elnök még hozzáfűzte: "Az
uzsorakamatra adott kölcsön és a vérszopók jelensége már
évszázadok óta ábrázolva van a világirodalom legkiválóbb
alkotásaiban." El-Kudszi - Kuruc.info
Forrás: https://kuruc.info/r/6/145411/?honnan=Nemzeti_Hirhalo
Forrás: https://kuruc.info/r/6/145411/?honnan=Nemzeti_Hirhalo
Pozsonyi Ádám: Hogyan tovább?
Charlie Hebdo. Kevesebb mint egy évvel később Párizs. Kevesebb mint fél évvel később Brüsszel! (Kölnt már nem is említi az ember.) Mi a terv? Ha majd hetente robbantanak, akkor hetente tartunk megemlékezést? Európa feltette a kezét, bepucsított, és szabadrablás van.
2011-ben London lángolt, erő helyett leginkább könyörgésre futotta. Nem fog Európa olyat csinálni, amit Putyin tett a csecsenekkel. Könyörgés, még több pénz, még több könyörgés, kamerák, megfigyelés, tojáshéjon lépkedés, cenzúra, fehér emberek megfélemlítése (azt lehet, meg működik is). Ez már most is megy, még büszke is Merkel arra, hogy a Facebookon vadászik a Stasi.
"Az elmúlt napokban az európai belügyminisztériumok közzétették jelentésüket, hogy hol, milyen iszlámveszély van. Ezek belső bizalmas anyagok voltak, a sajtóban nem jelentek meg, így nem jelent meg, hogy Belgiumban a bűncselekmények 70 százalékát muzulmánok követik el, nem jelent meg, hogy Németországban napi 500 bűncselekményt követnek el, nem jelent meg, hogy Franciaországban ez az arány 70 százalék, Nem jelent meg, hogy Svédországban 55 olyan város van, ahova svéd már nem mehet be, mert szélsőséges iszlamisták átvették a vezetést" - hívta fel rá a figyelmet Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
Közben a "békés" muszlimok már most is belemondják a kamerába, hogy Európa muszlim lesz egy-két évtizeden belül, a képébe röhögnek az őslakosoknak.
Haladunk valami nagyon véres felé (legalábbis Nyugat-Európa), és ahogy egy alt-rightos író is mondta, Európa 20 év múlva vagy saría-bíróságokkal és mecsetekkel lesz tele, vagy Breivik-szobrokkal.
A nyugati sajtó majd megint sipákol egyet a jogokról. Mert ugye az a legfontosabb. A jó elvtárs a partizánfilmekben, amikor lelőtte a gaz náci vagy az imperialista ügynök, a szívéhez kapott, és a párttagsági könyvecskéjét kereste. A liberális hülye - valahol minden utópia egy tőről fakad - meg majd a jogait félti. Meg jajveszékel a szélsőségekről. Jogai természetesen kizárólag a deviánsoknak vannak.
Jogom van "eldönteni", hogy férfi vagyok vagy nő, ezt akár havonta variálhatom is, de lehetek semleges nemű is. (Van egy rossz hírem a gender hülyéknek. Az ember biológiai neme nem "felvállalás" kérdése. Egy férfi koponyája és medencéje eltér, és világosan megkülönböztethető egy nőétől. Ha a régész a temetőben talál egy csontvázat, a nyakszirtjéből megmondja a nemét. A demokráciához, a rasszizmushoz meg az antifasizmushoz való viszonya nem derül ki. A párttagsága se. Az se, hogy elítélte-e a Hóman-szobor felavatását, és hogy mit gondolt a feminizmusról. Egyedül egy derül ki: a neme. Mert ez születésünktől fogva adott, és aki ezt nem tudja eldönteni, az nem valamiféle szabad és fejlett, felvilágosult lény, hanem beteg.)
Tart-e tovább a női jogok szajkózása a kirekesztés elleni harc nevében, miközben pont erre hivatkozva áramlik be az a milliós tömeg, mely tökéletesen semmibe veszi a női jogokat? Mellesleg a női jogok szajkózása pont a női egyenlőség elvét tagadja. Aki egyenlő, az önerőből is képes valamit elérni. Ha kvótákkal kell kikényszeríteni, hogy legyen X darabszámú női mérnök, cetvadász, vagy meg nem értett blogger, az pont azt bizonyítja, hogy a nő nem egyenlő a férfival. Bábáskodni kisgyerek vagy csökkent értékű felett szokás. Ha nő lennék, kikérném magamnak az ilyet. (Azt, hogy bizonyos fokú "eltérés" a nemek biológiai és lelki alkatából adódik, már nem is mondom, mert az ilyesmi egy haladó szelleműnek magas.)
Régen a nők valóban nem lehettek politikusok, tábornokok (vicc), de nem lehettek hóhérok, aknaszedők és vájárok sem. A nőt a társadalom védte, és középre helyezte. A legkevésbé rizikós terepre. Pont a család és a szaporodás miatt. Ezért voltak férfiak a legmagasabb és a legalacsonyabb szinteken. De ha a főorvosok közt méricskélünk, méricskéljünk a kukások közt is. Szinte csak férfi van. De ismétlem, a nőt régen azért "tiltották", mert kímélték. Ez megszűnt. Ki is halunk pillanatokon belül, de legalább jogokkal, öntudatosan, idealista eszméket hirdetve, és elsöpörnek azok, akik nagy ívben tesznek az ilyesmire. Persze a nőjogi ügyködők és a migránssimogatók ugyanazok, és a kettő szöges ellentéte fel sem tűnik nekik. (Látszólag.)
Szóval, hogyan tovább? Most majd brüsszelesre cserélik pár százezren a profilképüket, és minden marad a régiben? "A Liberálisok hisznek a szabadságban, a demokráciában, a humanizmus értékeiben és bíznak abban, hogy a történtek nem szolgálnak újabb alapot majd a gyűlöletkeltésre, a menekültkérdés és a terrorizmus összemosására." Ezt írta a Magyar Liberális Párt, egy nappal Brüsszel után. Csiba Katalin, az LMP politikusa pedig így hagymázazik blogján: "fontos megvédenünk a muszlimokat, a menekülteket, akik áldozatai lehetnek annak a mocsárszagú politikának, amit otthon is napirenden tart a kormány".
Kész.
Amúgy megfejtettem. A liberális idióta azért nem képes megérteni, hogy itt kultúrák és népcsoportok viselkednek úgy, ahogy, azért hisztizik az "általánosítás ellen", mert ő sem kultúrában gondolkozik, nem definiálja magát egy kultúra részeként. Ő csak egy egyén. Amihez tartozik, az egy világnézet, egy ideológia. Ő liberális. Nem magyar, német, vagy keresztény. Ezért nem fogja föl, hogy a muszlim muszlimként akarja felszámolni Európát, és nem mint Abdul vagy Mohamed.
Édes Istenem! Nem a demokráciát kell megmenteni, kedves agyhalottak, hanem Európát! A demokrácia valójában soha nem létezett, az illúziójának közepén pedig épp most detonált a sokadik pokolgép! Aki pedig nyitva hagyja éjszakára az akol kapuit, az reggel ne sírjon, hogy farkasok tizedelik a nyájat.
Georg
Spöttle
Ulfkotte
helyzetjelentése
Németországból...
A
hónap első hetében jelent meg Udo Ulfkotte német újságíró új
könyve A menekültipar - Miként profitálnak politikusok,
újságírók és szociális szervezetek a menekülthullámból
címmel. Tizenegy hónappal azután, hogy szintén a Kopp kiadónál
látott napvilágot bestsellerré vált könyve, "A megvásárolt
újságírók".
Ulfkotte nevét idehaza nagyon sokan ekkor ismerték meg. A Frankfurter Allgemeine Zeitung egykori haditudósítójának és szerkesztőjének könyve hatalmas megbecsülést és hírnevet váltott ki a magyar jobboldalon és gyűlölettel teli zavart hallgatást a balliberális térfélen, hiszen nehéz konteó-gyártással vádolni egy vezető német lap egyik korábbi kulcsemberét.
A szerző előszavában leírja tapasztalatait arról, hogy milyen megpróbáltatások érték és érik tavalyi leleplező kötete miatt. Egyik lábával a börtönben van, másik lábával az anyagi összeroppanás szélén egyensúlyoz, aki olyan könyvet ír, mint ő. Minden sorát nagyítóval vizsgálják az ügyvédek, melyik állításáért lehet perelni. Eddig százötvenezer euró kifizetésére kötelezték. Hozzátehetjük: tudjuk jól, milyen veszélyes a hatalmasokkal szemben tényfeltárást végezni, akik minden tettüket titkolják. Azok meglétét tehát nem könnyű a bíróság előtt is megálló bizonyítékokkal igazolni.
Ulfkotte nevét idehaza nagyon sokan ekkor ismerték meg. A Frankfurter Allgemeine Zeitung egykori haditudósítójának és szerkesztőjének könyve hatalmas megbecsülést és hírnevet váltott ki a magyar jobboldalon és gyűlölettel teli zavart hallgatást a balliberális térfélen, hiszen nehéz konteó-gyártással vádolni egy vezető német lap egyik korábbi kulcsemberét.
A szerző előszavában leírja tapasztalatait arról, hogy milyen megpróbáltatások érték és érik tavalyi leleplező kötete miatt. Egyik lábával a börtönben van, másik lábával az anyagi összeroppanás szélén egyensúlyoz, aki olyan könyvet ír, mint ő. Minden sorát nagyítóval vizsgálják az ügyvédek, melyik állításáért lehet perelni. Eddig százötvenezer euró kifizetésére kötelezték. Hozzátehetjük: tudjuk jól, milyen veszélyes a hatalmasokkal szemben tényfeltárást végezni, akik minden tettüket titkolják. Azok meglétét tehát nem könnyű a bíróság előtt is megálló bizonyítékokkal igazolni.
A
kötetből megtudhatja az olvasó, hogy a nagyvállalatok mekkora
profitot fölöznek le a menekültipari tevékenységükkel.
Ulfkotte könyvében végig a Németországban megszokott "menekült"
("Flüchtling")szót használja.
Megtudja továbbá, hogy a gyógyszeripar miként növeli forgalmát milliárdokkal a beérkező menekülteknek felírt gyógyszerek eladásából. Hogy a rendőrökre és újságírókra szájkosarat raknak a menekültstátust kérők bűnelkövetései ügyében; hogy számos SPD (szociáldemokrata) politikusnak mellékállása van olyan szervezetekben, amelyek a migránsoknak szállást adnak; hogy a pártok a menekültek ellátásával kapcsolatban törvénytelen finanszírozásban részesülnek, és hogy újságírók külön pénzt kapnak, ha könnyfakasztó sztorikat írnak a menekültstátust kérőkről.
Megtudja továbbá, hogy a gyógyszeripar miként növeli forgalmát milliárdokkal a beérkező menekülteknek felírt gyógyszerek eladásából. Hogy a rendőrökre és újságírókra szájkosarat raknak a menekültstátust kérők bűnelkövetései ügyében; hogy számos SPD (szociáldemokrata) politikusnak mellékállása van olyan szervezetekben, amelyek a migránsoknak szállást adnak; hogy a pártok a menekültek ellátásával kapcsolatban törvénytelen finanszírozásban részesülnek, és hogy újságírók külön pénzt kapnak, ha könnyfakasztó sztorikat írnak a menekültstátust kérőkről.
Ulfkotte
bemutatja azt is, hogy miközben a német sajtó és Angela Merkel
kancellár halálra aggódja magát a menekültek sorsa miatt, annak
nem adnak hangot, hogy az országban háromszázezer, többnyire
etnikailag német hajléktalan él, akik közül harminckétezer a
gyerek.
Könyvéből
megtudjuk azt is, hogy a német újságírók szívhez szólóan
megható, de kitalált történeteket is előadnak menekültekről,
például a szenegáli Abdou Dioufról, aki horrorisztikus élményeit
ecsetelte állítólagos hajón történő meneküléséről.
Azonban kiderült, történetét 2015 nyarán egy spanyol
reklámügynökség találta ki.
Ulfkotte
azt is leírja, mennyibe kerül egy menekült a német
adófizetőknek. Fejenként havi háromezer-ötszáz euróba.
Egymillió menekült ellátása tehát havi három és fél
milliárd, évente negyvenkétmilliárd euróba kerül. Pontosan
ennyibe kerül a költségvetésnek a németek segélyezése.
E
könyv megjelenése előtt nem igen tudtunk arról, hogy Németország
nettó kivándorlóország, mert egyre több németnek lesz elege
saját hazájából. "A bevándorlók már csak az olyan
országokból érkeznek, ahol az oktatásban kevesen részesülnek.
A
távozó, képzett németek "Goodbye Deutschland!"-dal
búcsúznak. Ma már minden negyedik német azzal a gondolattal
játszik, hogy elhagyja hazáját. Minden évben 165-170 ezer német
fordít hátat Németországnak.
A legtöbb közülük fiatal és egyetemi végzettségű."
A legtöbb közülük fiatal és egyetemi végzettségű."
Álljon
itt a fejezet végkövetkeztetése: "Az igazság így hangzik:
Németország kivándorlási ország - legalább is az etnikai
németeknek." Mely mondattól, mint általában a kínos
tényektől, megállhat az ütő a hazai, a Merkel-Németországot
imádó balliberális sajtó magyar-utáló tamtam-dobosai kezében.
És
hogy honnan érkezik a "munkaerő-utánpótlás"? Abból
az Afganisztánból, ahol a nők nyolcvannyolc százaléka
analfabéta. Az afrikai Nigerből (ott ez az arány 84,9 százalék),
Dél-Szudánból (84 százalék) és Burkina Fasóból (78,4
százalék).
A
menekültek orvosi ellátása óriási összegekbe kerül az
adófizetőknek. Németországban négyszáz-ötszázezer a
Hepatitis-C vírussal fertőzött emberek száma - egy jelentős
részük migráns. Egy negyvennyolc hétig tartó kezelés ára
25-28 ezer euró. Ha más, drágább gyógyszereket is alkalmaznak,
akkor 51-64 ezer euró a terápia költsége. De lehet, hogy az
orvos még a - grammját tekintve szó szerint az aranynál is
drágább - Gilead pirulát is felírja, az szemenként 714 euróba
kerül.
A
menekülteknek megfelelő szállás is dukál. Sokukat szállodákban
helyezik el. Nem egyszer a hoteltulajdonos akarata ellenére. De
kastélyokban és magánnyaralókban is. E téren sincsenek tabuk,
akadályok. A Holte-Stukenbrock-kastélyban a rendőröknek kellett
átadniuk a helyüket a menekülteknek. Máshol (a helyszínek
pontos jelölése a könyvben) idős-otthonokat ürítenek ki
számukra.
Hogy
mindez mihez vezethet, Ulfkotte brit lapok cikkeit idézi, melyek
szerint legkésőbb 2018-ban már páncélosok düböröghetnek
Európa városainak utcáin és terein. Az amerikai CIA egyik
jelentése azt a képet vetíti elénk, hogy a közel-keleti és
észak-afrikai menekültek hullámai országokat árasztanak el, és
számos nagyváros kormányozhatatlanná válik.
A
Németországban menedéket kapottaknak maximum tizenöt hónap
ott-tartózkodás után jogukban áll behívni családtagjaikat. Sok
esetben a visszamaradt rokonok küldik ki előőrsként az egyik
családtagot, aki azután behívja őket. Így azután egy
család eltartására évente akár kétszázötvenezer eurót is rá
kell fordítani.
A
legújabb felmérések szerint a németek már jobban félnek a
menekültektől, mint a munkanélküliségtől, ami korábban a
legnagyobb gondot jelentette. Az egykor patyolat-tiszta Németország
közben koszosodik. Amit a sajtó trendinek igyekszik eladni.
Közben
Berlinben a zsebtolvajlások száma ötvenöt százalékkal
emelkedett. Annak ellenére, hogy a szállások őrzése havi
hatezer-ötszáz euróba kerül menekültenként.
Csak
remélni tudjuk, hogy Udo Ulfkotténak ez a könyve is hamarosan
megjelenik magyar kiadásban.
Sokan el sem hitték azt, amikor elsőként írtunk arról, hogy import nyugdíjasok viszik a magyar TB kasszát. Azt a tényt, hogy ukrán időskorúak jönnek naponta százával a magyar nyugdíjakért. Ha már viszont ideruccantak, akkor a hasznost a kellemessel is összekötik, és egyúttal elintézik, hogy az ingyenes magyar egészségügyi ellátást is igénybe vegyék, mert "megérdemlik", vagy, mert "nekik az jár"?
Kiderült, mennyit fizet Magyarország a törököknek a menekültek miatt
Kiderült, mennyit fizet Magyarország a törököknek a menekültek miatt
Magyarország
14,7 millió eurót, nagyjából 4,6 milliárd forintot ad a
Törökország-támogató Menekültügyi Eszközhöz.
A
Magyar Közlöny hétfői számában közzétett kormányhatározat
szerint a nemzetgazdasági miniszternek gondoskodnia kell arról,
hogy biztosítsa a szükséges pénzt, 2016-ban 10 millió eurónak
megfelelő forintot.
Magyarországnak 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is utalnia kell.
Magyarországot
a Törökország-támogató Menekültügyi Eszköznél a határozat
szerint a külgazdasági és külügyminiszter képviseli.
mti
A magyaroknak nem jár a nyugdíj
Bármikor
dönthetnek úgy, hogy nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva
csökkentik vagy visszatartják a nyugdíjakat.
Az
atv.hu egyik olvasója hívta fel a figyelmet arra, hogy az egyik
legnagyobb, külföldi érdekeltségű biztosító hazai csoportja
úgy próbál a nyugdíjcélú életbiztosításra ösztönözni,
hogy azt állítja: az Alaptörvényben már nem szerepel a
társadalombiztosítás intézménye. Az állam bármikor dönthet
úgy, hogy drasztikusabban csökkenti a nyugdíjakat, mert a
nyugdíjra nincs alkotmányos garancia, nem jár alanyi jogon az
állami nyugdíj.
A
portál utánajárt és ugyanerre a következtetésre jutottak a
nyugdíj-biztosítási szakértők is. Szerintük az, hogy a jogi
szabályozás már szociális hozzájárulási adónak hívja a
nyugdíj-biztosítási járulékot, azt jelenti, hogy a kormányoknak
nem feltétlenül kell a nyugdíjra fordítaniuk az adónak minősülő
összegeket.
Az
Alkotmánybíróság ugyan a lecserélt alaptörvény alapján
korábban kimondta, hogy a társadalombiztosítási rendszerbe
befizetett hozzájárulást, annak mértékéig védi a tulajdonjog,
de Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász szerint az új
Alaptörvény értelmében senkinek sem jár alanyi jogon az állami
nyugdíj. Ez nem jelenti azt, hogy ne létezne törvényi szabályozás
alapján működő rendszer, de azt igen, hogy a korábbi Alkotmányba
foglalt szociális biztonsághoz fűződő jogi garanciát a Fidesz
megszüntette.
Erre
elsőként Mihályi Péter közgazdász figyelt fel. A szakember
szerint az állam szociális szerepfelfogása az új Alaptörvénnyel
olyan, mintha valakinek égne a háza. Neki mindenféle befizetés
nélkül jár a tűzoltóság szolgáltatása, de ha ez elmarad,
nincs kinél reklamálni a leégett ház miatt. Azzal, hogy a Fidesz
kivette az Alkotmányból a „társadalombiztosítás” szót,
felszámolta a lehetőségét, hogy a nyugdíj egyoldalú
változtatásakor felsőbb fórumhoz lehessen fordulni.
Mihályi
szerint a munkáltatók 27 százalékos TB-t fizetnek alkalmazottaik
után, de az csak a költségvetési törvényben dől el, hogy abból
a kormány mennyit költ egészségügyre, nyugdíjra. Nem számít,
hogy az elmúlt 30 évben ki mennyit fizetett. Alkotmányjogi
garanciák híján nincs hova fordulni, ha az állam úgy dönt, hogy
nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva csökkenti, átcsoportosítja,
vagy visszatartja
a nyugdíjakat.
Lekötözve vajúdott, élve szülte meg a gyermekét, aki belehalt a körülményekbe
Magyar
egészségügy, Szent Imre Kórház, Pszichiátriai Osztály.
Súlyos
alapjogsértéseket és komoly hiányosságokat tárt fel az alapvető
jogok biztosának a Szent Imre Kórház Pszichiátriai Osztályán
szülő nő ügyében sajtóhír alapján hivatalból folytatott
vizsgálata. A jelentésben hivatkozott szakértői jelentés szerint
a gyermek nem halva született, hanem a körülmények miatt
vesztette életét. (A teljes
jelentést itt találja.)
A vajúdást,
illetve a szülés kezdetét a pszichiátriai osztály zárt
részlegének alkalmazottai annak ellenére nem észlelték, hogy az
állapotos nőt a krízismegfigyelőben helyezték el és –
legalábbis az előírások szerint – szigorú megfigyelés
alatt tartották. Az ombudsmannak megküldött dokumentációból
kiderült, hogy a nő pelenkázva volt és le is kötözték.
Fotó: MTI
/ Máthé Zoltán
Az ápolók
akkor vették észre a szülés megindulását és siettek a
segítségére, amikor a gyermek feje és karja már látható volt.
Az ombudsman szerint embertelen és megalázó bánásmódot
jelentett önmagában az a tény, hogy a várandós nő az észlelésig
lekötözve vajúdott, így kellett megszülnie a gyermekét.
Vizsgálati
jelentésében az alapjogi biztos leszögezi, hogy nem tiszte a
kórházi protokollok, eljárásrendek, minimumkövetelmények
szakmai megítélése. A hatósági boncolás eredménye alapján
azonban tény, hogy a gyermek élve született, halála a vajúdás
és a szülés nem megfelelő körülményei miatt következett be.
Még tartott
az ombudsmani vizsgálat, amikor újabb jelzés érkezett a biztoshoz
arról, hogy a Pszichiátriai Osztály szobái zsúfoltak, nincs
ebédlő, társalgó szoba és időről időre a folyosón helyeznek
el betegeket. Az alapjogi biztos megállapította, hogy súlyos
alapjogi visszássághoz vezet az a helyzet, hogy a pszichiátria
azért vesz fel betegeket, mert más osztályok nem tudják, illetve
nem akarják fogadni őket.
A biztos
szerint sérti az emberi méltósághoz való jogot, hogy a kórház
folyosóján a jogszabályi előírásokat is figyelmen kívül
hagyva időközönként betegeket helyeznek el, továbbá kiemelte,
hogy komoly problémát jelent az egy betegre jutó minimális
terület biztosítása is.
Kossuth-díjas, budapesti díszpolgár zsidó: genetikusan alattvaló, bűnös nép a magyar
Balliberális
pöcegödör. Tessenek okádni rajtuk.
Kossuth-díjas,
budapesti díszpolgár zsidó: genetikusan alattvaló, bűnös nép a
magyar, mely se tanulni, se dolgozni nem tud és nem is akar.
2011. 09/01 Közélet
2011. 09/01 Közélet
 Kertész, a Kossuth-díjas díszpolgár - maga a csöpögő gyűlölet-rasszizmus |
Hazaért
már, megpuszilta gyermekeit, vacsorázott, megitta borát, és
kényelmesen elhelyezkedett a számítógépe előtti székben,
kedves olvasó, hogy megtudja, mi történt ma a világban? Sort
keríthet arra is, de azt mondják, önismeret nélkül mit sem ér
az ember. Nézzük tehát esti olvasmányként, milyenek is vagyunk
mi, magyarok, egy elismert, komoly író szerint. Aki nem akárki,
hiszen a Kossuth-díj birtokosa (2008), fővárosunk díszpolgára
(2002), Hazám-, Arany János- és József Attila-díjas, mi több, a
Magyar Köztársasági Érdemrenddel is kitüntették. Tudja, tehát
mit beszél, s ilyen elismerések birtokában felelősségteljesen
nyilatkozik.
Zsidó
vallási tanítás szerint két féle ember létezik a Földön. A
zsidó, akit Isten teremtet. A nem zsidó aki az első ember Ádám
állatokkal történt fajtalankodásának le származottai. Ebből
következően a zsidó kiválasztott. A nem zsidó tisztátalan vagy
egyenlő az állatokkal azaz alattvaló. Mert Isten ezen állatokat
az ő szolgálatára teremtette. Ezért alkalmazza a
tisztátalan jelképet a disznót írásában...
Nos,
lássuk, milyen ember Ön, kedves magyar olvasónk. Tudja meg az
alábbi levélrészletekből:
A magyar genetikusan alattvaló. (...) A magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.
Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!
Bizony.
És ez nem azon régi idézetek közül való, mint pl. az, hogy a
zsidó elem nélkül a magyar kultúra csak bőgatyából és
fütyülős barackból áll, meg hogy tetemcafat a Szent Jobb,
micisapka vagy tökfödő a Szent Korona - ez friss, meleg, ropogós,
tegnapelőtti levél. Szerencsére, tehetnénk hozzá, hiszen nem
nekünk kell bizonygatnunk, hogy a zsidó ugyanolyan ma is, mint volt
tizenöt, húsz, ötven vagy ötszáz éve, ők kínálják tálcán
a bizonyítékot rendszeres időközönként.
Ez
a mostani egyébként, amilyen jól talál a mi archívumunkba,
annyira felesleges volt az ő részéről, de a fent említett haszna
kétségkívül megvan. Történt ugyanis, hogy nemrégiben az egyik
legundorítóbb magyargyűlölő Jordán-pozitív lap, az Amerikai
Népszava főszerkesztője olvashatatlanul hosszú és unalmas
ömlengésben bejelentette, hogy hiába az adományok, nem tudnak
friss hírszolgáltatással harcolni a jövőben az Orbán-diktatúra
ellen, de a véleményrovat marad.
Ezt
nem sikerült felfognia Kertész Ákosnak, s ennek köszönhetően
született az alább teljes terjedelmében olvasható levele,
melyben, bár elismeri, hogy "olyan üzenetet kár föltenni a
társadalom kommunikációs csatorna hálózatára, ami senki
érdeklődését nem bírja fölkelteni" (micsoda freudi
elszólás a saját lapjuk színvonaláról!), azon siránkozik, hogy
neki nem lesz a továbbiakban ahol közölnie magvas gondolatait.
Melyekkel persze ő is a diktatúra ellen harcol (de persze csak az
"Orbán-diktatúra" zavarja, a Kádáréban elvolt, mint a
befőtt, amint azt wikipédiás
adatlapja is
ékesen bizonyítja), csak éppen a fenét sem érdeklik az írásai,
ahogy maga a lap sem, mint kiderült. Ezt is igen pontosan fogalmazza
meg egyébként: "Itt, ebben az országban, semmi nem történik,
ha megjelenek, és akkor sem történik semmi, ha nem jelenek meg."
A
magyarokról fentebb olvasható gondolatait csak mintegy mellékesen
írja le, fő vonalvezetésként saját magán és az Amerikai
Népszaván kívül harmadikként a baloldalt siratja, mondván, hogy
eltértek az eredeti céloktól, és csak a lopás érdekli őket.
(Ami annyiban igaz is, hogy valóban csak a lopásért élnek,
annyiban viszont nem, hogy nem ez lett volna az eredeti cél.
Ugyanakkor ha így gondolja, akkor csak azt nem értjük, miért állt
ki többször is ennek a folyamatnak a főkolomposa, Gyurcsány
Ferenc mellett - lásd itt vagy itt.)
Aztán legyintve megállapítja, hogy nem is lehet mást várni
tőlük, elvégre ők is csak magyarok, s "belőlük is hiányzik
az a négy alaptulajdonság, ami emberré tesz minket (értsd:
a kiválasztottakat):
az empátia, a szolidaritás, a tolerancia és a lelkiismeret".
Nos,
ilyen csodálatos emberek a zsidók, kedves olvasó (de hiszen ezt
eddig is tudtuk korábbi itteni s mostani palesztinai tetteikből),
és olyanok a magyarok, amilyennek az előbb e kiváló, sokszorosan
kitüntetett férfiú leírta.
"Szabad
országokban a szabad embereket meg sem érinti az a problémakör,
amin én nem bírok keresztüllépni, amibe én beledöglök" -
írja egy helyen, s e mondata utolsó szavához kapcsolódó
jókívánságainkkal át is adjuk a szót neki teljesen, hadd
művelődjön a magyar, s ismerkedjen magával egy
Kossuth-díjasunknak és díszpolgárunknak köszönhetően. Ha pedig
netán nem tetszene, akkor ne feledje, ez azért van, mert a magyar
bűnös, genetikailag alattvaló, és hiányzik belőle az empátia,
a szolidaritás, a tolerancia és a lelkiismeret.
Kertész Ákos nyílt levele az Amerikai Népszavához
Kedves Bartus Laci!
Ez látszólag magánlevél, de én író vagyok, a magánleveleim (nagyon kevés kivétellel) is mind nyílt levelek, az én életformám az, hogy hangosan gondolkodom.
Nem léptem be a Kohányi Társaságba, és a tagdíjaimmal nem járultam hozzá – anyagilag is – az Amerikai Népszava online fennmaradásához; azt hittem elég, ha cikkeimet ingyen küldöm el a lapnak. Tévedtem. Ma már tudom, belátom, és igyekszem jóvátenni.
Aki egy kicsit is odafigyelt a publicisztikámra, tudja, hogy nem-igen foglalkozom a Fidesszel, egyszerűen nem érdekel. Unom, mert tudom. Két-három éve tudom, és hiába ordítoztam, hogy vigyázat, közeledik, figyelmeztetésem hatásfoka minimális volt.
Már az se nagyon érdekel, milyen a magyar. Egy ideig kerestem a mentségeket, de föladtam: nincs mentség. „Ezért a népért úgyis mindegy. Ebsorsot akar, hát akarja!”
Ami engem még érdekel, az a baloldal. Mert bár az én testre-szabott, morális alapú szocializmusom – aminek a lényege, hogy mindig az eltaposottak, a kifosztottak, a cserbenhagyottak, a nehéz sorsúak mellett állok –, nem azonos soha az éppen aktuális „pártszocializmussal”, mégis ez az a közösség, amelyik hozzám legközelebb áll. És engem ennek a közösségnek a folyamatos árulása érdekel, mert ha nincs ez az árulás, Fidesz sincs.
Ezen a jobboldal röhög, a baloldal elereszti a füle mellett, mert pillanatnyi érdeke, hogy ne hallja meg. Amúgy persze létérdeke volna, hogy odafigyeljen, de addig ez a banda nem bír fölemelkedni, ezek is magyarok. Percemberkék. A jelenben élnek, akár az állatok. A valóságos állatokra gondolok, vagyis ez nem erkölcsi ítélet, egyszerű ténymegállapítás.
Ezért vagyok rémült, hogy ha még Te is berekeszted a szolgáltatást, végleg megszűnik számomra minden felület, és te tudod, hogy ez nem egzisztenciális kérdés. Nem ebből élek. Lassan semmiből se élek.
Én nem vagyok a kapitalizmus híve, de azt tudom, hogy olyan üzenetet kár föltenni a társdalom kommunikációs csatorna hálózatára, ami senki érdeklődését nem bírja fölkelteni. Amire semmilyen kereslet nincs. (Ettől még nem abszolutizálom a piacot.) De kétségbeesve látom, hogy be vagyok zárva az anyanyelv börtönébe, és amit én tudok, az nem kell senkinek, arra nincs vevő. Itt, ebben az országban, semmi nem történik, ha megjelenek, és akkor sem történik semmi, ha nem jelenek meg.
Szabad országokban a szabad embereket pedig meg sem érinti az a problémakör, amin én nem bírok keresztüllépni, amibe én beledöglök.
A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: „ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.” De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.
Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt.
Így aztán nem is kapott soha föloldozást!
Mivel mindez a magyar jobboldal hitvallása, ideológiája, éthosza, csak a baloldal szelleme lenne képes változtatni rajta, csak a progresszív, haladó, demokrata baloldal volna képes megváltoztatni, és ezzel megváltani a magyart, méltóvá tenni arra, hogy az európai közösségnek (kis áttétellel: a szabad világ közösségének) egyenrangú tagja lehessen. A nyolcvanas évek közepétől, Gorbacsov föllépésétől kezdve nem lehet a szovjet-bolsevista elnyomásra hivatkozni. Azóta a baloldal már önmaga felelős önmagáért, a magyarságért, az országért. Önmaga felelős azért, mert elherdálta minden pozitív szellemi vagyonát, teljes történelmi örökségét Dózsa Györgytől Petőfin és Adyn át Károlyi Mihályig, Bibó Istvánig, Nyers Rezsőig, a kelet-német turisták előtt a határt megnyitó Horn Gyuláig, az örökölt médiahálózatával és infrastruktúrájával együtt, hogy teljes tudatzavarban, szervezetileg lerobbanva, kifosztva, védtelenül áll a diktatúra támadásával szemben. De közben az egész baloldali elit és tisztikar, beállt a harácsolók, a korruptak, a tolvajok közé, elárulva nemcsak az eszmét, de konkréten a baloldal közkatonáit is, mert sebesülten és haldokolva hátrahagyta őket a vesztett ütközetek után a harcmezőn, és sorsára hagyta a védelmére szoruló civil lakosságot is. És ahelyett, hogy az utolsó töltényig harcolna a diktatúra ellen, a kiskapukon át menti a rablott vagyonát és az irháját.
Mert belőlük is hiányzik az a négy alaptulajdonság, ami emberré tesz minket: az empátia, a szolidaritás, a tolerancia és a lelkiismeret.
Magyarországot vajon nem határozza-e meg a Simicska & Puch Co. működése? Természetesen bizonyítékom nincs, de lidérces álmaim, véresen logikus következtetéseim vannak, mint sok társamnak, barátomnak, elvbarátomnak is.
Mindezekről hol beszéljek, ha már nincs Amerikai Népszava sem?!
Én várom az AN online visszatérését, énrám számíthatsz te is minden olvasóddal – olvasóinkkal – együtt, és hiszem, hogy találtok megoldást, és ha csak egy kicsi is múlik rajtam, és képes vagyok rá, segítek, ameddig bírok.
Őszinte híved
Kertész Ákos
.
Kedves Ákos,
megtiszteltetés a leveled, ahogyan a cikkeid is azok, a barátságod is. Amint azt korábban is jeleztem, kizárólag a hírszolgáltatás áll le, vagyis az, ami pénzbe kerül. A híroldalak nem frissülnek a továbbiakban, amíg nem lesz rá fedezet, illetve csak olyan mértékben, amilyen mértékben én vagy néhány önkéntes munkatársunk ezt meg tudjuk tenni. A website online hírújság funkcióját kell felfüggesztenünk, minden más marad. Így maradnak a publicisztikák is, ezért ha bármikor írást küldesz nekünk, az megtud jelenni, és megtiszteltetés lesz számunkra.
Egyébként pedig tudod, hogy mennyire egyetértünk a leveledben írtakkal.
Baráti üdvözlettel, Bartus László
(forrás:
Népszava.com)
Szabad
Hírek
Izgatottan kotortam elő a brosúrámat és lapoztam az első belső oldalpárra, ahol egy turkálós inget viselő szőke úriasszony és egy megtört tekintetű kockásinges fószer alakítják a Legfelső Szja-kulcs Alá Eső Befutott Házaspárt, akiknek csak 15 százalék adót kell fizetniük. Háromszögekkel a szemükben! Tessék:
Most már ijedten lapoztam tovább eggyel, arra a képre, ami a növekvő családi adókedvezményt reklámozza egy pókharapó fogú asszony, egy belufizott tekintetű kisfiú és Juhász Péter Együtt-politikus hasonmásának segítségével. És bizony a kamucsalád minden egyes tagjának háromszögletű a pupillája!
Halálra váltan lapoztam újabb kettőt, egészen a "bővül a családi otthonteremtési kedvezmény" fejezetet illusztráló programozó matematikus családig. Mama, papa és a két lurkó: természetesen mindenki illuminátusszemű!
Ezek után meg sem lepődtem már a kiadványt mintegy lezáró, gonoszul mosolygó pengeszájú gót csajon, aki annak örül, hogy 111 ezer forintra emelkedik a minimálbér, így vehet havonta még két pár kiszaggatott neccharisnyát és plusz egy vödör fekete hajfestéket. Messze az ő szeme a leggonoszabb!
Mi következik mindebből? Mit üzennek a nyilván nem véletlenül így fotózott képek?
Azt, hogy
- A NER igazi győztesei a gyíklények?
- Ember ezzel nem jár jól?
- A négy fal között is MINDENT LÁTUNK!
- Ironikus utalás arra, hogy "szemfényvesztők vagyunk, de úgysem veszitek észre"?
- Elképesztően atomjó ez az Ibizai Forgószél, gyerekek!
Vagy valami egészen más lenne a megoldás? Egy biztos: ez nem véletlen. Az elméleteket vagy a Tuti Megoldást fejtsétek ki kommentben, én már nem tudok gondolkodni sem, annyira félek.
(A leleplező animgifek az Echelon-tanú Botos Tamás munkái)
HIHETETLEN - GYÍKEMBEREK ÉS A VILÁGELIT - REPTILIÁN TÖRTÉNELEM (2014. 07. 11.)
Egyetlen
percet sem érdemelnek!?
A hazai rádiós statisztikákat tanulmányozva érdekes adatokra lehetünk figyelmesek, különösen, ha az állami rádiókra koncentrálunk.
A hazai előadók népszerűsítését zászlajára tűző MR2 Petőfi Rádió lejátszási adataiból úgy tűnik, bizonyos országos hírű együttesek nem is léteznek.
Az Ismerős Arcok és a Kárpátia zenekarok az elmúlt évben például egyetlen percet sem kaptak a műsoridőből.
Az említett zenekarok annak ellenére vannak kirekesztve, hogy kiemelkedő nagyságú a közönségük, évről évre 100-nál is több koncertet adnak szerte a Kárpát-medencében, a Kárpátia dalainak YouTube nézettsége már átlépte a 100 milliót, az Ismerős Arcok több albuma aranylemez lett.
Tehát korántsem ismeretlen együttesekről van szó.
Felmerül a kérdés, miért nem veszik figyelembe több százezer adófizető magyar állampolgár igényeit az állami milliárdokból fenntartott MR2 Petőfi Rádióban.
Miért nem engednek teret az alulról építkező produkciók számára? Csak a koma, sógor, haver elv érvényesül?
A héten magam is meg fogok osztani néhányat az említett zenekarok dalai közül.
Természetesen sok kiváló program mellett az Ismerős Arcok és Kárpátia is fellép az Óbudai-szigeten, a 2016-os Nemzeti Majálison.
(Hegedűs Lorántné - Facebook)
A hazai rádiós statisztikákat tanulmányozva érdekes adatokra lehetünk figyelmesek, különösen, ha az állami rádiókra koncentrálunk.
A hazai előadók népszerűsítését zászlajára tűző MR2 Petőfi Rádió lejátszási adataiból úgy tűnik, bizonyos országos hírű együttesek nem is léteznek.
Az Ismerős Arcok és a Kárpátia zenekarok az elmúlt évben például egyetlen percet sem kaptak a műsoridőből.
Az említett zenekarok annak ellenére vannak kirekesztve, hogy kiemelkedő nagyságú a közönségük, évről évre 100-nál is több koncertet adnak szerte a Kárpát-medencében, a Kárpátia dalainak YouTube nézettsége már átlépte a 100 milliót, az Ismerős Arcok több albuma aranylemez lett.
Tehát korántsem ismeretlen együttesekről van szó.
Felmerül a kérdés, miért nem veszik figyelembe több százezer adófizető magyar állampolgár igényeit az állami milliárdokból fenntartott MR2 Petőfi Rádióban.
Miért nem engednek teret az alulról építkező produkciók számára? Csak a koma, sógor, haver elv érvényesül?
A héten magam is meg fogok osztani néhányat az említett zenekarok dalai közül.
Természetesen sok kiváló program mellett az Ismerős Arcok és Kárpátia is fellép az Óbudai-szigeten, a 2016-os Nemzeti Majálison.
(Hegedűs Lorántné - Facebook)
Király
B. Izabella
A
Koncz Zsuzsa jelenség
Megjelent
Szörényi Levente életrajzi könyve. Ebben Koncz Zsuzsáról nem
éppen hízelgően ír. A könyvet nem olvastam, viszont az
interneten olvastam a „Tovább dagad a Szörényi botrány…”
címmel megjelent írást, valamint a kommenteket. Nem vagyok
gyakorlott kommentező, de bátorkodtam két megjegyzést tenni, amik
ideig-óráig fenn is voltak, majd előbb az egyik, majd a másik
hozzászólásom is eltűnt. Ma reggelig 18 hozzászólás érkezett.
Tehát nem volt igazán bombasztikus az érdeklődés, viszont csak
fúrja az oldalamat, hogy vajon, miért tűntek el az én
kommentjeim. Megpróbálom felidézni a két bejegyzésemet.
„Valóban
rohan az idő, de én még jól emlékszem arra, hogy a
rendszerváltozás hajnalán mindenki Koncz Zsuzsája, az eszdéeszes
propagandista, hogyan énekelte reggeltől estig a fülünkbe a
Bródy-féle magyar népdal-parafrázist: Igen, igen, igen, igen!
(Szabad élet, szabad madár...) A népszavazás intézményének a
lejáratása ezzel e négy-igenes népszavazással kezdődött.
(Senki sem kérdezte meg azóta sem, hogy a sikerre vitt népszavazás
követeléseit teljesítették-e! Természetesen nem teljesítették,
hiszen nem az volt az eredeti cél.) Nos, ez is hozzátartozik Koncz
Zsuzsa életművéhez…”
„Sajnos
a kommentezés gyakran alpári stílusa nem teszi lehetővé a
komolyabb elemzést, értelmes párbeszédet. Pedig a Koncz Zsuzsa
jelenség megérne egy kicsit több figyelmet, azaz pl. az énekesnő
énekesi kvalitásai, illetve a körülötte kialakított kultusz
valóban szinkronban vannak-e? Hangszíne, hangterjedelme, hamiskás
intonálása alapján csak egy középszerű énekesről van szó,
akit a mai celebecskék is messze leköröznek. Koncz Zsuzsa
élvezte a Boldizsár família pártfogását, és a kádergyerekek
magabiztosságával „bontotta” a rendszert. A lényeg: Koncz
Zsuzsa nem a magyar kultúra nagyasszonya, akkor sem, ha többek
között Kossuth díjat is kapott.”
Olyan
érzésem van – a két kommentem eltüntetése után – mintha ő
most is valami különleges védettséget élvezne…
Letiltotta
a köztévé Bródy János dalát; azóta növekvő kultusz kíséri
Hozzáadva:
2014-09-10 19:08:28
Az
Arénában volt, március 14-én az a koncert, amit a néppénzen
eltartott párttévé - amit közmédiának neveznek - augusztus
végén és szeptember elején, két részben leadott. De mint arra
Bródy János a Facebook-oldalán felhívta a figyelmet, az "Ezek
ugyanazok" című számát kivágták.Ezzel pedig Orbánia ismét öngólt lőtt, ahogyan az EU demokratikus sereghajtója pl. hobbijára, a focira elvert 200 milliárddal is, amitől függetlenül - természetesen - tovább hanyatlik a foci. Pedig Orbán - Ceausescu mintájára - még saját faluja kertje sarkába is épített futballstadiont, haverjának, Simicska Lajosnak és érdekeltségeinek pedig csak a 2013-as esztendőben 485 milliárd EU-s és lakossági forintunkat adományozta.
Mert nagy az úr kegyelme önmaga és bűnöző társai iránt, de mesterségesen növesztett lehetőségei szerint irgalmatlan azokkal, akik bűnöző életmódját és bandájának egész Európában rekorder diktatórikus fosztogatását nem támogatják.
Cikk:
Molnár F. Árpád
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése